Megjelent: 3 hónapja

Azonnali, 20 százalékos fizetésemelést kérnek a közszféra dolgozói

A közszolgálatban dolgozók a magas infláció ellentételezéseként diplomás minimálbért és azonnali 20 százalékos fizetésemelést várnak, de a kabinet szerint túl nehéz a helyzet.

Nem jutottak érdemi eredményre a kormány, a munkavállalók és az önkormányzatok képviselői az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) választások utáni első ülésén, június 6-án. A közszolgálatban dolgozók a magas infláció ellentételezéseként diplomás minimálbért és azonnali 20 százalékos fizetésemelést várnak, de a kabinet szerint túl nehéz a helyzet - írja a Népszava.

Valójában hét hónappal ezelőtt állt szóba utoljára a közszféra érdekvédőivel az ország vezetése, de az akkori találkozó eredménytelen volt. A mostani találkozón a szakszervezetek arra is emlékeztették a kormány – jelesül a pénzügyi, a belügyi, valamint az érdekegyeztetésért felelős technológiai és ipari tárca – jelenlévő képviselőit: 2010 óta a közszolgálat egészét érintő bér- és munkaügyi intézkedésekről egyetlen egyszer sem született OKÉT szintű megállapodás.

Azóta, vagyis 12 éve nem nőtt a köztisztviselői illetményalap 38 650 forintos összege, s még ma is több száz település van az országban, ahol saját forrásból nem tudtak ezen emelni az önkormányzati alkalmazottak bérének megállapításakor. 

A költségvetési intézmények dolgozóinak negyede pedig csak a központi minimálbér és garantált bérminimum emelés miatt kap keresetnövelést.

A legaktuálisabb kérdés az infláció ellentételezése, hogy ne csökkenjen tovább a közszféra béreinek reálértéke. Az MKKSZ kezdeményezésére ezért azt kérik a dolgozók képviselői, hogy július 1-től minden önkormányzati köztisztviselő, szociális, kulturális- és közgyűjteményi területen dolgozó, kormánytisztviselő, pedagógus, egészségügyi dolgozó, védőnő, rendvédelmi és honvédelmi alkalmazott tűzoltó kapjon 20 százalékos keresetnövelést, ami független az egyes ágazatok bérköveteléseitől
.A közszféra szakszervezetei szerint a több ágazatban beharangozott teljesítményarányos béremelést ígérő életpálya-rendszer megbukott. Különösen igaz ez a pedagógusokra, de a kormányzati igazgatásról szóló 2018-as törvény hatálya alá tartozók, főként a kormányhivatali dolgozók is rosszul jártak, az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban lévő ügyintézők nagy bérlemaradásba kerültek. A szociális ágazatnak nem jut elég pénz a tisztességes bérekre.

Az érdekvédők szerint a közszolgálat több ágazatában lényegében megszűnt a munkatársak garantált előmenetele, sőt sok helyen elfogadott a megállapított alapbérnél kisebb összeg kifizetése is, miközben például a parlamenti képviselők fizetése automatikusan emelkedik, ha nő az átlagbér.

Mindezek alapján az OKÉT munkavállalói oldalának tagjai egyhangúlag támogatták a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elvárását, hogy a közszférában a kezdő bér legyen azonos a minimálbérrel és vezessék be a diplomás minimálbért.

Erre januártól minden felsőfokú végzettséghez kötött munkakörben szükség lenne – érvelt Boros Péterné. Az MKKSZ elnöke szerint az új, magasabb tarifa ma még talán visszatartaná a távozáson gondolkodókat, de hamarosan kiürül a közszolgálat, a maradók munkaterhei pedig elviselhetetlenné válnak.
Választ azonban nem kaptak a szakszervezetek a felvetéseikre, mindössze arra van ígéret, hogy a javaslatokat a kormány is látni fogja.

A közszolgálatban működő munkavállalói érdekvédelmi szervezetek új rendszerű minimáltarifák bevezetését várják a kormánytól. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a magyar minimálbér az uniós országok közt a 26. helyen található. Azt várják, hogy a minimálbér bruttó 301 ezer, nettó 200 ezer forintra emelkedjen, a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum bruttó 391.300, nettó 260 ezer forint legyen, a felsőfokú végzettséghez kötött diplomás bérminimumot pedig bruttó 508 ezer, nettó 338 ezer forint összeggel vezessék be. Azt is felvetették a kormánnyal folytatott egyeztetésen, hogy minden közszolgálatban dolgozó kapjon egységes, központi költségvetésből finanszírozott cafetéria juttatást. Választ erre a javaslatra sem kaptak.

  • 2022.10.11HR Fest 22 - Forgatókönyvek sűrűjében Újra jön a HR-világ legmeghatározóbb szakmai eseménye. Ősszel újra vár a HR Fest az Akvárium Klubban, ahol ezúttal a gyors változásokra és a közeledő sötét felhőkre fókuszálunk. Neked van már forgatókönyved? Részletek Jegyek
  • 2022.10.11XIX. Magyar Munkajogi Konferencia Atipikus munkajogviszonyok, munkaszerződés és munkajogviszony tartalma, határozott idejű jogviszony sajátosságai. Milyen kihívásokkal kell a cégeknek jelenleg szembenézniük munkaügyi kérdésekben? Nem érdemes hiányoznia a XIX. Munkajogi Konferenciáról. Részletek Jegyek
  • 2022.10.13TÉR workshop - Legyél a teljesítményértékelés szakértője! Miről lesz szó? TÉR bevezetés lépései, szakmai újdonságok, legjobb gyakorlatok, működtetéssel kapcsolatos szakmai titkok. A rendezvény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Részletek Jegyek
  • 2022.11.09Új EU-s irányelvek a Munka Törvénykönyvében Jelentős munkaügyi adminisztratív feladat ősz elején - két irányelv átültetésével módosul a munka törvénykönyve. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
A magyarországi cégek 91 százalékánál történt béremelés idén január és augusztus között

A magyarországi cégek döntő része igyekezett tompítani az emelkedő infláció hatásait: 91 százalékuknál történt valamilyen mértékű béremelés... Teljes cikk

USA: Egyre több cég hozza nyilvánosságra a pontos fizetéseket

Világszerte titkolóznak a cégek a munkabérek mértékéről, Magyarországon is ez a gyakorlat alakult ki, az Egyesült Államokban viszont merőben... Teljes cikk

Feketemunka: Az építőipar és a vagyonvédelem a legfertőzöttebb

A feketemunka terén toronymagasan az építőipar vezet a személy- és vagyonvédelem, valamint a vendéglátás előtt. Teljes cikk