Egyre keresettebb a kölcsön-munkaerő

A Foglalkoztatási Hivatal (FH) most elkészült elemzéséből az is kiderül, a kölcsönzöttek többsége a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, illetve a sport-, kulturális és egyéb szolgáltató cégeknél talált állást 2005-ben. Érdekesség, hogy néhány ágazatban - kereskedelem, pénzügy, oktatás, egészségügy - a vállalatok szinte csak Budapestre koncentrálódtak, a mezőgazdasági és villamos-energetikai cégek viszont Somogy megyében alkalmaztak ideiglenes dolgozókat.

Amikor kölcsönzésre van szükség





A hazai társaságok főleg a szezonmunka elvégzésére, betegállomány, gyes, szabadságolás idején a munkaerő pótlásához foglalkoztatnak kölcsönzötteket. Egyre gyakrabban fordul azonban elő, hogy másfajta üzleti előnyök motiválják a cégeket, így például a bérköltség minimalizálása.

Ugyanez a helyzet akkor is, ha az anyavállalat létszám- vagy bérstopot hirdet. Ilyenkor ugyanis, ha új kollégára van szükség, kölcsönmunkást alkalmaznak, akinek az "ára" nem minősül bérjellegű kifizetésnek.

A kölcsönzést, mint egyre inkább terjedő foglalkoztatási formát kívánta biztonságosabbá tenni a munkaügyi tárca, amikor januártól szigorította a munka törvénykönyvének idevonatkozó szabályait. Így például a törvény megtiltja a kölcsönzést, ha a dolgozó korábban a kölcsönvevőnél állt munkaviszonyban.

A szakmunkások a legkelendőbbek

Az FH legfrissebb adatai szerint a kölcsönzöttek közel 8,3 millió munkanapot dolgoztak tavaly - ez az elmúlt három év alatt ötmillióval nőtt - egy kölcsönzött átlagosan 109 napra jutott álláshoz. Az összes ideiglenes munkaerő több mint egyharmada szakmunkás volt, és közel ugyanennyien voltak a 8 általánost végzettek vagy az ennél kevésbé iskolázottak.

Menedzsment Fórum

Kapcsolódó anyagok:
A kismama a leglojálisabb munkaerő
Több mint tíz hónap kell az állásszerzéshez
Keresettek a CEU Business School végzősei a munkaerőpiacon
Bátrabban is vállalhatnánk munkát külföldön