Az üzleti titok hatékonyabb védelme?
A szabadságszezonban nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert. Az üzleti titok védelmének új szabályrendszere augusztusban lépett hatályba, így érdemes megvizsgálni, hogy valóban hatékonyabb védelmet biztosít-e a gazdasági tevékenységet folytatóknak a korábbi szabályozáshoz képest.
Az üzleti titok és a védett ismeret (know-how) eddig a Polgári Törvénykönyvben („Ptk.”), a személyiségi jogi részben került meghatározásra. Ebből következően megsértésük esetén a Ptk. személyiségi jogok megsértésére irányadó szankciói érvényesültek, valamint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben („Tpvt.”) meghatározott szankciók.
Az új rendszerben az üzleti titok és a know-how különálló törvényben került meghatározásra és ebben a törvényben találhatók meg az üzleti titok megsértésének szankciói és az üzleti titok megsértésével összefüggő polgári peres eljárások szabályai is.
„A korábbi szabályozáshoz képest mind az üzleti titok, mind a know-how meghatározása módosult, a legnagyobb változás mégis az, hogy az üzleti titkot augusztus óta nem személyiségi jogi jellegű védelem, hanem vagyoni jogi jellegű védelem illeti meg” - emeli ki dr. Weidinger Péter LL.M., az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.
Az üzleti titokhoz fűződő jog
Az új szabályozás pozitív módon rögzíti az üzleti titokhoz fűződő jogot, amely a hasznosítást, a mással történő közlést és nyilvánosságra hozatalt foglalja magában. Újdonság az is, hogy a jogosult az üzleti titokhoz fűződő jogot egészben vagy részben átruházhatja, továbbá az üzleti titok hasznosítására másnak engedélyt adhat.
Fontos megjegyezni, hogy az üzleti titokhoz való jog nem korlátlan jog. Amennyiben ugyanis más jóhiszeműen szerzi meg az üzleti titkot pl.: a jogosulttól független fejlesztés, felfedezés vagy alkotás útján, vagy a jogosulttól történő vásárlás útján jut az üzleti titokhoz, abban az esetben nem áll fenn az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben pl.: két cég egymástól függetlenül jön rá egy új műszaki megoldásra, akkor mind a két céget megilleti az üzleti titokhoz fűződő jog harmadik személyekkel szemben, azonban egymással szemben nem hivatkozhatnak az üzleti titok jogosulatlan megszerzésére.
Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének szankciói
Az üzleti titokhoz fűződő jogot megsérti, aki az üzleti titkot jogosulatlanul megszerzi, hasznosítja vagy felfedi. Tehát nem csupán akkor beszélhetünk az üzleti titokhoz fűződő jog sérelméről, ha egy vetélytárs jogosulatlanul megszerzi az üzleti titkot, hanem akkor is, ha az üzleti titkot jogosulatlanul felhasználják, vagy ha egy bosszúszomjas munkavállaló az interneten közzéteszi az üzleti titkot, mutat rá dr. Weidinger Péter.
Az ilyen esetekben alkalmazandó szankciók köre egységesen az új törvényben található meg, így már nem a korábbi széttagolt szankciórendszert kell alkalmazni. A szankciók között megtalálhatók a Ptk. személyiségi jogi jogsértések esetén is alkalmazandó szankciói mint pl.: a jogsértés abbahagyása, vagy a jogsértéstől való eltiltás, valamint a Tpvt.-ből is ismerős szankciók mint pl.: a jogsértő általi adatszolgáltatás a jogsértő áru előállításában, forgalmazásában illetve teljesítésében résztvevőkről.
A Ptk. és a Tpvt. már ismert szankcióin túl újdonság, hogy a jogsértő áru kereskedelmi forgalomból történő kivonásának elrendelésekor a bíróság, a jogosult kérelmére elrendelheti az árunak a jogosult vagy a jogosult által meghatározott jótékonysági tevékenységet ellátó civil szervezet számára történő átadását, ezzel elkerülve a jogsértő áru megsemmisítését.
A fenti szankciókon túl a jogosultnak lehetősége van a polgári jog szabályai szerint kártérítést követelni. Fontos garancia, hogy a kártérítés összege nem lehet kevesebb, mint az elmaradt hasznosítási díj összege.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Az üzleti titok hatékonyabb védelme?
2. oldal - Különös eljárási szabályok
Az új rendszerben az üzleti titok és a know-how különálló törvényben került meghatározásra és ebben a törvényben találhatók meg az üzleti titok megsértésének szankciói és az üzleti titok megsértésével összefüggő polgári peres eljárások szabályai is.
„A korábbi szabályozáshoz képest mind az üzleti titok, mind a know-how meghatározása módosult, a legnagyobb változás mégis az, hogy az üzleti titkot augusztus óta nem személyiségi jogi jellegű védelem, hanem vagyoni jogi jellegű védelem illeti meg” - emeli ki dr. Weidinger Péter LL.M., az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.
Az üzleti titokhoz fűződő jog
Az új szabályozás pozitív módon rögzíti az üzleti titokhoz fűződő jogot, amely a hasznosítást, a mással történő közlést és nyilvánosságra hozatalt foglalja magában. Újdonság az is, hogy a jogosult az üzleti titokhoz fűződő jogot egészben vagy részben átruházhatja, továbbá az üzleti titok hasznosítására másnak engedélyt adhat.
Fontos megjegyezni, hogy az üzleti titokhoz való jog nem korlátlan jog. Amennyiben ugyanis más jóhiszeműen szerzi meg az üzleti titkot pl.: a jogosulttól független fejlesztés, felfedezés vagy alkotás útján, vagy a jogosulttól történő vásárlás útján jut az üzleti titokhoz, abban az esetben nem áll fenn az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben pl.: két cég egymástól függetlenül jön rá egy új műszaki megoldásra, akkor mind a két céget megilleti az üzleti titokhoz fűződő jog harmadik személyekkel szemben, azonban egymással szemben nem hivatkozhatnak az üzleti titok jogosulatlan megszerzésére.
Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének szankciói
Az üzleti titokhoz fűződő jogot megsérti, aki az üzleti titkot jogosulatlanul megszerzi, hasznosítja vagy felfedi. Tehát nem csupán akkor beszélhetünk az üzleti titokhoz fűződő jog sérelméről, ha egy vetélytárs jogosulatlanul megszerzi az üzleti titkot, hanem akkor is, ha az üzleti titkot jogosulatlanul felhasználják, vagy ha egy bosszúszomjas munkavállaló az interneten közzéteszi az üzleti titkot, mutat rá dr. Weidinger Péter.
Az ilyen esetekben alkalmazandó szankciók köre egységesen az új törvényben található meg, így már nem a korábbi széttagolt szankciórendszert kell alkalmazni. A szankciók között megtalálhatók a Ptk. személyiségi jogi jogsértések esetén is alkalmazandó szankciói mint pl.: a jogsértés abbahagyása, vagy a jogsértéstől való eltiltás, valamint a Tpvt.-ből is ismerős szankciók mint pl.: a jogsértő általi adatszolgáltatás a jogsértő áru előállításában, forgalmazásában illetve teljesítésében résztvevőkről.
A Ptk. és a Tpvt. már ismert szankcióin túl újdonság, hogy a jogsértő áru kereskedelmi forgalomból történő kivonásának elrendelésekor a bíróság, a jogosult kérelmére elrendelheti az árunak a jogosult vagy a jogosult által meghatározott jótékonysági tevékenységet ellátó civil szervezet számára történő átadását, ezzel elkerülve a jogsértő áru megsemmisítését.
A fenti szankciókon túl a jogosultnak lehetősége van a polgári jog szabályai szerint kártérítést követelni. Fontos garancia, hogy a kártérítés összege nem lehet kevesebb, mint az elmaradt hasznosítási díj összege.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Az üzleti titok hatékonyabb védelme?
2. oldal - Különös eljárási szabályok
Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?