A vállalkozások aránya a működésükre ható kockázatok és innovációs tevékenység szerint

2020 és 2022 között a koronavírus-járvány és az energiaválság miatt kiszámíthatatlanná vált a gazdasági környezet, ami negatív hatással volt a vállalkozások innovációs tevékenységére mind Magyarországon, mind az uniós tagállamok jelentős részében - derül ki a KSH kimutatásából.  2022 és 2024 között jelentősen nőtt az innovációs tevékenységet végzők aránya Magyarországon, ugyanakkor az energiaválság, a pénzügyi források szűkössége, az ellátási láncokban kialakuló zavarok a vizsgált időszakban is éreztették hatásukat, ami az innováció minőségi jellemzőiben érhető tetten, így például a kutatás-fejlesztési és innovációs célú együttműködések, valamint az innovációs ráfordítások árbevétel-arányos csökkenésében. A vállalkozások üzleti környezetében észlelhető kockázatok egyfelől mérséklik a vállalkozások innovációs céllal felhasználható forrásait és aktivitását, másfelől a kihívások ösztönzik a vállalkozásokat az alkalmazkodásra, az innovációs tevékenységre

. Ez utóbbi mutatkozik meg például az energiafogyasztáshoz kapcsolódó környezeti innovációk arányának emelkedésében az elmúlt 4–6 évben. Az egyes kockázatok megítélése nemcsak iparáganként változik, hanem érdemi különbség látszik az innovációs tevékenységet végző és az azt nem folytató vállalkozások között a kihívások jelentőségének értékelésében és a kockázatok mérsékléséhez szükséges proaktivitásban is. A kiberbiztonsági vagy információtechnológiai kockázat szinte minden iparágat érint, így a legmagasabb arányban ezt a kockázatot jelölték a vállalkozások jelentősnek (kis- vagy nagymértékben). Az innovációs tevékenységet végző vállalkozások kétharmada, az innovációs tevékenységet nem végzők 30%-a tett olyan intézkedést a vizsgált hároméves időszakban, amivel mérsékelte ezt a kockázatot.

-