kapubanner for mobile

Azonnali, 20 százalékos fizetésemelést kérnek a közszféra dolgozói

A közszolgálatban dolgozók a magas infláció ellentételezéseként diplomás minimálbért és azonnali 20 százalékos fizetésemelést várnak, de a kabinet szerint túl nehéz a helyzet.

Nem jutottak érdemi eredményre a kormány, a munkavállalók és az önkormányzatok képviselői az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) választások utáni első ülésén, június 6-án. A közszolgálatban dolgozók a magas infláció ellentételezéseként diplomás minimálbért és azonnali 20 százalékos fizetésemelést várnak, de a kabinet szerint túl nehéz a helyzet - írja a Népszava.

Valójában hét hónappal ezelőtt állt szóba utoljára a közszféra érdekvédőivel az ország vezetése, de az akkori találkozó eredménytelen volt. A mostani találkozón a szakszervezetek arra is emlékeztették a kormány – jelesül a pénzügyi, a belügyi, valamint az érdekegyeztetésért felelős technológiai és ipari tárca – jelenlévő képviselőit: 2010 óta a közszolgálat egészét érintő bér- és munkaügyi intézkedésekről egyetlen egyszer sem született OKÉT szintű megállapodás.

Azóta, vagyis 12 éve nem nőtt a köztisztviselői illetményalap 38 650 forintos összege, s még ma is több száz település van az országban, ahol saját forrásból nem tudtak ezen emelni az önkormányzati alkalmazottak bérének megállapításakor. 

A költségvetési intézmények dolgozóinak negyede pedig csak a központi minimálbér és garantált bérminimum emelés miatt kap keresetnövelést.

A legaktuálisabb kérdés az infláció ellentételezése, hogy ne csökkenjen tovább a közszféra béreinek reálértéke. Az MKKSZ kezdeményezésére ezért azt kérik a dolgozók képviselői, hogy július 1-től minden önkormányzati köztisztviselő, szociális, kulturális- és közgyűjteményi területen dolgozó, kormánytisztviselő, pedagógus, egészségügyi dolgozó, védőnő, rendvédelmi és honvédelmi alkalmazott tűzoltó kapjon 20 százalékos keresetnövelést, ami független az egyes ágazatok bérköveteléseitől
.A közszféra szakszervezetei szerint a több ágazatban beharangozott teljesítményarányos béremelést ígérő életpálya-rendszer megbukott. Különösen igaz ez a pedagógusokra, de a kormányzati igazgatásról szóló 2018-as törvény hatálya alá tartozók, főként a kormányhivatali dolgozók is rosszul jártak, az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban lévő ügyintézők nagy bérlemaradásba kerültek. A szociális ágazatnak nem jut elég pénz a tisztességes bérekre.

Az érdekvédők szerint a közszolgálat több ágazatában lényegében megszűnt a munkatársak garantált előmenetele, sőt sok helyen elfogadott a megállapított alapbérnél kisebb összeg kifizetése is, miközben például a parlamenti képviselők fizetése automatikusan emelkedik, ha nő az átlagbér.

Mindezek alapján az OKÉT munkavállalói oldalának tagjai egyhangúlag támogatták a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elvárását, hogy a közszférában a kezdő bér legyen azonos a minimálbérrel és vezessék be a diplomás minimálbért.

Erre januártól minden felsőfokú végzettséghez kötött munkakörben szükség lenne – érvelt Boros Péterné. Az MKKSZ elnöke szerint az új, magasabb tarifa ma még talán visszatartaná a távozáson gondolkodókat, de hamarosan kiürül a közszolgálat, a maradók munkaterhei pedig elviselhetetlenné válnak.
Választ azonban nem kaptak a szakszervezetek a felvetéseikre, mindössze arra van ígéret, hogy a javaslatokat a kormány is látni fogja.

A közszolgálatban működő munkavállalói érdekvédelmi szervezetek új rendszerű minimáltarifák bevezetését várják a kormánytól. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a magyar minimálbér az uniós országok közt a 26. helyen található. Azt várják, hogy a minimálbér bruttó 301 ezer, nettó 200 ezer forintra emelkedjen, a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum bruttó 391.300, nettó 260 ezer forint legyen, a felsőfokú végzettséghez kötött diplomás bérminimumot pedig bruttó 508 ezer, nettó 338 ezer forint összeggel vezessék be. Azt is felvetették a kormánnyal folytatott egyeztetésen, hogy minden közszolgálatban dolgozó kapjon egységes, központi költségvetésből finanszírozott cafetéria juttatást. Választ erre a javaslatra sem kaptak.

  • 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről. info button Részletek ticket button Jegyek