Az elemzők sem vártak ekkora bérnövekedést

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki közlése szerint az idén január-augusztusban a bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,5 százalékkal nőttek. A költségvetés területén, a közfoglalkoztatás súlyváltozásának hatását kiszűrve, átlagosan 4,5 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése.

Augusztusban a várakozásokat meghaladó mértékben, 4,7 százalékkal nőttek a bruttó bérek az egy évvel ezelőttihez képest, míg a nettó bérek növekedése 6,2 százalékos volt, ami az augusztusi 1,3 százalékos infláció mellett 4,8 százalékos reálbér növekedést eredményezett - emelte ki Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank senior elemzője.

A közfoglalkoztatottak bérének lefelé torzító hatása nélkül a bruttó bérek dinamikusabban, 5,5 százalékkal, a nettó bérek 7 százalékkal nőttek - mutatott rá.

A bérnövekedési ütem elsősorban az egészségügyi bérek növekedésének köszönhető, az orvosi bérrendezés hatására a humán, egészségügyi, szociális ellátás ágazatban 19,1 százalékkal emelkedtek a bérek augusztusban - tette hozzá elemzésében a szakember.

A versenyszférában 4,5 százalékról 3,8 százalékra lassult a bérnövekedés, az elemző szerint feltehetően részben a kevesebb munkanap hatására, a rendszeres, bónuszoktól megtisztított bérnövekedés is 3,8 százalék volt az előző havi 4,9 százalék után.

A költségvetési szférában 7,4 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek az egy évvel korábbihoz képest, a közcélú foglalkoztatás hatását kiszűrve azonban a költségvetési szférában ennél jóval nagyobb, 9,9 százalékos bérnövekedés valósult meg.

Az elemző úgy látja, hogy a pedagógus béremelések az őszi hónapoktól tovább gyorsítják a bérnövekedés ütemét, a reálbérek növekedése pedig az infláció további visszaesése miatt erősödhet.

Suppan Gergely az idén összességében csaknem 4 százalékos bruttó és 5-5,5 százalékos nettó bérnövekedésre számít. A reálbérek növekedése a következő hónapokban felgyorsulhat, éves átlagban pedig megközelítheti a 3,5 százalékot.

A reálbérek év végi gyorsulása tovább élénkítheti a lakossági fogyasztást, ami a tavalyi utolsó negyedévi kifejezetten gyenge bázis miatt érdemi növekedést mutathat a negyedik negyedévben - közölte.

Gabler Gergely, az Erste Bank vezető makroelemzője felhívta a figyelmet arra, hogy a béreket leginkább a közszféra húzta fel, ahol csaknem 10 százalékos volt az emelkedés augusztusban. Látványosan elvált a köz- és a privát szféra bérnövekedésének üteme - mondta.

Az adatok alapján a privát szféra is ad "életjeleket", de ezt korai lenne tendenciának nevezni - fogalmazott az elemző. A tavalyi gyenge év alacsony bázis jelent, innen tudott elrugaszkodni a mutató - tette hozzá.

A nettó bérek emelkedése jelentősebb, a "szuperbruttó" kivezetése miatt haladja meg a nettó növekedés mértéke a bruttó bérekét - közölte az elemző.

A reálbérek 4,8 százalékos emelkedésében nagymértékben közrejátszott a rezsicsökkentés, a kormányzati intézkedés ugyanis jelentősen csökkentette az inflációt - mutatott rá Gabler Gergely.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta: folytatódik a reálbérek emelkedése.

A kormány kiemelt célként tűzte ki a családok anyagi helyzetének javítását, amiben a családi kedvezmények 2011. évi bevezetésének is jelentős szerepe volt - írja a tárca.

A kormányzat intézkedéseinek köszönhetően, mint a Munkahelyvédelmi Akcióterv, vagy az Első Munkahely Garancia Program, a munkanélküliség tartósan félmillió alatt maradt és a foglalkoztatottság folyamatosan nő. A munkahelyvédelmi akcióterv eddig több mint 730 ezer ember munkájának megőrzéséhez járult hozzá - közölte az NGM.

A munkahelyek számának növekedése és a reálkeresetek egyidejű emelkedése kedvezően hat a lakosság jövedelmi helyzetének stabilizálására is. Mindez a kormány sikeres gazdaságpolitikáját tükrözi, amely szerint a gazdasági növekedés 2014-ben elérheti a 2 százalékot - olvasható a minisztérium közleményében.