Az értékpapír formájában adott juttatás problematikájáról

A gyakorlatban igen nagy problémát jelent az olyan értékpapír formájában adott, bér jellegű kifizetések utáni adókötelezettségek levonása, amelyeket a munkáltató az egykori vagy még fennálló munkaviszonyra való tekintettel nyújt a kilépett, GYES-en, illetve GYED-en lévő munkavállalók részére.

Ezeknél a volt vagy még állományban lévő munkavállalóknál az egyéni adófizetési kötelezettségek levonása gondot okoz, mivel az említett juttatáson kívül más az adott munkáltatótól származó jövedelmük nincs. Az értékpapír formájában történő juttatás után - legyen az részvény vagy részvény opció - az átruházás napján az adóhatóságnak be kell fizetni a megfelelő nagyságú személyi jövedelemadót és egészségbiztosítási járulékokat akkor is, ha a dolgozói részvények értékesítése nem történt meg és az értékpapír a továbbiakban is a munkavállaló tulajdonában marad.

A jogszabályi háttér sajnos nem egyértelmű annak tekintetében, hogy a le nem vonható SZJA-val, és egyéni járulékokkal miként kell eljárni, és az adóhatóság telefonos megkeresésünkre értékelhető választ nem adott.

Az alábbiakban felvázolt lehetőségek az 1995. évi CXVII- törvény a személyi jövedelemadóról (továbbiakban SZJA tv.), a 2003. évi XCII törvény - az adózás rendjéről (továbbiakban Art. tv.), valamint a bérekre vonatkozó bevallás (06082M) vizsgálatán alapulnak.

A munkáltató a hatályos SZJA tv. - 48.§ 18) bekezdése - szerint: az adóelőleget akkor is köteles befizetni a juttatást követő hónap 12. napján, ha a levonásra bármely okból nem volt lehetősége. A le nem vont összeget a magánszeméllyel szembeni követelésként tartja nyilván, és beszámíthatja a magánszeméllyel szembeni bármely kötelezettségébe.
Az előbbi megoldás azt feltételezi, hogy következő kifizetés is lesz, vagyis ez az eset alkalmazható a GYES, illetve GYED időszakát töltő munkavállalóknál. Az ilyen jellegű eljárás problémája a munkavállalóval szembeni követelés idejének elhúzódása. A visszafizetésig akár több év is eltelhet, kilépett munkavállalók esetében ez a megoldás, pedig egyáltalán nem alkalmazható. Természetesen fennáll annak is a lehetősége, hogy a magánszemélyek elutalják a munkáltató számára a velük szemben követésként kimutatott összeget.

Mivel a munkáltató kötelezettsége, hogy a juttatást érintő adóelőleget levonja és azt befizesse, az adóhatóság ellenőrzés során számon kérheti és megbüntetheti a munkáltató, amennyiben nem tesz ennek a kötelezettségének eleget. Kérdés, hogy mennyire várható el a munkáltatótól és/ vagy vállalkozástól, hogy a foglalkoztatott magánszemély adókötelezettségeit megfizesse főleg úgy, hogy meg van a munkavállaló részéről a visszafizetés elmulasztásának lehetősége is.
Ekkor a vállalkozásnak mérlegelnie kell aközött, hogy akár veszteség esetén is, de befizeti az adóhatóság felé a munkavállalói adókat és járulékokat, vagy nem teljesíti az adóelőleg befizetését. Ha nem fizeti be az adó és járulékokat a magánszemély után az adóhatóság a vállalkozástól kérheti számon kötelességének elmulasztását.

A kilépett dolgozóknál az Art. tv. 29.§-a szerint: amennyiben a kifizető az összesített igazolást követően tárja fel, hogy a magánszemély jövedelmét nem a törvényben meghatározottak szerint vonta le, a kifizetésről az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély adóhatóságához, valamint a magánszemélyt is értesíti adófizetési kötelezettségéről.

A kifizetőhely esetében az Szja tv. 47.§ (9) bekezdés szerint: a kifizető a jövedelemigazoláson feltünteti a le nem vonható jövedelemadó összegét, felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy a jövedelemjuttatás kapcsán olyan adóköteles jövedelme keletkezett amely után a befizetési kötelezettséget a negyedévet követő hónap 12. napjáig a magánszemély önmaga köteles megfizetni az adóhatóságnak.
A kifizető a következő év január 31-ig adatot szolgáltat a le nem vont összegekről az adóhatóságnak.

Megjegyezendő, hogy a jogszabály szerint ez az eljárás önellenőrzésre okot adó körülmény, amely önellenőrzési pótlék bevallási-, és befizetési kötelezettséget is eredményez a munkáltatónál.

Összegzés az adókötelezettségek teljesítéséről
A munkáltatónak célszerű elkerülni a dolgozók olyan jellegű juttatásokban való részesítését, amelyek jövedelemnek minősülnek, tehát kötelező utánuk befizetni a megfelelő SZJA-t és járulékokat, de azok munkabérből történő levonása nehezen vagy már egyáltalán nem megvalósítható.
A nemzetközi tulajdonban lévő magyarországi székhelyű vállalatok esetében, ahol a kompenzációs csomag ezen elemeiről szóló döntések nem helyileg születnek úgy tud elébe menni a hasonló jellegű problémáknak a munkáltató, ha már a kifizetést, illetve átadást megelőzően a munkavállaló nyilatkozatát kéri azzal kapcsolatban, hogy a megfelelő járulékokat és adókat a magánszemélynek folyósítandó összegből levonja. Abban az esetben, ha erre sincsen mód, úgy a juttatás átadását célszerű a munkavállaló adóelőleg megfizetéséhez kötni.


Mohácsi Györgyi