Elhanyagolt munkavédelem, elmaradó szabályozások

A hazai munkavédelem meglehetősen végletes, a piacon ugyanúgy megtalálható a magas munkavédelmi filozófiát valló világszínvonalú cég, mint a minimális szaktudást kezdetleges eszközökkel ötvöző kényszervállalkozó. Sajnos az utóbbinak kizárólag akkor sejlik fel a munkavédelem fogalma, ha ellenőrzik, megbírságolják, vagy baleset miatt eljárás alá vonják. Nem ritka ugyanis, hogy a munkavédelmi feladatokat több tíz cég számára egyetlen egy személy végzi megbízási szerződés alapján. Egyértelmű, hogy ennyi helyen nem lehet egyszerre preventív munkavédelemről gondoskodni, így főként csak adminisztrációra és a megtörtént balesetek regisztrálására korlátozódik a tevékenység. Különösen, mivel az ezt ellátók alacsony szakmai tudással rendelkeznek, továbbképzésre pedig semmi sem kötelezi őket.

További probléma, hogy az új foglalkoztatási forma, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás bevezetésekor elmaradt a munkavédelmi előírások kidolgozása, ahogy számos szakmai biztonsági szabályzat munkavédelmi követelményeinek meghatározása is. A munkavédelmi törvény 1994. évi hatálybalépése óta például a mai napig nincsen faipari, vasipari, élelmiszer-ipari, egészségügyi biztonsági szabályzat, míg tengeri halászhajón történő munkavégzésre van. Várhatóan ez a rossz tendencia tovább folytatódik, tekintve, hogy maguk a munkavállalók sem érdeklődnek kellőképpen a munkavédelmi szempontok iránt, az eszközök időszakos biztonsági felülvizsgálata is csak puszta formalitás, ahogy a munkavédelmi feladatokat ellátó érdekképviseletek tevékenysége is. Kivétel természetesen akad, valahol tényleg a szívügyüknek tekintik, így előbb-utóbb az oktatásban is biztosan felüti a fejét az egészséges munkavédelmi szemlélet.
(Napi Gazdaság értesülései nyomán)