Így változott 2022 és 2025 között a munkanélküliség az EU tagországaiban az Eurostat adatai szerint.

A KSH kimutatása a megszűnt egyéni vállalkozások számát hasonlítja össze adózási forma szerint a 2014 és 2024 közötti időszakban.

2024-ben az egy főre jutó ledolgozott órák száma 2023-hoz képest csökkent, és – a koronavírus-járványtól legjobban sújtott 2020-as évtől eltekintve – alacsonyabb volt, mint az előző 5 évben.

A 15–64 évesek körében az egészségi okból korlátozottak a nem korlátozottakhoz képest kisebb arányban végeznek vezetői, értelmiségi foglalkozást, és nagyobb arányban vállalnak ipari és építőipari foglalkozást, továbbá egyszerű fizikai munkát.

Minden korlátozottsági kategóriában a fővárosban a legmagasabb és a községekben a legalacsonyabb a foglalkoztatottság, azonban a súlyosan korlátozottak esetében jelentősebbek a területi különbségek - írja a KSH.

Az alapvető tevékenységekben való súlyos korlátozottság megnehezíti a munkavállalást, számottevő hátrányt jelent a munkaerőpiacon.

Az üres álláshelyek száma 2025 II. negyedévének végén 68,7 ezer volt, az előző év azonos időszakához képest kissé csökkent. Az elmúlt negyedévekben folytatódott az a több negyedéve tartó tendencia, hogy az egyre kevesebb üres álláshelyre több munkaerő-tartalék jutott - írja a KSH.

A 2025. augusztus–októberi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek átlagos száma 223 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 4,6% volt.

A kedvezményekkel korrigált nettó átlag- és mediánkereset szektoronként a teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében.

A 2024/2025-ös tanévben az általános iskolákban foglalkoztatott főállású pedagógusok száma (valamennyi munkakört figyelembe véve) meghaladja a 73 ezer főt, amely 900 fővel több, mint az előző évben. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma országos átlagban 9,7 fő.

Az egy évvel korábbinál 8,5%‑kal több, 21,5 ezer álláskeresőt tartottak nyilván 2025. június végén Budapesten. Ezzel továbbra is tart a 2023 elején kezdődő kedvezőtlen tendencia. A pályakezdő álláskeresők száma (375 fő) 11%‑kal lett nagyobb, közülük került ki az összes álláskereső 1,7%‑a.

Az egy évvel korábbinál 8,5%‑kal több, 21,5 ezer álláskeresőt tartottak nyilván 2025. június végén Budapesten. Ezzel továbbra is tart a 2023 elején kezdődő kedvezőtlen tendencia. A pályakezdő álláskeresők száma (375 fő) 11%‑kal lett nagyobb, közülük került ki az összes álláskereső 1,7%‑a.

2025. június végén az egy évvel korábbinál 1,4%‑kal kevesebb, 220 ezer álláskeresőt tartottak nyilván az országban. Ezzel folytatódott a 2021 áprilisa óta tartó – megszakításokkal kísért – csökkenő tendencia. 12 vármegyében csökkent az álláskeresők száma, legnagyobb mértékben, 9,3%-kal Somogy vármegyében, míg Budapesten nőtt legjelentősebben, 8,5%-kal.

Így állt a foglalkoztatási ráta a magyar vármegyékben 2025 második negyedévében a KSH adatai szerint.