Adóemelés: megéri-e továbbra is fenntartani a cafeteria juttatást?

A szerdán bejelentett adóváltozások után is megéri cafeteriában gondolkodniuk a munkáltatóknak, ám nem biztos, hogy az adminisztrációs költségek miatt továbbra is mindenki alkalmazni fogja, aki eddig, és jelentős feszültséget okoz majd a munkáltatók és a munkavállalók között, hogy ki viselje az adóemelés terhét - mondta Hegedüs Sándor, az RSM DTM adópartnere az MTI-nek.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán összesen 367 milliárd forint értékű kiigazítást jelentett be, köztük azt, hogy a béren kívül juttatásoknál az egészségügyi hozzájárulási adótétel kulcsa 10 százalékról 27 százalékra nő.

Hegedüs Sándor elmondta: eddig 100 forint béren kívüli jövedelem - például Erzsébet-utalvány, SZÉP-kártya - juttatása 131 forintba került a munkáltatóknak, jövőre pedig 151 forintba. Ha ugyanazt a juttatást nem cafeteria elemekben, hanem bérként adják, 100 forint 196 forintba kerül.

Ezek alapján a cégeknek még mindig megéri fenntartani a cafeteria juttatást. Kérdés azonban, hogy ez mekkora adminisztrációs terhet, költséget jelent számukra. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a cafeteria rendszernek van egy kockázata is, mégpedig, hogy az elszámolások mennyire prudensek, mennyire felelnek meg az adóhatóság által a későbbi vizsgálat során támasztott elvárásoknak - fejtette ki.

Vannak olyan vállalkozások, amelyek már tavaly, amikor 119-ről 131 forintra emelkedett 100 forintnyi cafeteria összköltsége, úgy döntöttek, hogy megszüntetik a béren kívüli javadalmazást. Az egyik forgatókönyv most is ez lehet az adószakértő szerint.

Egy másik megközelítés a vállalkozók részéről az lehet, hogy az adónövekedést nem vállalják át, és ezáltal a munkavállalók nettó juttatása csökkenni fog. Mivel mindenki arra számít, hogy a jövő év is nagyon nehéz lesz, nem várható, hogy a munkáltatók általánosan átvállalják a tehernövekedést - mondta.

Hegedüs Sándor szerint az adóemelés következtében emelkedhetnek a költségvetés bevételei. Ez egy olyan rés volt a jogszabályon belül, amit ismert a tanácsadói szektor - mondta.

A szakértő emlékeztetett arra: korábban a cafeteriát hosszú ideig nem terhelte adó, amit a jogalkotó általában társadalompolitikai célokkal indokolt, a költségvetés pedig rosszul járt. Korábban az egyes cafeteria elemekhez kapcsolódóan igénybe vehető szolgáltatások körét folyamatosan tágították. Az úgynevezett hideg étkezési utalványokkal pedig már lehetőség volt akár tartós fogyasztási cikkeket is vásárolni. Ennek hatására ez utóbbit például a vállalkozások gyakorlatilag adómentes bérjellegű juttatásként tudták kezelni a bérmegállapodásaik során.

Ezt felismerve és adóbevételt keresve a cafeteriához 2010-től 25 százalékos szja kapcsolódott, amit 2011-től 19 százalékra szállítottak le azzal az érvvel, hogy olyan szolgáltatásokat lehet megvásárolni ezen keresztül (például a SZÉP-kártyával), ami a munkahelyteremtést szolgálhatja. Azután 2012. január 1-jével a cafeteria adóterhe felkúszott 31 százalékra, most pedig már 51 százalék a terv, vagyis néhány év alatt radikálisan emelkedett a cafeteria elemeinek adója, aminek célja a bevételek növelése - mutatott rá a szakértő.

Hegedüs Sándor úgy vélekedett, az szja-n belül lenne más lehetőség is a bevételek növelésére, például, ha a félszuperbruttót fenntartanák, 100-110 milliárd forint adókiesést spórolhatna meg a kormányzat.

Még így is olcsóbb lesz

Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő a cafeteria-rendszerrel kapcsolatos változásokról úgy vélekedett, ez még így is olcsóbb lesz, mint ha a juttatást munkabérben adnák. A módosítás jobb esetben a vállalkozás munkaerő-költségének a növekedését jelenti, rosszabb esetben a cég kevesebb cafeteriát ad, hogy ugyanabból a pénzből kijöjjön - vélekedett.

Az alacsony keresetűek járnak rosszul

A cafeteriával kapcsolatos változások jelentősen rontják a munkaadók tárgyalási pozícióját a héten megkezdett bértárgyalásokon - jelezte Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Kifejtette: az alacsony keresetűeknél akár a nettó bér 10 százalékát is elérheti a cafeteria, a változással ezért épp ők járnak rosszul, ami sajnálatos. A munkáltatóknak "nagy pofon" az adókulcs emelése, mert így már nem éri meg béren kívüli juttatást adni dolgozóiknak.

Tömegeknek fog csökkenni a jövedelme

A cafeteria adójának emelése ellentétes azzal, amit a szakszervezetek szeretnének elérni, és azt vetíti előre, hogy a béren kívüli juttatási elemek meg fognak szűnni, mivel a gazdálkodók ellenérdekeltek lesznek abban, hogy ilyet adjanak - vélekedett Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke.

A szakszervezeti vezető az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: az emberek jövedelme a bérből és a cafeteriából tevődik össze, és ha elmarad a béren kívüli juttatás, azt a részt nem fogják bérben megkapni. Véleménye szerint ezzel az intézkedéssel tömegeknek fog csökkenni a jövedelme.

Hozzátette, hogy nem lesz belőle állami bevétel sem, mert ha a munkáltatók nem adják a cafeteriát, úgy nem lesz utána költségvetési befizetés sem, vagyis ezzel az intézkedéssel "lyukra fut a kormány" - fogalmazott.

A kedvezményes körbe tartozó cafeteria elemek összes adótartalma jelenleg 31 százalék, ide tartozik például az Erzsébet-utalvány, a SZÉP-kártya, a beiskolázási támogatás, az utazási költségtérítés, vagy az önkéntes pénztári hozzájárulás. A nem kedvezményes juttatások - például étkezési és ajándék utalványok - adóterhe eddig is 51 százalék volt, utóbbiakat azonban a munkáltatók általában nem adták, éppen azért, mert drága - fejtette ki Pataky Péter. Hozzátette, a tervezett adóemeléssel az eddig kedvezményes juttatások adója is 51 százalék fölé emelkedik, amivel véleménye szerint "megölik" az Erzsébet-utalványt és a SZÉP-kártyát is.

MTI