Állásinterjú-kérdések (2.)

Sorozatunk első részében a leggyakrabban feltett állásinterjú-kérdésekkel foglalkoztunk. Most olyan kérdések kerülnek terítékre, amelyek furcsák, nehezen megválaszolhatóak, ám sok esetben nem is a végeredmény, hanem az oda vezető út, az ott mutatott értékek, készségek, gondolkodásmód a lényeg.

Miért kör alakú a csatornának a teteje? Egy buszba hány teniszlabda férne be? Hány fodrászat van Japánban? Ha tűz ütne ki a lakásán mi lenne az a három dolog, amit kimentene?

Patai Krisztina,  a Future Talents Consulting Kft. ügyvezetője szerint ezek olyan kérdések, amelyektől semmi sem függ, azonban fény derül a jelölt gondolkodásmódjára. Arra, hogy mer-e hangosan gondolkodni, illetve milyen logika menten ad választ. Amikor pályája elején Krisztina junior pozíciókra is interjúztatott, előszeretettel használta a Hány Nobel-díjast ismersz kérdést? Mint mondja: azt szerette volna tudni, ki mennyire okos.

Hogyan adná el nekem ezt a gémkapcsot?

Értékesítői pozícióra pályázva számoljunk hasonló jellegű kérdéssel. Aki egy gémkapcsot, tollat, A4-es fehér lapot olyan leleményesen próbál meg eladni (miközben nem viszi túlzásba a tukmálást...) 5 perc alatt, hogy azt végül az interjúztató is megvenné, sőt! még rendelne is belőle, szinte egyenes az útja az állásajánlatig...

Az egyik legfurcsább interjúkérdés, ami azonban jól használható:
Hogyan oldanád meg, hogy a főnököd időben megkapja azt az Ázsiában készült fából faragott szobrot, amit az egy hét múlva esedékes partner cég főnökének szeretne megmutatni?

Erre a kérdésre bármit válaszol az interjúalany, az interjúztató mindig újabb és újabb akadályt gördít a jelölt elé, ami meghiúsítja a probléma megoldását. Hogy mire jó ez a kérdezz-felelek? Többek között megmutatja a jelölt kreativitását, problémamegoldását, tűrőképességét, proaktivitását és azt, hogy meddig megy el a kitűzött cél érdekében.

Kreatív állásinterjú-kérdések

Ha desszert lennél, akkor milyen desszert lennél?

A kérdés a jelölt kreatív gondolkodásmódjára kíváncsi, arra, hogyan látja saját magát. A jó válasz magába foglalja a részletes indoklást. A kritikusság mércéje is mérhető vele, kiderül a jelölt mennyire szigorúan tartja magát egy recepthez, amivel a kiválasztott édesség elkészíthető. Amennyiben a kérdés humoros hangvételű, akár kapcsolatteremtésre is kiváló az interjúztató és interjúalany között.

Hogyan magyaráznád el egy földön kívülinek a mogyoróvajas szendvics készítését?

Erre a kérdésre nincs jó vagy rossz válasz. A válaszból kiderül, hogy a jelölt mennyire precíz, mennyire aprólékosan merül el a részletekben, hogyan tud magyarázni és tudást átadni például az újonnan belépő kollégáknak.
‍
Ha egy lakatlan szigeten ragadnál (élelem, víz és menedék a rendelkezésedre áll), milyen 3 személyes tárgyat vinnél magaddal a túléléshez?

Bár nincs megfelelő válasz a kérdésre, az lesz a befutó, aki képes fontossági sorrendet felállítani, valamint kritikus helyzetekben is logikusan gondolkodni. Előfordulhat, hogy a jelölt azt mondja: "Szeretnék magammal vinni egy wifi-s laptopot szélgenerátorral az akkumulátorok töltéséhez, és egy öngyújtót. Így eltudom végezni a munkámat, tarthatom a kapcsolatot a barátaimmal a laptopomon, az öngyújtót pedig használhatom a tűzgyújtáshoz, hogy éjszaka melegen tartson.”

Milyen filmszereplő lennél, ha választhatnál és miért?

Igazából arra kíváncsiak az interjúztatók, hogy milyen személyiségjegyek jellemzik az interjúalanyt. Kinek a bőrébe bújna szívesen és miért? Milyen kompetenciákat hiányol magából? Mennyire van tudatában az erősségeinek? Nem mindegy, hogy Sarah Connor, Amerika kapitánya vagy Son Goku lennél egy teljesen adminisztratív pozícióra.
 
Melyik a kedvenc filmed/ könyved és miért?

A jelölt érdeklődési területére (például: emberekkel való foglalkozás, tudományos-kutatói munka, innovatív, kreatív terület), nyitottságát a világ dolgaira, akár a tanulási hajlandóságára is következtethetünk az adott válaszokból. A miért? -ből pedig fény derül a jelölt kommunikációs készségére, szókincsére, kifejezésmódjára, érvelési és problémamegoldó képességére és gondolkodásmódjára.

‍Hogy milyenek ma a jelöltek? „Kevésbé elérhetőek és ők irányítják a piacot.” – mondja Krisztina. Sokkal nyitottabbá is váltak, már nem hajtják el a fejvadászt. Sőt! Pozitívabban tekintenek rájuk, mint 15-20 évvel ezelőtt. Régen sok jelölt közül, könnyebb volt választani, pedig 12 évvel ezelőtt a világ is lassabban működött, mappába fűzték a toborzók az önéletrajzokat és nem kellett egy órán belül válaszolni a levelekre, mégis hamarabb kiválasztásra került a megfelelő jelölt. Manapság nagyobb energiába telik megtalálni egy jó alanyt. „Szerintem a jelöltek minősége mindig is egyforma volt. Számottevő többségük átlagos, csupán a jelöltek 5 % kimagasló. A világ és a gazdasági szervezetek kockázatkerülőbbek lettek, ez a tendencia a jelölek kiválasztásra is jellemző.”

Krisztina azt mondja kevés az igazán inspiráló interjú, jobb lenne, ha több lenne belőlük. Havonta egyszer- kétszer azonban olyan gyémántra találsz, hogy az kárpótol mindenért. Nem biztos, hogy az a gyémánt tökéletes a keresett pozíció betöltésére, azonban tényszerűen megnyilvánulhat egy-egy szegmens működésével kapcsolatosan, oly módon, hogy az egyben roppant érdekes és a gazdaságra gyakorolt jellentősége is elgondolkodtató.