Beszámítható-e a családi adókedvezménybe a nappali tagozatos passzív jogviszonyú egyetemista?
Adott egy négytagú család két gyermekkel, akik közül a kisebbik középiskolás (jár utána családi pótlék) a nagyobbiknak pedig az őszi és a mostani tavaszi félévben (nappali tagozaton) passzív a jogviszonya az egyetemen, valamint októbertől decemberig diákszövetkezeten keresztül dolgozott (azóta nem), és a jövedelme mindhárom hónapban meghaladta a 2018-as minimálbér összegét. Ezek alapján beszámítható-e a nagyobbik gyermek a családi adókedvezmény igénylésekor eltartott személynek? Illetve általánosságban a nappali tagozatos passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkező egyetemista beszámítható-e eltartottnak?
Diákot rendelhet pár napra, hétre, de akár hónapokra is. Így annyi költsége merül fel, amennyit a feladat ellátása valóban megkíván.
DIÁKMUNKA - Mire jó? Megéri? Biztonságos? Kényelmes?
Dilemmák a diákmunkával kapcsolatban
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (1) bekezdése alapján a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából - egyrészt - azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.
A hallgatói jogviszony a passzív félév alatt nem szűnik meg, csak szünetel, így a gyermek ezen idő alatt változatlanul úgy szerepel a felsőoktatási intézmény adatállományában mint, aki tanulmányokat folytat, azaz a hallgatói jogviszonya fennáll. Ez azt jelenti, hogy azon gyermek, akinek a hallgatói jogviszonya nem szűnt meg, csak passzív féléven van, a szülőnek folyósítandó családi pótléknál figyelembe vehető, így ennek megfelelően a családi adókedvezmény kalkulálása során eltartottnak minősül.
Ahogy a fenti jogszabályi hivatkozásból látható, fontos, hogy a felsőoktatási intézményben tanuló gyermek ne rendelkezzen rendszeres jövedelemmel.
Rendszeres jövedelemnek minősül az, ha a 18. életévét betöltött személy három egymást követő hónapban, a minimálbér összegét meghaladó jövedelemben részesült.
Az Önök esetében: a felsőoktatási intézményben tanuló gyermek a családi pótlék szempontjából főszabály szerint "figyelembe vehető"-nek minősül, ami azt jelenti, hogy rá tekintettel a kisebbik gyermek után magasabb családi pótlékra jogosult, de csak addig, amíg az érintett gyermek nem rendelkezik három hónapot meghaladóan rendszeres jövedelemmel. Amennyiben megállapítható az, hogy rendszeres jövedelemmel rendelkezik (három egymást követő hónapban a minimálbért meghaladó összegben), a rá tekintettel megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy januártól a gyermekük nem lenne figyelembe vehető a családi kedvezmény szempontjából, feltéve, hogy januárban továbbra is rendelkezne a gyermek jövedelemmel. Januári jövedelem hiányában viszont a gyermek "figyelembe vehető" marad.
Összefoglalóan: az alapvetően nem jelent gondot, ha a gyermek passzív féléven van a felsőoktatási intézményben, ugyanis ekkor a hallgatói jogviszony nem szűnik meg, csak szünetel (tehát fennáll). A hallgatói jogviszony fennállása alatt ő a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából "figyelembe vehető"-nek minősül mindaddig, amíg nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. Addig pedig, amíg a családi pótlék megállapítása szempontjából "figyelembe vehető", a családi kedvezmény szempontjából eltartottként is figyelembe lehet venni.
Amint azonban 3 hónapot meghaladóan rendszeres jövedelemmel rendelkezik, a családi pótlék és ennek megfelelően a családi kedvezmény szempontjából sem vehető figyelembe - mindaddig, amíg a gyermek ténylegesen is rendelkezik a rendszeres jövedelemmel.
Aki válaszol:
Adózással, könyveléssel kapcsolatos szakértő - PwC Magyarország
Ügyfeleink azért fordulnak hozzánk bizalommal, mert szakértőink széles körű tudása és nemzetközi háttere biztosíték arra, hogy a személyi jövedelemadó-kérdésektől a közvetett adókon keresztül az adóhatósági eljárásokkal kapcsolatos tanácsadásig minden adózással kapcsolatos ügyben támaszkodhatnak ránk.
Tisztelt Kérdezők!
Köszönjük, hogy megtisztelik portálunkat kérdéseikkel, viszont felhívjuk szíves figyelmüket, hogy mielőtt feltenné kérdését, nézze át eddig megjelent cikkeinket és a leggyakoribb kérdéseket a témával kapcsolatban, ehhez használják az oldalon található kereső funkciót, mert számos kérdést többször is megválaszoltunk. A jövőben szerkesztőségünk az azonos témában született kérdésekre a válaszadást szűri.
Kérdezze Ön is szakértőinket, írjon nekünk a kerdes@hrportal.hu címre!
Kérjük tömören fogalmazza meg kérdését, (max. 500-600 karakterben), mert kapacitáshiány miatt hosszabb kérdésekre nem tudunk válaszolni. A tanácsadás általános jellegű, bért, szabadságot, nyugdíjat nem számítunk ki. Az információk tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi tanácsnak.
Privát emailben nem áll módunkban tanácsot adni, válaszadásra csak cikk formájában kerülhet sor. A kérdezők személyes adatait, nevét, emailcímét nem jelentetjük meg, és a szerkesztés jogát fenntartjuk.
Cafeteriával, béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban a szakértőnk Fata László.
Munkajogi kérdésekre dr. Kéri Ádám ügyvéd és Dr. Bán Gergely ügyvéd, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás alapítója válaszol.
Adózási, bérszámfejtési kérdésekben a UCMS Group ad választ.
A megváltozott munkaképességgel kapcsolatos kérdésekben Kappel Katalin munka-és szervezetpszichológus segít.
HR-esek szakmai kérdésekben Sipos Sándortól kapnak tanácsot.
Coachinggal kapcsolatos szakmai kérdésekben, motivációs, munkahelyi,karrierproblémákkal kapcsolatban Ábri Judit válaszol.
Elbocsátással, outplacementtel kapcsolatos kérdéseiket Hadas Hajdu Helgának tehetik fel
Nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseiket Farkas András, a nyugdíjguru szakértője válaszolja meg.
Employer brandinggel kapcsolatban Kádár Balázstól kérdezhet.
HR Szoftverekkel, felhővel kapcsolatban Beck Zsolt ad választ.
Korunk vezetéselméletének egyik kulcsszavát, az empowermentet (felelősségteremtést vagy felhatalmazást) járja körül a könyv. 
Aki kérdez: Kőszegi Boglárka
A guruk beszólnak