Csak 85 éves kor után folyósítanák a nyugdíjat

Az idősek 85 éves korukig nem részesülnének nyugdíjban, csak utána fizetne életjáradékot számukra az állam; addig mindenkinek saját magának kellene gondoskodnia a nyugdíjáról banki járadék formájában - többek közt ezt javasolja Németh György szociológus-közgazdász, aki egy csapattal dolgozott a terven. Ez számos előnnyel járna, a banki járadék ugyanis egy adott időtartamra szóló ellátás, mely semmiféle kockázati elemet nem rejt, arról nem is beszélve, hogy örökölhető. A 85 évesnél idősebbek állami életjáradékának forrását a 85 éves koruk előtt elhunytak megmaradt nyugdíjmegtakarítására kivetett illeték fedezné, amit egy külön alapba gyűjtenének. Ebből folyósítanának számukra a korábbi, banki járadékkal egyező összeget. A megoldás munkára ösztönzési hatását tekintve tökéletes - véli a nyugdíjszakértő, aki szerint e forradalmi javaslat hamarosan a kormány elé kerülhet.

Egy másik elképzelés nem bántaná a jelenlegi nyugdíjkorhatár rendszert, ugyanúgy a korhatár betöltésekor járna az életjáradék. Központilag állapítanák meg a járadék összegét, s hogy az végül a befizetett járulékokhoz képest reális is legyen, egy kormány által kinevezett biztosításmatematikust bíznának meg a feladattal. Ily módon a várható élettartam szempontjából átlagos nyugdíjat lehetne folyósítani, de aki úgy érzi, hogy az átlagosnál rövidebb ideig él majd, biztosítóhoz fordulhatna, életjáradék vásárlása céljából. Ha a biztosító magasabb nyugdíjat ajánlana, mint az állam, akkor engedélyeznék neki az életjáradék vásárlását. A Pénzügyminisztérium a magán-nyugdíjpénztárak rendszerének módosításáról egyeztet, a járadékszolgáltatás viszonyainak rendezését kívánják tisztázni. Németh György úgy véli, ez a kérdés nagy vitákat válthat ki, mivel az üzleti szféra az ügyfelek egyéni életjáradék-vásárlásában érdekelt.

Egyelőre csak terv

Egyelőre hatásvizsgálatokat készítenek a szakemberek, a kormány jövő év végére várja a konkrét javaslatot - mondta a Népszavának Máté Levente, a Szegedi Tudományegyetem címzetes docense. A jelenleg érvényes helyettesítési viszonyokat, érdemskálákat és mindent, ami a most érvényes nyugdíjrendszert alkotja, összehasonlítják a különféle elképzelésekkel. Többek között arra keresik a választ, hogy a javaslatok milyen költségvetési vonzattal járnak, illetőleg hogy a helyettesítési ráták miként befolyásolják a nyugdíjalapot ahhoz képest, ha semmi sem változna. Többen állnak az alapnyugdíj és a munkanyugdíj rendszerének bevezetése mellett, a - szolgálati időtől független - alapnyugdíj ugyanis csökkentené az időskori elszegényedést; a munkanyugdíjat viszont már saját megtakarításuk után utalnák az időseknek.

A nyugdíjreform lépésein jelenleg a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal (NYIKA) dolgozik, a szakemberek a rendszer működésének hosszabb távú kérdéseit elemzik. Megállapításaik azonban nem kötelezőek, csupán a nyugdíjpolitikai lépések alapját adják, a döntést továbbra is a mindenkori kormány hozza meg.