Megjelent: 11 éve

Ennyit keresnek a hazai lean szakemberek

A LeanCenter idén célul tűzte ki, hogy felméri a lean-es tapasztalattal rendelkező szakemberek - lean mérnök, középvezető és menedzsment tagok - bérszintjét. Kiderül, függ-e az iparágtól, a vállalat tulajdonosi érdekeltségétől, méretétől, régiótól, végzettségtől, hogy két ugyanabban a pozícióban dolgozó kolléga bére eltérést mutat.

Német, francia, angol, esetleg amerikai? Melyik tulajdonosi érdekeltségű cég fizet a legjobban és legkevésbé? Függ-e a bérünk attól, hogy milyen nemzetiségű cégnél vetjük meg a lábunkat? Jobban kereshetnénk-e ugyanabban a pozícióban egy német tulajdonú cégnél, mint egy amerikai vállalatnál? Rántsuk le a leplet a kialakult sztereotípiákról!

A megkérdezettek 99,3 százaléka válaszolt a tulajdonosi kört érintő kérdésre. Ezek alapján a következő megoszlás figyelhető meg. A mérnökök számára a legjobb kereseti lehetőséget a francia tulajdonú cégek biztosítják (br. 488 ezer - 600 ezer forint), melynek nyomában szorosan ott vannak az egyéb érdekeltségű vállalatok (br. 426 ezer - 533 ezer forint). A sorban a harmadik helyen az amerikai érdekeltségek állnak, (br. 361 ezer - 450 ezer forint). Végül a negyedik helyről a japán cégek (br. 326 ezer - 400 ezer forint) biztosítják a még versenyképesnek mondható havi átlagkeresetet. A német vállalatok az ötödik helyet csípték meg maguknak (br. 314 ezer - 398 ezer forint), míg a magyar vállalatok az előkelő 6. helyről "támogatják" mérnökeiket (br. 294 ezer - 371 ezer forint). A sor végén az indiai és svájci vállalatok állnak (br. 201 ezer - 250 ezer forint).

A középvezetők körében az első helyen úgyszintén a francia cégek (br. 608 ezer - 764 ezer forint) a "legnépszerűbbek". Ezt követik az osztrák vállalatok (br. 517 ezer - 641 ezer forint), majd az amerikai érdekeltségek (br. 511 ezer - 628 ezer forint). Végül fej-fej mellett az egyéb és magyar érdekeltségű vállalatok (br. 460 ezer - 566 ezer forint) zárják a top 4-es kategóriát. A legkevesebbet a koreai cégek fizetik (br. 251 ezer - 325 ezer forint) a középvezetői pozíciókban.

A menedzserek esetében a kanadai vállalatok a befutók (br. 934 ezer - 1.183 ezer forint), melyet a jelen felmérés szerint az amerikai vállalatok követnek (br. 764 ezer - 927 ezer forint). A német érdekeltségű cégek a harmadikak (br. 718 ezer - 871 ezer forint) és végül szorosan az egyéb érdekeltségű vállalatok következnek (br. 713 ezer - 887 ezer forint). A menedzsment tagok esetében a legalacsonyabb bért a magyar vállalatok nyújtják (br. 520 ezer - 633 ezer forint).


Autóipar, avagy az örök Jolly Joker?



Köztudottan az autóiparban megszerzett tapasztalat az egyik legjobb referencia, amit egy mérnök, vagy egy vezető felmutathat. Ez a munkaerőpiacon az úgynevezett Jolly Joker. A diagramból kiderül, hogy a megkérdezettek többsége elsősorban autóipari tapasztalattal rendelkezik. Ezt követi az elektronika ipar, majd a gépipar. Vajon ugyanez a sorrend a fizetések terén is fenntartható? A felmérésből kapott eredmények kiértékelése során erre a kérdésre is választ kaptunk. Lássuk, mennyire okozunk meglepetést a megkérdezettek 97,8 százalékos válaszadási aránya mellett.

A megkérdezettek harmadik legnagyobb százalékát teszi ki a következő iparág, mely a mérnökök körében az első helyen nyit. Ez nem más, mint a gépipar (br. 382 ezer - 481 ezer forint). A sorban szorosan követi az elektronika ipar (br. 369 ezer - 463 ezer forint), a harmadik helyre pedig az egyéb járműipar került (br. 361 ezer - 460 ezer forint). Az érdekesség kedvéért a további sorrend az energetika ipar (br. 351 ezer - 450 ezer forint), majd itt érkezik az ötödik helyen a jól ismert Jolly Jokerünk, az autóipar (br. 330 ezer - 409 ezer forint). Az iparágak közül a mérnöki pozíciókban legrosszabbul a műanyagipar fizet (br. 251 ezer - 300 ezer forint).

A középvezetők esetében az első helyen az energetika ipar áll (br. 801 ezer - 1.000 ezer forint). Ezüstérmes a vegyipar (br. 667 ezer - 816 ezer forint), bronzérmes pedig a gyógyszeripar (br. 567 ezer - 700 ezer forint). A dobogóról épphogy lecsúszott a szolgáltatás/tanácsadás (br. 551 ezer - 675 ezer forint). Az autóipar a középvezetők esetében már kevésbé foglal el előkelő helyet, itt a 9. helyre szorult (br. 410 ezer - 502 ezer forint). A középvezetők számára a logisztika (301.000 - 400.000 forint) biztosít kevésbé versenyképes fizetést az iparágak kategóriájában.

A menedzsereknek a legjobb kereseti lehetőséget a szolgáltatás/tanácsadás (br. 950 ezer forint - 1.100 ezer forint) nyújtja. Ezt szorosan követi az autóipar (br. 811 ezer - 989 ezer forint), majd az elektronika ipar (br. 692 ezer - 837 ezer forint). Az előkelő negyedik helyen a műanyagipar foglal helyet (br. 619 ezer - 756 ezer forint). A menedzserek számára a legkevésbé jól fizető iparág az egyéb - vagyis a többi kategóriába nem sorolt - iparág (br. 500 ezer - 608 ezer forint).

Bizonyára sokak számára meglepetést okoz, hogy az autóipar bérek tekintetében jóval elmarad a többi iparághoz képest. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a lean-es szakemberek a többi iparágban nagyon ritkák, így őket jobban meg kell fizetni, nem úgy, mint az autóiparban, ahol már telítettebb a piac, így ezen szakemberek bére is nyomottabb.


Budapest, Budapest, de csodás...



A mérnökök többségét Budapest vonzza, mint a mágnes. Mindenki ott látja a legnagyobb lehetőséget karrierje kiteljesítésében. Lesz-e kellő felvevő piaca az egyetemekről kikerülő mérnököknek? Érdemes elgondolkodnunk, hogy valóban Budapesten kereshetünk-e a legjobban? Nézzük meg az egyes pozíciókban a legjobban fizető első top 3 megyét (válaszadási arány 99,1 százalék)

Várhatóan mindenkinek meglepetést fog okozni a felmérés alapján kialakult sorrend, ugyanis a mérnökök tekintetében az első, legjobban fizető megye Komárom-Esztergom megye (br. 451 ezer - 550 ezer forint). Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (br. 434 ezer - 533 ezer forint) a második legjobb átlagfizetést biztosítja a környéken dolgozó lean-es mérnökök számára. A harmadik legjobban fizető megye Zala megye (br. 368 ezer - 466 ezer forint). Pest megye a mérnökök esetében a negyedik helyen zárt (br. 362 ezer - 458 ezer forint). A legkevesebb bért Hajdú-Bihar megyében keresik a lean mérnök kollégák (br. 301 ezer - 400 ezer forint).

A középvezetők számára a legjobb kereseti lehetőséget Csongrád megye biztosítja (br. 751 ezer - 950 ezer forint). Ezt követi Heves megye (br. 601 ezer - 750 ezer forint) és végül Pest megye zárja a sort (br. 564 ezer - 691 ezer forint). Legkevesebbet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében keresnek a középvezetők (br. 351 ezer - 433 ezer forint).

A menedzserek top első megyéje Bács-Kiskun megye (br. 1.034 ezer - 1.300 ezer forint). A top 2 Győr-Moson-Sopron megye (br. 943 ezer - 1.128 ezer forint), a top 3-as befutó pedig Nógrád megye (br. 900 ezer - 1.050 ezer forint). A népszerű Pest megye a negyedik helyre került (br. 689 ezer - 834 ezer forint). A lean-es vezetők számára a legrosszabbul fizető megye Jász-Nagykun-Szolnok megye (br. 275 ezer - 350 ezer forint).

De hogy is van ez pontosan? Miért kereshetnek jobban Csongrád, Nógrád, vagy akár Komárom-Esztergom megyében a szakemberek, mint Pest megyében? Erre is meg van a magyarázat. Azokat a szakembereket ugyanis, akik hajlandóak egy adott pozíció érdekében otthonuktól jóval távolabb eső megyébe költözni (akár családostul), őket jobban meg kell fizetnie a vállalatoknak, hogy megérje hosszú távon a váltás.


Éljenek a diplomások! Vagy, a másoddiplomások? MBA-sok? Phd-sek?



Zavarba ejtő, hogy mára már mennyi féle képzés, szakirány, diplomán felüli képzés, szakképzés közül válogathatunk. A bőség zavarában az ember nem is tudja hirtelen eldönteni, mi lenne számára az ideális. Sokan felteszik a kérdést maguknak: "Egy diploma már nem diploma? Kettővel többet érek? És ha kiegészítő képzésre megyek?" Nézzük meg, mennyit is "ér" egy diploma manapság?

A válaszadók 64,2 százaléka rendelkezik "csupán" egy diplomával. A maradék 35,9 százalék megoszlik a másoddiplomások, MBA (Master of Business Administration) és Phd képesítéssel rendelkezők között. Az utóbbi kettő képesítéssel rendelkezők már közép- vagy felsővezetői szinten dolgoznak.

A mérnökök esetében az egyes végzettségekhez tartozó bérek nem mutatnak nagy eltérést. Bár a megkérdezettek nem nagy százalékát teszik ki, de a legjobban azok a mérnökök keresnek, akik valamilyen más szakterületen szereztek másoddiplomát (br. 426 ezer - 531 ezer forint). Nem sokkal maradtak le a más mérnöki szakterületű másoddiplomások (br. 356 ezer - 450 ezer forint). A harmadik helyen pedig az egydiplomás mérnökök zártak (br. 340 ezer - 425 ezer forint).

A középvezetőknél a versengés kissé kiterjedtebb. Itt már öt helyezésről beszélhetünk. A komplett rangsor az alábbiak szerint alakult: a megkérdezettek mindössze 2,2 százaléka rendelkezik MBA képesítéssel, mégis ők a legjobban keresők (br. 801 ezer - 1.000 ezer forint) a többi képesítéssel rendelkezőkkel szemben. A sorban következő legjövedelmezőbb képesítés a Phd (br. 584 ezer - 700 ezer forint), majd a másoddiploma egy másik mérnöki szakterületről (br. 518 ezer - 646 ezer forint). A negyedik helyezett a másoddiploma más szakterületről (br. 501 ezer - 623 ezer forint) és végül az egydiplomások zárják a sort (br. 438 ezer - 539 ezer forint).

Lássuk milyen rangsor állítható fel a menedzserek esetében? Az előző eredményekhez képest meglepő módon az élvonalban az egydiplomások végeztek (br. 771 ezer - 925 ezer forint). A második helyet a más szakterületen letett másoddiplomások csípték meg (br. 659 ezer - 811 ezer forint), a bronzérmet pedig az MBA képesítés nyerte el (br. 634 ezer - 800 ezer forint). Negyedikként említhetjük a Phd képesítést (br. 601 ezer - 750 ezer forint). Az ötödik helyre pedig a más mérnöki szakterületen szerzett diplomások köre került (br. 534 ezer - 655 ezer forint).


Lean-ezni, vagy nem lean-ezni? Ez itt a kérdés!



Érdemes-e örök ellenállónak lenni a változásokkal szemben? Természetesen a lean sokkal többet hivatott szolgálni annál, minthogy jó bért biztosítson azoknak, akik ilyen feladatokat végeznek. Szerencsére a lean egyre elterjedtebb és egyre nagyobb létjogosultságnak örvend. Lassan már lean ismeretek nélkül nem nevezhetjük magunkat teljes "értékű" mérnöknek. Érdekes kérdés azonban, hogy aki kifejezetten lean feladatokkal foglalkozik, az rendelkezik-e az ehhez "szükséges" szakképesítéssel? A kettő mindig kézen fogva jár? Vagy ez egyáltalán nem törvényszerű? Nézzük meg, milyen eredményeket mutathatunk fel ezekre a kérdésekre a kitöltők 99,7 százalékos válaszadási hányada mellett.

A megkérdezettek mindössze 43,1 százaléka foglalkozik kizárólag lean feladatokkal munkahelyén adott munkakörében. Derítsük ki, rendelkeznek-e a szakemberek maradéktalanul valamilyen lean szakképesítéssel, vagy sem.

A kizárólag lean feladatokat végző személyek többsége, azaz 69,8 százaléka rendelkezik valamilyen lean szakképesítéssel, míg 30,2 százaléka nem. A 69,8 százalékot tovább bonthatjuk mérnökökre, középvezetőkre, menedzserekre. Ebben az esetben a kizárólag lean feladatokkal foglalkozók közül a mérnökök 53,3 százaléka, a középvezetők 20 százaléka és végül a menedzserek 26,7 százaléka rendelkezik valamilyen lean szakképesítéssel. A megkérdezettek 30,2 százaléka nem rendelkezik ugyan szakképesítéssel, de kifejezetten csakis lean feladatokat lát el munkahelyén. Ebből a mérnökök 76,9 százalékot, a középvezetők 15,4 százalékot, a menedzserek pedig mindössze a megkérdezettek 7,7 százalékát teszik ki.

Az eredményekből tehát látható, hogy az esetek többségében a kizárólag lean-nel foglalkozó kollégák megkapják a munkavégzésükhöz szükséges fejlődési lehetőséget, képzéseket.

Tekintsük meg az érem másik oldalát is, tehát azokat a szakembereket, akik más teendőik mellett végeznek lean feladatokat. Vajon ők milyen arányban rendelkeznek valamilyen lean szakképesítéssel? A megkérdezett szakemberek 56,9 százaléka végez lean feladatokat más feladataik mellett. Ebből 48,1 százalék rendelkezik valamilyen lean szakképesítéssel, mely a pozíciók között az alábbiak szerint oszlik meg. A mérnökök 28,6 százaléka, a középvezetők 45,1 százaléka, a menedzserek 26,3 százaléka vett részt valamilyen lean képzésen.

A fennmaradók 51,9 százaléka lean szakképesítés nélkül végez lean feladatokat egyéb teendői mellett. Az utóbbi csoportnak a 34,7 százalékát a mérnökök, 40,8 százalékát a középvezetők és 24,5 százalékát pedig a menedzserek teszik ki.


Kicsi vagy nagy?



A következő kategóriában azt vizsgáltuk meg, mennyiben függ a cég méretétől a mérnökök, vezetők bérezése. A mérnökök a legjobb fizetést egy 501-900 fős vállalatnál kapják (br. 409 ezer - 508 ezer forint). Második helyen az 51-100 fős vállalatok állnak (br. 351 ezer - 450 ezer forint). A kiértékelés alapján a harmadik helyre a 901-1200 fős vállalatok sorolhatók (br. 346 ezer - 430 ezer forint). Középvezetők számára a 901-1200 fős cégek biztosítják a legkiemelkedőbb bért (br. 531 ezer - 653 ezer forint). A 301-500 fős vállalatok kisebb különbséggel a második helyre kerültek (br. 504 ezer - 625 ezer forint). Végül a harmadik legjobban fizetők az 1200 főnél nagyobb vállalatok (br. 474 ezer - 585 ezer forint). A menedzserek számára a 301-500 fős cégek biztosítják a legjobb fizetést (br. 800 ezer - 962 ezer forint). Kis elmaradással a 901-1200 fős vállalatok adják a második legjobb fizetést (br. 784 ezer - 966 ezer forint). A dobogó harmadik fokára az 501-900 fős cégek kerültek (br. 719 ezer - 868 ezer forint).


Veterán, vagy újonc?



Az utolsó kategória, amit górcső alá vettünk a tapasztalat és a bér aránya. Az évek során összegyűjtött értékes tapasztalatok vajon a fizetésünkben is kellőképpen megmutatkoznak? Vagy a mai világban már irreálisabb eredmények születnek? A megkérdezettek nagyobb része 7-10, illetve 10-15 éves tapasztalattal rendelkezik. Lássuk, hogy a megszerzett tapasztalataink - beszéljünk 1, vagy akár 20 évről - bérben mennyit is jelentenek ma Magyarországon?


Mérnöki bérsávok a tapasztalatok tükrében






A diagramra tekintve egyértelműen láthatjuk, hogy a mérnökök esetében a megszerzett tapasztalatok függvényében, hogyan változnak a bérsávok.

Bár emelkedő tendenciát mutatnak a bérek a tapasztalatok megszerzésének arányában, sajnos a 26 évnél több tapasztalattal rendelkező mérnököknél ez nem minden esetben mondható el. Ők "csupán" a 0-10 éves tapasztalattal rendelkező mérnökökkel szemben rendelkeznek jobb átlagkeresettel.
A mérnökök a "csúcspontot" 10-25 éves tapasztalattal érik el (br. 476 ezer - 600 ezer forint), ezt követően csökkenő tendenciát mutatnak.


Középvezetői bérsávok a tapasztalatok tükrében




A középvezetői kategóriában szépen követik egymást a bérek nagyobb kiugrás, vagy eltérés nélkül.



A legkisebb bér br. 251 ezer forint, a tetőpont pedig a mérnökökéhez hasonlóan a 16-25 éves tapasztalatnál található br. 1.000.000 forintos bérszinttel. A 26 évnél több tapasztalattal rendelkezők jócskán lemaradnak a 16-25 éves tapasztalattal rendelkezők mögött. Ők br. 501 ezer - 630 ezer forint közötti bérre számíthatnak kitartó munkájukért.


Menedzseri bérsávok a tapasztalatok tükrében



A menedzserek bére szép, egyenletesen emelkedő tendenciát mutat. Láthatjuk, hogy a bérük a tapasztalataikkal egyenes arányban növekszik.




A menedzseri átlagbérek alsó részén (br. 275 ezer forint - 430 ezer forint) a 0-3 éves tapasztalattal rendelkezők állnak, a felső "álomhatárt" (br. 1.100 ezer - 1.300 ezer forint) pedig a veteránok "harcolták ki" maguknak a 26 évnél hosszabb töretlen munkavégzésükkel.

  • 2023.06.27IFRS Halasztott adó képzés Élő, interaktív, online képzés a nemzetközi beszámolókészítési elvek szerint az adózás számviteli kezeléséről. Fő cél: - a halasztott adó fogalmának megismertetése: mitől halasztott? - a halasztott adó elszámolásának célja és jelentősége - a számítás esetei és gyakorlati példákon keresztüli bemutatása. Részletek Jegyek
  • 2023.09.01I Land gamifikált készségfejlesztés Gamifikált készségfejlesztő e-learning programunk játszva tanít: 30 napon keresztül, napi 20-30 percben egy izgalmas virtuális küldetésen vezetjük végig a résztvevőket. Részletek Jegyek
  • 2023.10.10MŰEGYETEMI ÁLLÁSBÖRZE 150+ KIÁLLÍTÓ, TÖBB SZÁZ ÁLLÁS ÉS SZAKMAI GYAKORLAT VÁR! Kiállítóink hallgatókat, frissdiplomásokat és tapasztalt munkavállalókat is várnak állásajánlataikkal. Részletek Jegyek
További cikkek
A vezetők több mint fele kiégettnek érzi magát - de mi lehet az ellenszer?

Nem csak az alkalmazottaknál, de a vezetőknél is gyakori jelenség a kiégés. De vajon hogyan lehet felismerni a jeleit és mit lehet tenni ellene a cégen... Teljes cikk

Még fontosabb lesz a kulcsemberek megtartása: Future of HR kutatás

Az adatközpontúvá válás nagyban segíti az emberközpontúságot – állítják a szakértők a KPMG 2023 tavaszi, sorrendben 11. sajtóbeszélgetésén.... Teljes cikk

Ez az 5 dolog jelent kihívást a vezetőknek

A Covid-19-világjárványon kívül is számos krízis nehezítette a szervezetek életét az elmúlt években – a munkavállalók megtartása és... Teljes cikk