kapubanner for mobile

Díjazzák a magyarok a vállalatok társadalmi felelősségvállalását

A magyar fogyasztók 51 százaléka kész többet fizetni egy termékért vagy szolgáltatásért, ha tudja, hogy gyártója közvetlenül támogat társadalmi célokat; tavaly a válaszadók 43 százaléka, három éve pedig csak a 32 százaléka nyilatkozott így - derült ki a Nielsen kutatásából, amelyet a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról készített.

A fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató cég csütörtöki közleménye szerint az idén február-márciusban végzett felmérést megelőző hat hónapban a magyar fogyasztók 57 százaléka vásárolt legalább egy árucikket vagy szolgáltatást olyan cégtől, amelyről tudta, hogy elkötelezett pozitív társadalmi törekvések iránt. Ez az arány 25 százalékponttal nagyobb, mint a múlt évi felmérés során.

A Nielsen globális kutatásának eredménye szerint a magyarok pozitívabban viszonyulnak a vállalatok társadalmi célokat támogató programjaihoz, mint az európai átlag. Európa 31 vizsgált országában ugyanis a válaszadók átlag 40 százaléka hajlandó több pénzt adni a társadalmi célokat támogató vállalatok termékeiért. Szintén a magyarokénál kisebb arány, a válaszadó európaiak átlag 40 százaléka mondta, hogy vett olyan vállalat termékéből, amelynek ismeri társadalmi felelősségvállalását.

A felmérést a világ 60 országában végezték el, az összesített eredmény szerint a válaszadók átlag 55 százaléka hajlandó magasabb árat megadni valamiért, ha a társadalmi felelősségvállalásban aktív vállalatoktól vesznek valamit. Arányuk 10 százalékponttal több, mint a 2011. évi felmérésben.

A válaszokból az is kiderült, hogy a magyarok 67 százaléka szívesebben dolgozik pozitív társadalmi és környezetvédelmi hatások iránt elkötelezett cégnél, míg az európai átlag 53 százalék.

Társadalmi vagy környezetvédelmi programokban önkéntes munkát végez, vagy azokat pénzzel támogatja a magyar válaszadók 42 százaléka. A vizsgált 31 európai ország átlagos mutatója 33 százalék.

A felmérésben több mint 30 ezer fogyasztót kérdeztek meg 60 országban, Európa mellett Ázsiában és Óceániában, Észak- és Dél-Amerikában, Közép-Keleten, valamint Afrikában. A minta mindegyik országban reprezentatív az internet-használók korát és nemét tekintve. A Nielsen a kutatást csak olyan országokban végzi, ahol az internet elterjedtsége legalább 60 százalék, vagy minimum 10 millióan rendelkeznek internet-hozzáféréssel.
  • 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.info button Részletek ticket button Jegyek