Egyre nyitottabbak a munkáltatók az egészségfejlesztés iránt
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatSzámos vállalat alapvető értékei közé emelte a munkavállalók egészségfejlesztését és egyéb, a jobb közérzetet szolgáló programot, sőt, nyitottságot mutatnak ezen aktivitások fejlesztésére is. A Buck ötödik éves globális jóléti felmérése során, 45 ország több mint 1300 szervezetét vizsgálta, így a kutatás 17 millió munkavállaló helyzetébe ad betekintést.
A "Egészséges munkavállaló, hatékony munkahely: globális kutatás az egészségfejlesztés és a munkahelyi jó közérzet stratégiáról" felmérésből kiderül, hogy a munkaadók, a dolgozók hatékonyságának növelését és a betegségben is fennálló munkakényszer csökkentését találják a jóléti programok legfontosabb céljának.
"A produktivitást a bevétel növekedés egyik kulcselemeként kezelve, a szervezetek felismerték, hogy a munkavállalói egészségfejlesztés beemelése a kiemelt fontosságú üzleti értékek közé, anyagiakban kifejezhető versenyelőnyt nyújthat" - mondta Dave Ratcliffe, a Buck Consultation vezetője.
Ahogyan az egészségfejlesztés egyre előkelőbb helyre került a szervezetek hatékonyságát és teljesítményét meghatározó tényezők között, úgy kezdtek el a vállalatok vezetői egyre aktívabban részt venni a dolgozók egészségét támogató programokban: 2012-ben a szervezetek 85 százaléka vallotta, hogy aktívan tesz munkavállalóinak egészségéért, míg 2010-ben ez az érték mindössze 75 százalék volt.
Emellett kiderült, hogy a válaszadók mindössze 36 százaléka méri azt, hogy milyen hatása van egészségfejlesztési programjának. Ennek okaként jellemzően az erőforrások, illetve a mérési módszerek ismeretének hiányát jelölték meg. A mérési hajlandóság annál magasabb, minél több alkalmazottja van egy szervezetnek, habár az érték a legnagyobb - 20 000 fő feletti - szervezeteknél is igen alacsony, mindössze 47 százalék.
Egy másik fontos megállapítás, amire az idei kutatás rámutatott, hogy mennyiben tér el a munkaadók viselkedése attól függően, hogy mérik-e a gazdasági válság közepette a jóléti programjaik hatékonyságát vagy sem. Azon vállalatok, amelyek mérték a hatékonyságot, jobban figyeltek a programok folyamatos fejlesztésére, a kedvezőtlen gazdasági kilátások ellenére is: ők 30 százalékkal, míg a másik csoport csak 21 százalékkal fektet be idén többet az egészségfejlesztési programokra.
A Buck globális jóléti tanulmányának további fontos eredményei:
Egyre hangsúlyosabb a multik körében - a multinacionális vállalatok 49 százaléka visz valamilyen egészségfejlesztési stratégiát. Ez az érték 2008-ban még csak 34 százalék volt.
A programok fókusza: mozogj többet, kapcsolj ki és étkezz megfelelően! - a munkáltatók többsége a fizikai megerőltetést, a stresszt és a munkahelyi biztonságot jelölte meg azon fókuszterületeknek, amelyekre egészségfejlesztési programjaik során elsősorban koncentrálnak.
A munkavállalói részvételi hajlandóság az aktivitás típusától függ - a hosszabb távú elköteleződést vagy aktivitást igénylő programokon (folyamatos testedzés vagy a táplálkozás átalakítása) kevésbé szívesen vesznek részt a munkavállalók, mint a rövidtávon sikereket kínáló programokon (pl. diagnosztika vagy kivizsgálások).
A munka és a szabadidő közötti egyensúly fenntartása, a fejlődési lehetőségek, vagy például a jó munkakörnyezet, mind olyan erényei lehetnek egy szervezetnek, amelyek biztosításával növelhető az alkalmazottak produktivitása.
"A produktivitást a bevétel növekedés egyik kulcselemeként kezelve, a szervezetek felismerték, hogy a munkavállalói egészségfejlesztés beemelése a kiemelt fontosságú üzleti értékek közé, anyagiakban kifejezhető versenyelőnyt nyújthat" - mondta Dave Ratcliffe, a Buck Consultation vezetője.
Ahogyan az egészségfejlesztés egyre előkelőbb helyre került a szervezetek hatékonyságát és teljesítményét meghatározó tényezők között, úgy kezdtek el a vállalatok vezetői egyre aktívabban részt venni a dolgozók egészségét támogató programokban: 2012-ben a szervezetek 85 százaléka vallotta, hogy aktívan tesz munkavállalóinak egészségéért, míg 2010-ben ez az érték mindössze 75 százalék volt.
Emellett kiderült, hogy a válaszadók mindössze 36 százaléka méri azt, hogy milyen hatása van egészségfejlesztési programjának. Ennek okaként jellemzően az erőforrások, illetve a mérési módszerek ismeretének hiányát jelölték meg. A mérési hajlandóság annál magasabb, minél több alkalmazottja van egy szervezetnek, habár az érték a legnagyobb - 20 000 fő feletti - szervezeteknél is igen alacsony, mindössze 47 százalék.
Egy másik fontos megállapítás, amire az idei kutatás rámutatott, hogy mennyiben tér el a munkaadók viselkedése attól függően, hogy mérik-e a gazdasági válság közepette a jóléti programjaik hatékonyságát vagy sem. Azon vállalatok, amelyek mérték a hatékonyságot, jobban figyeltek a programok folyamatos fejlesztésére, a kedvezőtlen gazdasági kilátások ellenére is: ők 30 százalékkal, míg a másik csoport csak 21 százalékkal fektet be idén többet az egészségfejlesztési programokra.
Egy biztosan megtérülő befektetés
Az elégedett, boldog munkavállaló kiemelkedő teljesítményre képes. Megéri költeni az alkalmazottak egészségére, közérzetének javítására: nemzetközi kutatások szerint e befektetések legalább két-háromszoros megtérülést eredményeznek.
Az elégedett, boldog munkavállaló kiemelkedő teljesítményre képes. Megéri költeni az alkalmazottak egészségére, közérzetének javítására: nemzetközi kutatások szerint e befektetések legalább két-háromszoros megtérülést eredményeznek.
Egyre hangsúlyosabb a multik körében - a multinacionális vállalatok 49 százaléka visz valamilyen egészségfejlesztési stratégiát. Ez az érték 2008-ban még csak 34 százalék volt.
A programok fókusza: mozogj többet, kapcsolj ki és étkezz megfelelően! - a munkáltatók többsége a fizikai megerőltetést, a stresszt és a munkahelyi biztonságot jelölte meg azon fókuszterületeknek, amelyekre egészségfejlesztési programjaik során elsősorban koncentrálnak.
A munkavállalói részvételi hajlandóság az aktivitás típusától függ - a hosszabb távú elköteleződést vagy aktivitást igénylő programokon (folyamatos testedzés vagy a táplálkozás átalakítása) kevésbé szívesen vesznek részt a munkavállalók, mint a rövidtávon sikereket kínáló programokon (pl. diagnosztika vagy kivizsgálások).
A munka és a szabadidő közötti egyensúly fenntartása, a fejlődési lehetőségek, vagy például a jó munkakörnyezet, mind olyan erényei lehetnek egy szervezetnek, amelyek biztosításával növelhető az alkalmazottak produktivitása.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?