Burnout: Németországban már betegségnek nyilvánították
Az unióban jó ideje folynak olyan kutatások, amelyek a szellemi túlterhelés következtében kialakult betegségeket vizsgálják. Kimutatták, hogy a fokozott szorongás már rövid távon is egészségkárosító lehet, ami kezdetben gyomor-, illetve nyombélfekélyben, magas vérnyomásban, cukorbajban vagy lelki betegségekben mutatkozik meg, hosszabb távon, pedig rosszindulatú daganatok, szívinfarktus kialakulásához vezethet.
Németországban már hivatalosan betegségnek nyilvánították a kiégés-szindrómát, amelyet a teljes kimerültség jelez. Ez nem csak a menedzsereket érinti, hiszen minden hatodik német szenved tőle. Legfőbb tünete a folyamatos érzelmi megterhelés, stressz nyomán fellépő fizikai, érzelmi és mentális kimerülés. Az érintettet a reménytelenség érzése fogja el, valamint úgy érzi, elvesztette céljait, ideáljait, és negatívan áll önmagához, munkájához, illetve a körülötte lévő emberekhez.
A kiégés okaként pszichológusok három dolgot említenek: a stresszt, a motiváció illetve a sikerélmény hiányát és a munkahelyen megromlott kapcsolatokat - áll a Népszabadság cikkében.
Németországban már hivatalosan betegségnek nyilvánították a kiégés-szindrómát, amelyet a teljes kimerültség jelez. Ez nem csak a menedzsereket érinti, hiszen minden hatodik német szenved tőle. Legfőbb tünete a folyamatos érzelmi megterhelés, stressz nyomán fellépő fizikai, érzelmi és mentális kimerülés. Az érintettet a reménytelenség érzése fogja el, valamint úgy érzi, elvesztette céljait, ideáljait, és negatívan áll önmagához, munkájához, illetve a körülötte lévő emberekhez.
A kiégés okaként pszichológusok három dolgot említenek: a stresszt, a motiváció illetve a sikerélmény hiányát és a munkahelyen megromlott kapcsolatokat - áll a Népszabadság cikkében.
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?