Mindhárom szektorban bővült az alkalmazásban állók létszáma. 2025 I. negyedévében az alkalmazásban állók2 közel háromnegyede a vállalkozásokban, 17%-a a költségvetésben és 8,2%-a a nonprofit szektorban dolgozott. Az előző év azonos időszakához képest mindhárom szektorban bővült a betöltött álláshelyek száma, a legjelentősebb növekedés a nonprofit szektorban volt, amit az oktatásban és a szociális ellátásban dolgozók számának növekedése határozott meg.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó mediánkeresete 2024-ben 517 000 forintra nőtt, és az átlagkeresetnél nagyobb mértékben, 15,4%-kal emelkedett. Ehhez a pedagógus és az egészségügyi szakdolgozói béremelések járultak hozzá jelentősen, mivel az itt dolgozók bére a medián körül szóródik - írja a KSH.

Májusban az elemzők által várt stagnálás helyett emelkedett a munkanélküliség az euróövezetben, míg az Európai Unióban az előző havival azonos munkanélküliségi rátát regisztráltak az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint.

Ekkora volt a teljes, a rendszeres és a nem rendszeres bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében 2024-ben a KSH adatai szerint.

A munkanélküliek száma 2024-ben az előző évhez képest 20 ezer fővel, 220 ezer főre nőtt. Az év I-III. negyedévét emelkedés jellemezte, azonban a IV. negyedévben már stagnálás volt tapasztalható. A munkanélküliek közel egynegyede 1 hónapon belül lépett be a munkaerőpiacra és kezdett munkát keresni, egyharmaduk viszont egy éve vagy régebben nem talált munkát, vagyis tartósan munkanélküli volt - írja a KSH tájékoztatója.

Az üres álláshelyek betöltésének forrása lehet az úgynevezett potenciális munkaerő-tartalék, melyet a munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együttesen alkotnak. Az ő létszámuk hazánkban 2024-ben átlagosan 315 ezer fő volt, 17 ezerrel több, mint 2023-ban. A növekedést továbbra is a munkanélküliek létszámának emelkedése okozta. Enyhén visszaesett azoknak az inaktívaknak a száma, akik szeretnének dolgozni, de nem tettek lépéseket annak érdekében, hogy találjanak munkát. Miközben a potenciális munkaerő-tartalék létszáma növekedett, az üres álláshelyek száma csökkent, vagyis enyhült a munkaerőpiac feszessége - írja a KSH kimutatásában.

2024-ben az egy főre jutó ledolgozott órák száma 2023-hoz képest csökkent, és – a koronavírus-járványtól legjobban sújtott 2020-as évtől eltekintve – alacsonyabb volt, mint az előző 5 évben. A visszaesés a közigazgatást, a pénzügyi és a biztosítási tevékenységet kivéve minden nemzetgazdasági ágat érintett.

Így alakult a munkanélküliségi ráta a férfiak k9rében az EU tagországaiban 2024-ben.

2024-ben a foglalkoztatás változása jelentős területi különbségeket mutatott. A foglalkoztatási ráta Vas vármegyében nőtt a legnagyobb mértékben, de hasonlóan magas volt a növekedés Békésben is. - írja a KSH elemzése.

A 15–64 évesek foglalkoztatási aránya 2024-ban átlagosan 75,1% volt, ami lényegében megegyezett az egy évvel korábbival1 (74,9%). A férfiak foglalkoztatottsága 0,5 százalékponttal, 78,7%-ra mérséklődött, ezzel szemben a nőké 0,8 százalékponttal, 71,4%-ra emelkedett. Az ellentétes irányú rátaváltozás a nemek közötti foglalkoztatási rés további szűkülését eredményezte, mely már az utóbbi éveket is jellemezte - írja a KSH elemzése.

Így alakult a havi nettó átlagkereset a magyar vármegyékben a 2024. I-IV. negyedévben a KSH adatai szerint.

2024 IV. negyedévében a 15–74 évesek közül 23 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban, miközben a munkanélküliek száma 1,6 ezer fővel csökkent - derül ki a KSH adataiból.

Így változott 2021 és 2025 között a munkanélküliségi ráta a férfiak és a nők esetében.

Így változott 2022 és 202 között az átlagos öregségi nyugdíj és a medián öregségi nyugdíj összege a KSH adatai szerint.