A technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia alapjaiban írja át a toborzási piacot. Friss kutatások szerint a vállalatok egyre inkább a közvetlen toborzási modelleket részesítik előnyben, és csak a legnehezebben betölthető pozíciók esetén fordulnak külső partnerekhez.

A demográfiai olló nyílása miatt állandó a verseny a munkavállalókért és nehezebb a munkaerő-megtartás is. Mi ebben a fizetés, mi a közösség, mi az iroda szerepe? Hogyan néz ki ez a gyakorlatban? Erről beszélgettünk Demeter Csabával, a Randstad HR szolgáltató operációs vezetőjével és Vincze Mónikával a régió vezető ingatlanvállalata, a CPI Hungary HR igazgatójával a cég HR brunch-a után.

A munkaerőpiacon egyre markánsabban jelenik meg az igény a kiszámíthatóbb karrierutak iránt, miközben a hagyományos előrelépési minták veszítenek vonzóságukból. A Deloitte 2026-os Global Gen Z and Millennial Survey szerint ez a változás már most érezhető a szervezetek működésében és a fiatalabb munkavállalók karrierdöntéseiben.

A legnagyobb tanácsadócégekhez bekerülni vonzó lehet egy Z generációsnak, de vajon, hogy látják a mai fiatalokat a nagy „mamutok”? Ennek jártunk utána. Megkérdeztük a Deloitte, a KPMG és az EY képviselőit a pályakezdők motivációiról, kitartásáról és jövőképéről.

A modern társadalmat a reflexszerű, sokszor agresszív védekezés és a változástól való kóros félelem uralja. Papp Tamás István HR szakértő írása rávilágít arra, hogy a puszta ellenállás és a meglévő struktúrák görcsös konzerválása helyett előremutató jövőképre és alkalmazkodásra van szükség a valódi fejlődéshez.

Egy frusztrált álláskereső esete rávilágít egy fontos etikai problémára a toborzásban, amikor a meghirdetett pozíció feltételei drasztikusan eltérnek a valóságtól. A teljes mértékben távmunkában meghirdetett állásról a felvételi folyamat végén derült ki, hogy valójában irodai jelenlétet igényel. Ez a taktika súlyosan rontja a jelölti élményt és a munkavállalói márkát.

A LinkedIn a szakmai kapcsolatépítés egyik legfontosabb terepe lett, de ma már a kiberbűnözők is aktívan használják. Egyre gyakoribb, hogy toborzónak vagy üzleti partnernek álcázva keresnek meg szakembereket, majd bizalmat építve próbálnak kártékony fájlokat vagy adathalász linkeket eljuttatni a vállalati rendszerekhez.

Egyre több álláskereső nemcsak a klasszikus platformokon, hanem társkereső alkalmazásokon is próbál kapcsolatokat építeni és ajánlásokat szerezni. A Tinder egyesek szerint alternatív networking-felületté vált a személyes ajánlások felértékelődésével és az AI-alapú kiválasztás terjedésével.

Dél-Koreában a munkaerőpiacon a megjelenés sokszor kimondatlan, mégis döntő elvárás: az álláspályázatokhoz gyakran kötelező a fotó, a külső pedig befolyásolja az interjúesélyeket. A globálisan ünnepelt K-Beauty mögött így egy olyan rendszer rajzolódik ki, ahol a szépség befektetéssé, az esély pedig megvásárolható erőforrássá válik.

A szakértők szerint a mesterséges intelligencia eddig még nem szüntette meg a belépő szintű állásokat, de hatalmas tehetséghiányt okozhat, amelyet nehéz lesz leküzdeni.

A magyar vezetői munkaerőpiac éles versenybe fordult: miközben kevesebb a nyitott felsővezetői pozíció, egyre több tapasztalt szakember jelenik meg álláskeresőként. A cégek ma már nem csupán egy új vezetőt, hanem stabilitást, irányt és hosszú távú jövőképet keresnek – ezért vált a fejvadászat stratégiai jelentőségű folyamattá.

James Reed, a brit Reed-csoport vezetője szerint a mesterséges intelligencia forradalmasítja a toborzást, de nem helyettesíti az emberi kapcsolatokat. Miközben az AI gyorsabban talál jelölteket, a döntés és a motiválás továbbra is a toborzók kezében marad. Reed szerint az igazi különbség ott dől el, hogy képesek vagyunk-e személyesen megszólítani az embereket.

A mesterséges intelligencia nem egyik napról a másikra tünteti el az állásokat, hanem lassan, de biztosan alakítja át őket. Bár sokan tartanak attól, hogy az AI elhozza a munka világának végét, a valóság jóval árnyaltabb: a legtöbb munkakörben nem a gépek veszik át az irányítást, hanem azok az emberek kerülnek előnybe, akik megtanulják okosan használni az új technológiákat.

A gazdaság lassulása és az iparági átrendeződések miatt jelentősen csökkent a nyitott vezetői álláshelyek száma Magyarországon. A szűkülő lehetőségek miatt a tapasztalt szakemberek erősebb versennyel szembesülnek, miközben a cégek a kiválasztásnál továbbra is elsősorban a minőséget tartják szem előtt.