Elit klub nagyvállalatoknak: jóban kell lenni a kormánnyal?

Eddig 28 vállalattal kötött stratégiai megállapodást a kormány, az azonban továbbra sem egyértelmű, hogy milyen gyakorlati haszon származik ebből - mondta a HR Portálnak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója, aki szerint ezek a szerződések indokolatlanul szólnak bele a piaci versenybe. A kabinet kiemel egyes cégeket, amelyekkel megállapodik, lehetőséget nyújt arra, hogy részt vegyenek az egyes jogszabályok kidolgozásában, ez azonban hátrányosan érinthet más vállalatokat. Úgy gondolja, néhány multinacionális cégnek azért lehet érdeke aláírni a szerződést, mert a kormányzattal ápolt jó viszony nagyobb esélyt nyújthat arra, hogy az állami pályázatokon sikerrel szerepeljenek. Ez különösen azoknál a cégeknél lehet igaz, amelyek nagyban függnek a kormányzati megrendelésektől - fogalmazott. Molnár László szerint az itteni menedzsmentnek azért is áll érdekében a megállapodás, mert azt kommunikálhatja az anyacég felé, hogy sikeresek, hiszen a kormánnyal is megállapodtak. Joggal remélhetik azt is, hogy a kabinet enyhít egy-egy ilyen megállapodás után az adminisztrációs terheken, erre ugyanis valóban van ráhatása a kormánynak. Sok cég pedig azért szeretne bekerülni az elit klubba, mert talán így elkerülhet egy költségvetést foltozó különadót.

Eddig 28 céggel állpodtak meg, de 40 szerződést terveznek





A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) HR Portálnak adott tájékoztatása szerint a stratégiai megállapodások alapot teremthetnek a konzultációk és tapasztalatcserék rendszeresebbé tételére, a továbblépés lehetőségeinek közös meghatározására. A kormány egyik legfőbb célkitűzése a munkahelyteremtés és ezzel összefüggően a vállalkozások sikeres működésének elősegítése. "Ennek érdekében a kormány minden szükséges intézkedést megtesz, hogy a partner befektetők hosszú távú és tartós jelenlétét biztosítsa, a kölcsönös bizalmat erősítse, a párbeszédet és információáramlást növelje, és tovább rendszeresítse, valamint a kiszámíthatóság légkörét garantálja a vállalatok számára" - fogalmaztak.

Szerződések a folyamatos párbeszédért

A szerződések szövegét áttanulmányozva kiderül, hogy a megállapodások alapvetően szándéknyilatkozatok, amelyek egyes vállalatoknál kifejezett, a cégre szabott konkrétumokkal egészülnek ki. Számokban mérhető célokat nem tartalmaznak, inkább csak azt rögzítik, hogy az együttműködés biztosítása érdekében a felek folyamatos párbeszédet folytatnak. A kormány bizonyos területeken (versenyképességet befolyásoló jogszabályok, képzés, adminisztráció csökkentése) bevonja a cégeket a jogalkotásba és véleményezési, javaslattételi lehetőség biztosít nekik. A megállapodások aláírása után elvileg nem ér véget az együttműködés, az egyes vállalatok és a kormányzat munkacsoportokat hoz létre, amelyek legalább félévente összeülve meghatározzák a feladatokat, valamint megvizsgálják és kiértékelik a kooperáció eredményeit.

A dokumentumok két legfontosabb eleme, hogy a kormány prioritásként tekint a munkahely-teremtésre, a befektetőknek pedig fontos a kiszámítható gazdasági környezet. A szerződések rendszerint kitérnek arra is, hogy a nagyvállalatok megpróbálják bevonni a magyar beszállítókat a gyártás folyamatába, ezáltal pedig új munkahelyek jöhetnek létre.

Az NGM összesen több ezer új munkahely megteremtésével számol a megállapodások hatására, és ez álláspontjuk szerint megtöbbszöröződhet a beszállítói tevékenység erősítése révén.

Valódi eredmények?

A kormány a legelső stratégiai megállapodást a Coca-Colával kötötte; akkor azt rögzítették, hogy a cég növeli a hazai beszállítók arányát és bővíti a magyar termékek exportpiacát. "A Coca-Cola a megállapodással összhangban november végétől teljes egészében magyar almából készült gyümölcslevekkel, valamint gyümölcsitalokkal látja el a hazai piacot. Vállalásunk teljesítéséhez 7,5 ezer tonna magyar almából készült almalé-sűrítmény beszállítására kötöttünk szerződést. Terveink között szerepel, hogy a későbbiekben a környező országok piacait is magyar almából készülő gyümölcslevekkel lássuk el. Az export piacok megnyitásával a jelenleg beszerzett mennyiség duplájára, évi 15 ezer tonnára bővülhetne a hazai termelőktől vásárolt alma mennyisége, amely így 100 családnak biztosíthatna megélhetést" - nyilatkozta a HR Portálnak Pogány Éda, a Coca-Cola Magyarország kommunikációs igazgatója.

Arra a felvetésre, hogy miért érdeke egy ekkora cégnek megállapodnia a kormánnyal, úgy fogalmazott: "kiszámítható gazdaságpolitikai környezetre van szükség ahhoz, hogy a nagyon éles nemzetközi versenyben esélyünk legyen újabb beruházásokat Magyarországra hozni. Ennek lehet egyik eszköze a kormánnyal megkötött stratégia megállapodás".

Molnár László szerint viszont a külföldi nagyvállalatok hazai beruházásai feltehetően anélkül is létrejönnének, hogy megállapodnak a kormánnyal. A multinacionális cégeknél a nyereség a lényeg, így hiába állapodnak meg a kormánnyal, ha az érdekük úgy diktálja, pillanatok alatt áttelepülnek egy másik országba - fogalmazott.

A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanakkor úgy látja, az első eredmények már meg is születtek: munkahelyteremtés, magyarországi gyáregységek bővítése, hazánkban előállított termékek exportjának növelése, hazai beszállítói hányad emelése, kutatás-fejlesztési tevékenység bővítése, új magyar termékek kifejlesztése, leszakadó társadalmi csoportok felemelése.

A kormány a megállapodások sikereként értékeli, hogy az IBM a magyar felsőoktatási intézmények teljes körére kiterjeszti az Academic Initiatives programját. Még idén a cég a középiskolákra vonatkozóan is érvényessé kívánja tenni a programot, ezzel lehetővé válik a magyar oktatás számára több száz IBM szoftver ingyenes használata. Azt is a megállapodások eredményének tulajdonítják, hogy a kormány akciókkal segíti a Tesco az egyes, országosra fejlesztett hazai húsipari, tésztaipari és borászati beszállítók termékeit. A vállalat együttműködik a HITA-val, kiemelten a kisebb hazai vállalkozások külpiachoz juttatása kapcsán, valamint az Eximbankkal, amely a Tesco szándéknyilatkozatai alapján segíti az érintett magyar vállalkozásokat az exporthoz szükséges forrásokhoz jutni.

Az elit klubban lévő vállalatok gyakran állami támogatást is kapnak beruházásaikhoz: a Bridgestone például a 71,5 milliárd forintos bővítéséhez kapott 2,7 milliárd forintnyi hozzájárulást. A Suzuki pedig a prototípus- és tömeggyártás-fejlesztés terén végzett K+F tevékenysége elismeréseként, 207,7 millió forint támogatást nyert el az "Ernyő" pályázaton.

Ha nem is közvetlen támogatást, de komoly üzletet kapott a Microsoft is a kormánytól, a cég ugyanis segíti az EMMI-t abban, hogy kialakítsa a Nemzeti Közoktatási Portál rendszerét.