Diszkriminálják az egyéni vállalkozókat

A személyijövedelemadó-törvény szerint béren kívüli juttatást (cafeteriát) alapvetően a munkavállalók kaphatnak. De mivel e törvény itt a munkavállalók közé sorolja a társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjait is, ezért ők is adhatnak maguknak ilyen juttatást. Más kérdés, hogy élnek-e vele. Merthogy nemigen tudnak erről, legalábbis Zara László adószakértő szerint.

Ezzel szemben teljesen ki vannak zárva az egyéni vállalkozók, mivel ők jogilag nem személyesen közreműködő tagok, és nem is állhatnak munkaviszonyban saját magukkal – erősítette meg az fn.hu kérdésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársa. Azt is hozzátette viszont, hogy az egyéni cég vezetője (tagja) ugyanúgy jogosult béren kívüli juttatásra, mint a társas vállalkozó.

Vagyis ha az egyéni vállalkozó úgy dönt, hogy egyéni céget alapít, akkor neki is jár a cafeteria. Ha összeadjuk a lehetséges cafeteria maximumokat, akkor ezzel a lépéssel akár évi több százezres kedvezményes adózású jövedelmet is nyerhet az illető. Igaz, ki kell fizetnie az alapítási költségeket, és a kötelező kettős könyvelés miatt rendszeres többlet adminisztrációs kiadása is keletkezik. Könyvelők szerint, ha már valaki egyszemélyes céget szeretne, inkább alapítson egyszemélyes kft.-t.

Mennyit veszítenek az egyéni vállalkozók?

Üdülési csekkre évi 78 ezer, étkezési jegyre havi 18 ezer, internetre havi 5 ezer, iskolakezdésre gyerekenként évente a minimálbér 30 százaléka, képzési költségre évente a minimálbér 2 és félszerese adható maximum, valamint a munkába járáshoz a helyi bérlet díját is fizetheti a munkáltató béren kívüli juttatásként. És akkor még nem említettük a hamarosan belépő évi maximum 300 ezer forintos keretű Széchenyi Pihenőkártyát.

Ha az egyéni vállalkozók hasonlóan a munkavállalókhoz és a társas vállalkozókhoz kaphatnának béren kívüli juttatást, akkor ezekre a tételekre csak 19,04 százalék szja-t (1,19-es szorzó után 16 százalék) kellene fizetniük. De mivel nem kaphatnak, csak kivétjük lehet. Ez pedig azt jelenti, hogy meg kell fizetniük a 34 százalék tb-t, a 10,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint a kivét szuperbruttója (1,27) után a 16 százalékos szja-t (20,32 százalék). Vagyis ha úgy döntenének, hogy a cafeteria összegét pluszban kiveszik, 19,04 százalék helyett összesen 64,82 százaléknyi közterhet kellene fizetniük.

Mi indokolja az egyéni vállalkozók diszkriminációját?

A kirekesztést semmi nem indokolja. A kisvállalkozó bt.- vagy kft.-tulajdonosként adhat magának béren kívüli juttatást, egyéni vállalkozóként nem. Az egyéni vállalkozó alkalmazottainak adhat cafeteriát, saját magának nem. Ha viszont az egyéni vállalkozó (egyéni) céget alapít, akkor már jogosult a béren kívüli juttatásra – tudtuk meg a NAV-tól.
Az indok kizárólag az, hogy az egyéni vállalkozó jogilag nem személyesen közreműködő, és nem lehet munkaviszonyban saját magával. A társas vállalkozó viszont jogilag közreműködhet személyesen a cégében, vagy munkaviszonyban is állhat vele, aki pedig egyéni céget visz, jogilag szintén személyesen közreműködő.

Ha azt is figyelembe vesszük, hogy az egyéni vállalkozók egy jelentős része kényszervállalkozó vagy kvázi munkavállaló, akit költséghatékonysági okokból kiszerveztek, akkor még inkább nem érthető, hogy pont nekik miért nem jár, ami mindenki másnak igen. Külön pénztárcájuk valóban nincs. De ettől még nem írhatják le költségként a cafeteriában szereplő elemeket, így a nyaralásukat, a gyerek iskolakezdési költségeit és az élelmiszervásárlásukat sem. Vagyis a cafeteria elemekre semmi olyan kedvezményt nem kapnak, amire azt mondhatnánk, hogy azzal kárpótolták őket.

Evások és ekhosok

Evás társas vállalkozó adhatna magának és az alkalmazottjának cafeteriát, de ez nem éri meg neki, mert egyáltalán nem számolhat el költségeket. Másrészt ha adna cafeteriát (magának vagy az alkalmazottjának), akkor rosszul járna, mert nem elég, hogy a 30 százalék evát befizetné, hanem még a cafeteriák után is be kellene fizetnie az szja-t (a juttatás értékének 1,19 szerese után 16 százalékát, vagyis összesen 19,04 százalékot).

Ekhos egyéni vállalkozó nem adhat magának cafeteriát. Ha azonban társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja vagy munkavállalója az ekhos, akkor ebben a minőségében adhat magának cafeteriát.

Kíváncsiak voltunk rá, vajon a cafeteriát forgalmazó cégek ügyfélszolgálata tudja-e a vállalkozókra vonatkozó szabályokat. Akit felhívtunk, nem tudta.

Nem mindegy, hogy milyen juttatás

A NAV munkatársa arra hívta fel még az fn.hu figyelmét, hogy az sem mindegy, milyen juttatásról van szó. A munkáltató által átutalt foglalkoztatói hozzájárulások (önkéntes nyugdíjpénztárhoz, egészségpénztárhoz, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez) ugyanis kizárólag munkavállalónak adhatóak, a személyesen közreműködő tagoknak nem.

Ha már az öngondoskodásnál tartunk, változott még egy szabály. A magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés tavaly még béren kívüli juttatásnak számított, az idén már nem. S miközben az idei évben a magán-nyugdíjpénztári tagok járulékait kötelező a tb-kasszába utalni, addig a kiegészítő tagdíjak (maximum 10 százalék) érkezhetnek a magán-nyugdíjpénztári számlára. A tagdíj-kiegészítést továbbra is a munkáltató adhatja, de már munkaviszonyból származó jövedelemnek számít, és bérként adózik – mondta el az fn.hu-nak a NAV munkatársa. Persze ez az új szabály ma már legfeljebb alig százezer embert érinthet, akik nyilatkoztak, hogy maradnak magán-nyugdíjpénztári tagok.