Egyéni vállalkozás, bt, kft - Milyen vállalkozási formát válasszunk?

Az egyéni vállalkozás a legegyszerűbb vállalkozási forma, a kezdő vállalkozóknak kitűnő lehetőség. Akkor is érdemes ezt a formát választani, ha kevés a bevétel, főként azoknak, akik főállás mellett vállalkoznának és csupán az alkalmazotti fizetésüket egészítenék ki.

Mivel az egyéni vállalkozásban nem lehet költségszámlákat elszámolni, ezért annak ideális ez a vállalkozás, aki szolgáltató tevékenységet végez. A vállalkozás indításánál be kell jelentkezni a Kereskedelmi és Iparkamarához, és az iparűzési adó megfizetéséről se feledkezzünk meg. Ennek összegét a bevételünk befolyásolja.

Nagy hátránya az egyéni vállalkozásnak – erről kevesen tudnak -, hogy a teljes magánvagyonunkkal felelünk, ha a vállalkozásunk veszteségessé válik. Ha például hitelt veszünk fel egy beruházásra, és az nem térül meg, a saját pénzünk forog kockán.

Nézzük, milyen esetekben jó döntés, hogy egyéni vállalkozást indítunk:

• ha egyedül vállalkozunk,
• ha nincsenek bejelentett alkalmazottaink,
• és ha szolgáltatunk, emiatt pedig nincsenek költségszámláink - nos, akkor ez lehet a jó választás.

Ennek a formának a nagy előnye lehet, hogy ha úgy adódik, bármikor szüneteltethetjük azt, és nagyon egyszerűen meg is tudjuk szüntetni.

Más dimenzió: a kft-t és a bt-t jobban megbecsülik

Magyarországon a legtöbben az egyéni vállalkozókon kívül a betéti társaság (bt) és a korlátolt felelősségű társaság (kft) formák mellett teszik le a voksukat. Ezeknek a társasági formáknak a hátránya, hogy nagyobb tőke szükséges az elindításukhoz. Fontos tudni azonban, hogy nem csak pénzzel, hanem apporttal – tárgyi hozzájárulással - is lehet társaságot alapítani.

Kft-nél a törzstőke felét kell csak befizetni, a másik felét a nyereségből is vissza lehet forgatni a cégbe. Ha ezen vállalkozási formát tartjuk számunkra megfelelőnek, akkor arra is gondolnunk kell, hogy ügyvédet és könyvelőt keressünk az induláshoz. További megfontolás tárgya, hogy a vállalkozásból nem lehet egyszerűen kilépni, és a megszüntetés is bonyolultabb folyamat, mint egyéni vállalkozás esetén. 

A bt és a kft mellett szólhat, hogy Magyarországon jóval nagyobb presztízse van ezeknek a vállalkozási formáknak, mint az egyéni vállalkozásnak. Ha magasabb árbevételre számítunk és van hozzá elég induló tőkénk, mindenképpen érdemesebb ezeket a társasági formákat választanunk. Az sem elhanyagolható tényező, hogy csak a betéti társaság beltagja felel teljes vagyonával, a kültag, illetve kft-nél a tagok csak a vállalkozásba fektetett összeg erejéig felelnek.

Gyakorlati lépések egyéni vállalkozás beindításához

Egyéni vállalkozást a websegéd programmal lehet elektronikusan indítani, a www.nyilvantarto.hu oldalon a bejelentkezés után az új kérelem, nyilatkozat benyújtása menüpont segítségével. 

Az egyéni vállalkozási tevékenység megkezdéséhez adjuk meg a székhelyünket, ami akár a saját lakcímünk is lehet. Ezután meghatározzuk, hogy mi lesz a főtevékenységünk, és megadjuk, hogy milyen tevékenységeket szeretnénk még felvenni. Plusz tevékenységeket akár a későbbiekben is bejelölhetünk.

Az adózási adatok megjelölése során legyünk nagyon figyelmesek: ha jogosultak vagyunk, jelöljük be az alanyi adómentességet és az átalányadózást, így nem kell majd áfát bevallanunk és kedvezően adózhatunk. Ha ezt nem tesszük meg - akár a saját, akár az informatikai rendszer hibájából adódóan -, akkor szívhatjuk majd a fogunkat, mivel vállalkozói személyi jövedelemadó fog minket terhelni, ami adott esetben jóval több kiadást jelenthet számunkra.

Ha munkaviszony mellett vállalkozunk, akkor válasszuk ki a 36 órát elérő munkaviszonyt, mert ebben az esetben jóval kedvezőbben tudunk közterheket megfizetni. 

Azok a kezdő vállalkozók, akik magukra vállalják az adminisztrációs és könyvelői feladatokat, gyakran elkövetik azt a hibát, hogy elmulasztják az indulást bejelenteni az Iparkamarának. Ez a vétség büntetést von maga után. 

Ha mindent jól kitöltöttünk a websegéd segítségével, akkor még egy fontos feladat vár ránk: válasszuk ki a honlap alján lévő „Bejelentés megtétele” menüpontot és ezzel véglegesíteni fogjuk az egyéni vállalkozásunk elindítását.

A kamarai bejelentést a www.mkik.hu oldalon, az iparűzési adóval kapcsolatos ügyintézést az e-önkormányzat oldalon tudjuk intézni. Ehhez szükségünk lesz saját ügyfélkapura, hogy a „kaüvel”, vagyis a Központi Azonosítási Ügynök szolgáltatással be tudjunk jelentkezni a felületre.

Fordítsunk kiemelt figyelmet arra, hogy a megfelelő adózási formát válasszuk ki a nyomtatványban, azt, ami szerint a közterheket szeretnénk fizetni. Ellenkező esetben ugyanis plusz költségekkel kell számolnunk. Utólag tudunk korrekciót kérni az adóhatóságnál, de kijavítani a beadványt körülményes és időigényes. Ez lesz az a pont, amikor feltehetőleg elérkezettnek látjuk az időt, hogy tapasztalt könyvelőhöz forduljunk, aki viszont nem kevés díjat számol fel nekünk a javításért. Valószínűleg rosszabbul fogunk járni így, mintha eleve könyvelőhöz fordultunk volna a vállalkozás beindításakor.

Mennyi az annyi?

Lássuk, milyen költségekkel számolhatunk majd főállású egyéni vállalkozóként, havi 100.000 Ft-os bevétel mellett. A tb 54.834 Ft, a szocho 43.349 Ft, az első hónapban 5000 Ft kamarai tagdíjat kell fizetni. Jól láthatjuk, hogy ennyi bevétel mellett még alig van nyereségünk, ezért ebben az esetben meg kell fontolni a vállalkozás indítását. Éves szinten még hozzájön az iparűzési adó fizetése, ami évi 50.000 Ft. 

Ugyanennyi bevétel esetén mellékállású egyéni vállalkozóként csak az 5000 Ft-os kamarai tagdíjat és az iparűzési adót kell megfizetnünk. Tehát jóval kedvezőbb a helyzet, ha van egy bejelentett állásunk, és mellette indítjuk el a vállalkozásunkat. Mivel a munkaadónk megfizeti utánunk a tb-t és a szochót, ezeket a közterheket nem kell megfizetnünk. Persze magasabb bevételnél már adóznunk kell, de egész évre vetítve így is jóval kedvezőbben fizetünk közterheket, mint főállású vállalkozóként. 

Ha mégsem megy a vállalkozásunk, érdemes azt szüneteltetni, hogy ne kelljen magunk után tb-t és szochót fizetni. Mellékállásúként megteszi ezt a munkaadónk, a kamarai hozzájárulás és az iparűzési adó évenkénti kiegyenlítését azonban így sem ússzuk meg. Ha már biztosan nincs szükségünk a vállalkozásra, akkor természetesen módunk van azt megszüntetni.

Megtérül, ha szakemberre bízzuk a könyvelést

Ha mégis úgy döntünk, hogy folytatjuk a vállalkozást, akkor sok kellemetlen percet megspórolhatunk azzal, ha könyvelőhöz fordulunk a pénzügyeink ügyintézése miatt. Bár az egyéni vállalkozás adminisztrációját meg lehet tanulni, több szempontból is biztosabb kézbe kerül a vállalkozásunk, ha könyvelőt alkalmazunk. Ha valamit elrontunk, a könyvelő azonnal tudni fogja, hogy mit tegyünk annak érdekében: az adóhatóság ne számítson fel bírságot. 

Fizethetünk például egyszerűsített iparűzési adót, de ha kicsi a bevételünk, érdemes a tételes adót választanunk. Ebben az esetben azonban iparűzési adóbevallást kell benyújtani az ÁNYK-n keresztül. Ennek a programnak a kezelése a pénzügyi szakembereknek is kihívást jelent. Könyvelőt választani nem kötelező, de célszerű abból a megfontolásból, hogy a kiadásainkat optimalizáljuk és meg tudjuk oldani a vállalkozással járó bonyolultabb pénzügyi adminisztrációt is.

Összességében elmondhatjuk, hogy – ha még átalányadózást is választ az egyéni vállalkozó – több adminisztrációs munkájuk lett a könyvelőknek, mint a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) esetében. Ezzel együtt jár, hogy a pénzügyi szakemberek magasabb díjat kérnek el a vállalkozóktól, a havi könyvelési díj sokszor eléri a 20-30 ezer forintot, vállalkozói személyi jövedelem adózás esetén az ár még jóval magasabb is lehet. A könnyen elkövethető hibák miatt azonban tényleg érdemes megfontolni, hogy könyvelőhöz forduljunk-e, hacsak nem akarjuk beleásni magunkat a könyvelés rejtelmeibe és megtanulni az alapokat a vállalkozásunk működtetéséhez.

Nyitókép: StartupStockPhotos képe a Pixabay-en.

Használja átalányadó-kalkulátorunkat!