Amikor kedvezőbb a katánál az átalányadózás

Úgy tűnik, hogy az eddig katázó egyéni vállalkozóknak az átalányadózás lesz a legjobb választás. A HR Portál átalányadó kalkulátorában a főállású vállalkozókra készítettük el a számítást, és ott minden esetben rosszabbul járnak a katából kiesők.Ha valaki nem főállásban vállalkozik, akkor már más a helyzet.

Az átalányadó 1.200.000 Ft-os jövedelem esetén adómentes adónem, azaz nem kell személyijövedelemadót fizetnünk. Azt vizsgáltuk, mely esetekben kerülhető-e el a tb és a szocho kifizetése, hogyan válik teljesen járulékmentessé a jövedelmünk.

Kezdjük azzal, hogy mekkora bevételre is van szükség ahhoz, hogy 1,2 millió forintos jövedelemre tegyünk szert, azaz “kimaxoljuk” a kedvezményt? A bevétel és a költség különbözete adja meg a jövedelemet, ami az adó alapja. Ha 40 százalékos költséghányad alapján átalányadózunk, akkor évi 2 millió forintos bevétel esetén 800 000 forint a költség és 1,2 millió forint a jövedelem. “Eddig a jövedelemösszegig nem keletkezik szja-köteles jövedelem” – mondta a HR Portál kérdésére válaszolva dr. Báthory-Király Kata, a Saldo Zrt. szakértője.

Az átalányadóban terhelő egyéb járulékokról már kevesebb szó esik, pedig a jövedelem után 18,5 % társadalombiztosítási járulékot, valamint 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetnünk. Ez a legalacsonyabb jövedelem esetén is 86.125 Ft havi kiadást jelent a vállalkozó számára. Ám nem mindenkinek.

Kinek nem kell járulékot fizetnie?

„Ha valakinek van egy főállása és mellette vállalkozik (ilyenek az eddig mellékállásban katázók), akkor a minimálbér után a járulékokat a főállásban már rendezték utána, így csak a bevételei után fizeti meg az adót és járulékokat” -  tette hozzá dr. Bodó Gergely ügyvéd.

A heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett végzett egyéni vállalkozás esetén tehát nincs járulékfizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozónak az 1.200.000 Ft-os jövedelemhatárig.

„A nyugdíjas egyéni vállalkozó nem minősül biztosítottnak, így nála sem TB járulék, sem szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség nem merül fel az egyéni vállalkozói jövedelme után” – tette hozzá a szakértő.

„Ha nappali tagozatos hallgatói jogviszony mellett vállalkozik valaki, akkor mellékállású vállalkozónak minősül (hiszen fő állását a tanulmányai jelentik), így csak a jövedelme után fizeti az adót és járulékokat, minimálbér utáni kötelező fizetendővel neki sem kell foglalkoznia.” – mondta Bodó Gergely.

Nem kell az egyéni vállalkozónak társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetnie többek között akkor sem, amikor táppénzen van, gyermekgondozási díjban részesül, ügyvédként vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

Példa kata és átalányadózás összehasonlítására számokkal

1. Kata mellékállásban
A tételes adó egy évre:  12 x 25.000 = 300.000 Ft
Iparűzési adó: 50.000
Összes éves adó: 350.000 Ft
      
2. Biztosított átalányadózó 2.000.000 Ft éves bevételig adó- és járulékmentes
      
3. Biztosított átalányadózó: 3.000.000 Ft éves bevétel esetén:
Költségátalány: 40%
3.000.000 x 60% - 1.200.000 = 600.000
Szja: 90.000
Tbj: 111.000
Szocho: 78.000
Iparűzési adó: 43.200 Ft
Összes éves adó: 322.200 Ft

Tehát 3.000.000 Ft éves bevétel esetén a biztosított átalányadózó kevesebbet fizet (összesen 322 200 forintot) személyi jövedelemadóra, társadalombiztosítási járulékra, szociális hozzájárulási adóra, iparűzési adóra összesen, mint a Kata esetében (350 000 forint).

„Mivel az átalányadó a személyi jövedelemadó rendszerébe tartozik, így arra minden szja kedvemény is érvényesíthető:
    • négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
    • fiatalok kedvezménye,
    • személyi kedvezmény,
    • első házasok kedvezménye,
    • családi kedvezmény” - egészítette ki a gondolatmenetet Bodó Gergely.