Azonnali, 20 százalékos fizetésemelést kérnek a közszféra dolgozói
A közszolgálatban dolgozók a magas infláció ellentételezéseként diplomás minimálbért és azonnali 20 százalékos fizetésemelést várnak, de a kabinet szerint túl nehéz a helyzet.
Nem jutottak érdemi eredményre a kormány, a munkavállalók és az önkormányzatok képviselői az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) választások utáni első ülésén, június 6-án. A közszolgálatban dolgozók a magas infláció ellentételezéseként diplomás minimálbért és azonnali 20 százalékos fizetésemelést várnak, de a kabinet szerint túl nehéz a helyzet - írja a Népszava.
Valójában hét hónappal ezelőtt állt szóba utoljára a közszféra érdekvédőivel az ország vezetése, de az akkori találkozó eredménytelen volt. A mostani találkozón a szakszervezetek arra is emlékeztették a kormány – jelesül a pénzügyi, a belügyi, valamint az érdekegyeztetésért felelős technológiai és ipari tárca – jelenlévő képviselőit: 2010 óta a közszolgálat egészét érintő bér- és munkaügyi intézkedésekről egyetlen egyszer sem született OKÉT szintű megállapodás.
Azóta, vagyis 12 éve nem nőtt a köztisztviselői illetményalap 38 650 forintos összege, s még ma is több száz település van az országban, ahol saját forrásból nem tudtak ezen emelni az önkormányzati alkalmazottak bérének megállapításakor.
A költségvetési intézmények dolgozóinak negyede pedig csak a központi minimálbér és garantált bérminimum emelés miatt kap keresetnövelést.
Az érdekvédők szerint a közszolgálat több ágazatában lényegében megszűnt a munkatársak garantált előmenetele, sőt sok helyen elfogadott a megállapított alapbérnél kisebb összeg kifizetése is, miközben például a parlamenti képviselők fizetése automatikusan emelkedik, ha nő az átlagbér.
Mindezek alapján az OKÉT munkavállalói oldalának tagjai egyhangúlag támogatták a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elvárását, hogy a közszférában a kezdő bér legyen azonos a minimálbérrel és vezessék be a diplomás minimálbért.
Erre januártól minden felsőfokú végzettséghez kötött munkakörben szükség lenne – érvelt Boros Péterné. Az MKKSZ elnöke szerint az új, magasabb tarifa ma még talán visszatartaná a távozáson gondolkodókat, de hamarosan kiürül a közszolgálat, a maradók munkaterhei pedig elviselhetetlenné válnak.
Választ azonban nem kaptak a szakszervezetek a felvetéseikre, mindössze arra van ígéret, hogy a javaslatokat a kormány is látni fogja.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon