Adó- és járulékfizetés harmadik országból érkezett munkavállalók után

Milyen tévhitek élnek a harmadik országbeliek adózásával kapcsolatban a hazai vállalkozásoknál?

Tapasztalataink alapján nincs minden vállalkozás tisztában azzal, hogy mely államok tekinthetők harmadik államnak, illetve hogy ennek a terminológiának elsődlegesen a járulékkötelezettség szempontjából van jelentősége. Kérdések merülnek fel továbbá azzal összefüggésben is, hogy a harmadik állambeli munkavállalók a személyi jövedelemadóból érvényesíthetnek-e adóalapot csökkentő kedvezményeket, a munkavállalók számára pedig az nem egyértelmű, hogy mely államban keletkezik személyi jövedelemadókötelezettségük a magyarországi munkabérjövedelmük után.

A munkáltatók emellett gyakran tesznek fel kérdéseket az egyes munkavállalóknak nyújtott juttatások adókötelezettségére vonatkozóan.

Milyen főbb változások történtek az utóbbi években?

Nem az adó-és járulékkötelezettségre vonatkozó szabályozásban történtek változások, hanem a munkaerőpiacon jelentek meg illetve váltak tömegessé olyan foglalkoztatási formák, amelyek korábban nem voltak jellemzők, és természetesen az új foglalkoztatási formák megjelenése adózási kérdéseket is felvet mind a munkaadói mind pedig a munkavállalói oldalon. Ilyen, a munkaerőpiaci trendekre reagáló új jogintézmény például a Fehér Kártya bevezetése az ún. „digitális nomádok” számára.

Adna egy kis előzetest, miről szól az előadása a Foglalkoztatás 3.0 konferencián?

Előadásomban igyekszem röviden összefoglalni a Magyarországon foglalkoztatott harmadik állambeli munkavállalók személyi jövedelemadó- és járulékkötelezettségével kapcsolatos alapvető tudnivalókat, figyelemmel a gyakran feltett adózói kérdésekre, valamint kitérek majd a digitális nomádokkal kapcsolatos szabályok bemutatására is.