Egyre több munkahelyi balesetet okoz a stressz Európában

Kutatások szerint a munkavállalók 35 százaléka érzi munkája révén veszélyben egészségét, 28 százaléka pedig egyértelműen a munkájára vezeti vissza betegségét. Ezért fontos, hogy egy több teret nyerjenek az európai uniós munkavédelmi törekvések, amelyeknek köszönhetően 2002-2004 között már 17 százalékkal csökkent a halálos kimenetelű munkahelyi balesetek száma. Ugyanakkor ez még mindig nem elég - mondja Spidla -, a munkapiacon tapasztalható fejlemények ugyanis éppen ellenkező hatást fejtenek ki, így új célokat kell kitűzniük a tagállamoknak: 2007-2012 között további 25 százalékkal kell csökkenteni a munkahelyi balesetek és megbetegedések számát - vetíti előre a Napi Gazdaság.

A munkahelyi betegségek kockázata a munkaképes korú lakosság minden elemét érinti, mégis, leginkább az idősebbekre és a fiatalabbakra kell odafigyelni, hiszen előbbieket a koruk, utóbbiakat tapasztalatlanságuk teszi sebezhetőbbé. Az uniós polgárok korosodása miatt egyébként is külön érdemes ügyelni az idősekre, mivel arányuk egyre csak növekszik. A munkahelyi stressz kialakulásában nagy szerepet játszanak a bizonytalan munkakörülmények, ezért is sorolják az önállóakat vagy a kisvállalkozások alkalmazottait a veszélyeztetett csoporthoz, bár ők az egészségkontroll terén is alaposan elmaradoznak.

Spidla egyelőre megelégszik azzal, hogy felszólítja a szociális partnereket, szenteljenek nagyobb figyelmet a munkahelyi stressznek, az egyre gyakrabban előforduló erőszaknak, szexuális és pszichológiai zaklatásnak. Ugyanakkor fontosnak érzi, hogy mielőbb megfelelő uniós szabályok szülessenek meg.

Spidla két éve indította el az Elég a zajból című kampányát, hogy felhívja a figyelmet a túl nagy, illetve monoton zaj veszélyeire. Az európaiak közel harmada kénytelen a munkaidejének negyedében túl magas zajszintet elviselni, 20 százalékának pedig a munkaidő felében kell a normális szintnél hangosabban beszélnie. Tavaly óta a zajdirektíva 87 decibelre csökkentette a 2003-ban még 90 decibelben megállapított munkahelyi maximum értékét. A szabályozás azt is pontosan meghatározza, hogy a zajszintet a zajforrásnál kell tompítani, tehát nem elég, ha a munkavállaló fülvédőt kap.

Nagy-Britanniában a közelmúltban engedték útjára azt a nemzeti stratégiát, amely a mentális panaszok és a munkahely közötti összefüggésre koncentrál. Ennek keretében a múlt héten nyolcmillió fontot (csaknem 300 milliárd forintot) ajánlott fel az állam, hogy munkához vagy állásuk megőrzéséhez segítsék a stressznek kitett embereket.

Napi Gazdaság