Átrendeződések várhatók a béren kívüli juttatásokban

Sok cég mostanában nyilatkoztatja dolgozóit arról, hogy a cafeteria-rendszeren belül milyen elemeket, milyen értékben választanak. Szakértők szerint most, amikor a béren kívüli pénzbeni juttatások adókötelessé váltak, valószínűleg átrendeződések várhatók. A vállalatok ugyanis egyre inkább a bér részeként kezelik ezt a területet, így előfordulhat, hogy sok helyen teljesen mellőzik a cafeteriát, vagy a bér minél nagyobb hányadát csatornázzák ide.

Felértékelődnek az étkezési jegyek

Noha az adókulcs kedvezően változott, Orosz András, a Dimenzió Biztosító Egyesület ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy a munkáltatók költségérzékenysége 2011-ben is magas, azaz a személyi jellegű kiadásaikat szeretnék minél jobban optimalizálni. A béren kívüli juttatásokon elérhető alacsonyabb bruttó költség alapvetően a vállalat gazdálkodását segíti, azokat kevesen fordítják majd a juttatások bővítésére.

Lukács Marianna, a Patikapénztár vezetője szerint az immár hideg- és melegétkeztetésre egyaránt használható havi 18 ezer forintos keret felértékelődésének, ezzel együtt az étkezési utalványok térnyerésének elsősorban az önkéntes pénztárak lehetnek a vesztesei.

Visszaszorul a közétkeztetés, elterjed a csipkártyás cafeteria

Kardos György, a Top Cafeteria Kft. ügyvezető igazgatója szerint a kedvezőbb adózási feltételek miatt a múlt évinél több előnyre tesznek szert a készpénz-helyettesítő fizetőeszközök. A Multi-Pay Cafeteria kártya megjelenésével a béren kívüli juttatások rendszerének működtetése tovább egyszerűsödik. Mint mondta, óriási előnye a kártyának, hogy egyszerűsíthetik az adminisztrációs folyamatokat és csökkenthetik a költségeiket. A dolgozók által igényelt juttatások értékét egy öszszegben utalják át a Multi-Pay felé, az összegek jóváírása a dolgozók kártyájának megfelelő alszámláján az adatszolgáltatás alapján, központilag történik.

Nyerges János, az Eurest Étteremüzemeltető Kft. ügyvezető igazgatója pozitív változásnak tartja, hogy a kedvezményesen igénybe vehető étkezési támogatás adótartalma csökkent, ugyanakkor mivel a korábbi melegétkezés preferált támogatása megszűnt, a munkahelyi vendéglátás és a közétkeztetés várhatóan visszaszorul, mely folyamatot felerősíti a Cafeteria kártya elfogadása esetén felmerülő, a forgalom után fizetendő 3,5-5,5 százalék beváltási költség is.

Dénes Rajmund Roland Human Centrum Kft. ügyvezetője bizakodó az idei évet illetően, de nem tartja szerencsésnek, hogy az internetszolgáltatások igénybevételének adómentessége megszűnt, ugyanis szerinte sok fiatal választotta ezt a cafeteriaelemet. Jó kezdeményezésnek tartja ugyanakkor a sport- és sportrendezvény-utalványt, viszont szerinte sokan nem tudnak majd élni a Széchenyi-kártya lehetőségeivel, sok ügyfelük 2011-ben még nem emelte be a cafeteria választható menürendszerébe. Úgy véli, a jövőben egyre elterjedtebbé válik a csipkártyás cafeteria, ez lesz majd a jövő, de még van feladata a szolgáltatóknak az elfogadóhelyek szélesebb körű bővítésében.

Cafeteria, mint motiváció - csak óvatosan!

2011-ben nem szerepel a személyi jövedelemadótól szóló törvényben az a tavalyi szabály, hogy a nem nevesített természetbeni juttatásokat minden alkalmazott esetében egyenlő arányban kellene alkalmazni, vagy csoportokat kellene alkotnunk. Ennek hatására sok cégnél felmerül a gondolat, hogy speciális, eddig nem megszokott szabályokhoz köti a cafeteria rendszerét.

Fata László, a Cafeteria TREND magazin szakértője azonban óvatosságra inti a munkáltatókat. A szakértő szerint a juttatások mértékének meghatározására jó iránymutatást kínál a munkajog. Eszerint az azonos munkakörök, azonos teljesítmény esetén azonos juttatásokat kell megállapítanunk. Így ha ezen belül eltérünk 2011-ben a béren kívüli juttatásokkal, akkor bizony jó, ha van erre valami írásos határozata, indoklása a munkáltatónak - hangsúlyozza Fata László.

Pénztárak külön szabályai

Vannak azonban olyan béren kívüli juttatások, melyekre újabb szabályokat is figyelembe kell vennünk. Az önkéntes nyugdíjpénztár, egészségpénztár, önsegélyező pénztár alkalmazása esetén az önkéntes pénztárakról szóló törvény 12. paragrafusa kimondja, hogy a munkáltatói hozzájárulás minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegű vagy a munkabérének azonos százaléka lehet. Ettől csak úgy lehet eltérni, ha a dolgozó a munkáltatótól írásban kéri a munkáltatói hozzájárulás teljes összegének, vagy egy részének szüneteltetését, megszüntetését.

- Így bizony munkáltatóként nem hozhatunk saját hatáskörben olyan döntést, belső szabályt, amellyel csökkentjük az önkéntes pénztárakba történő utalás mértékét, hiszen ilyenkor egyértelmű, hogy nem a munkavállaló mondott le erről - hívta fel a figyelmet a szakértő.

Napi Gazdaság/Világgazdaság/HR Portal