Elfogadták az egészségügyi ügyeletre vonatkozó törvényjavaslatot
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatEgyhangúlag támogatta hétfői ülésén az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága az egészségügyi ügyeletre vonatkozó törvényjavaslatot.
Vojnik Mária (MSZP) képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségügy a túlmunka és az ügyeleti idő Munka törvénykönyvében foglalt szabályozása mellett nem tudna eleget tenni a folyamatos szolgálatnak. Ezért szükséges az egyedi szabályozás. A most előterjesztett szabályok viszont a korábbiaktól eltérően törvényi szintűek, így kielégítik az alkotmánybírósági követelményeket. Ugyancsak változás a korábbiakhoz képest, hogy az elrendelt ügyelet egészét, s nem csak tényleges munkavégzésre fordított részét kell majd munkaidőként figyelembe venni a munkaidő-korlátok számításánál. A képviselő jelezte: a szocialista frakció olyan módosító indítványt készít elő amely pontosabban határozná meg, hogy az egészségügyi intézményeknek a folyamatos szolgáltatáshoz mikor kell több műszakot szervezni, illetve mikor elegendő ehhez a feladathoz az ügyelet.
Az ügyeleti idő, a túlóra és más munkaidő szervezési kérdések általános - többek között a Munka törvénykönyvében történő - szabályozásával foglalkozó előterjesztés általános vitára való alkalmasságát se utasították el az ellenzéki képviselők, a kormánypártiak igennel szavaztak, az ellenzékiek tartózkodtak. A vitában ugyanakkor többen is hevesen bírálták a javaslatok egy részét. Így például Kontur Pál (Fidesz) szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány olyan indítványokat tesz, amelyek tovább erősítik a munkavállalók kiszolgáltatottságát a munkahelyeken. A munkavállaló eleve kiszolgáltatott helyzetben van a munkáltatóval történő alkuban, így az a feltételezés, hogy majd önként vállalja az általánosan elrendelhetőnél is több túlmunkát, a képviselő szerint nem számol a reális viszonyokkal.
Simon Gábor (MSZP) bizottsági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy kettős követelménynek kellene eleget tenni. Egyrészt a versenyképességet, a gazdasági teljesítményt jobban szolgáló munkaidő-szervezésre van szükség, másrészt a munkavállalók jogbiztonságának javítására. A bizottsági elnök kifejtette: a kormánypárti képviselők azt várják, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a törvényjavaslat országgyűlési vitája alatt olyan kompromisszumokat kössenek a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek, amelyek módosító indítványként beterjeszthetők. A bizottsági elnök szerint valószínűleg az ellenzékiek is támogatják majd, hogy a szociális partnerek egyezségének megfelelően módosuljon a törvény.
Az ellenzéki képviselők nem támogatták a szak- és felnőttképzésre, valamint a rehabilitációs járadékra vonatkozó törvényjavaslatot. Így ezeket az előterjesztéseket kormánypárti igen szavazatokkal tartotta a bizottság általános vitára alkalmasnak.
Az ügyeleti idő, a túlóra és más munkaidő szervezési kérdések általános - többek között a Munka törvénykönyvében történő - szabályozásával foglalkozó előterjesztés általános vitára való alkalmasságát se utasították el az ellenzéki képviselők, a kormánypártiak igennel szavaztak, az ellenzékiek tartózkodtak. A vitában ugyanakkor többen is hevesen bírálták a javaslatok egy részét. Így például Kontur Pál (Fidesz) szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány olyan indítványokat tesz, amelyek tovább erősítik a munkavállalók kiszolgáltatottságát a munkahelyeken. A munkavállaló eleve kiszolgáltatott helyzetben van a munkáltatóval történő alkuban, így az a feltételezés, hogy majd önként vállalja az általánosan elrendelhetőnél is több túlmunkát, a képviselő szerint nem számol a reális viszonyokkal.
Simon Gábor (MSZP) bizottsági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy kettős követelménynek kellene eleget tenni. Egyrészt a versenyképességet, a gazdasági teljesítményt jobban szolgáló munkaidő-szervezésre van szükség, másrészt a munkavállalók jogbiztonságának javítására. A bizottsági elnök kifejtette: a kormánypárti képviselők azt várják, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a törvényjavaslat országgyűlési vitája alatt olyan kompromisszumokat kössenek a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek, amelyek módosító indítványként beterjeszthetők. A bizottsági elnök szerint valószínűleg az ellenzékiek is támogatják majd, hogy a szociális partnerek egyezségének megfelelően módosuljon a törvény.
Az ellenzéki képviselők nem támogatták a szak- és felnőttképzésre, valamint a rehabilitációs járadékra vonatkozó törvényjavaslatot. Így ezeket az előterjesztéseket kormánypárti igen szavazatokkal tartotta a bizottság általános vitára alkalmasnak.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Ne maradjon le a tréningpiac legjobb napjáról! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?