Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 10 éve

Érdemes-e kiszervezni a munkavédelmi feladatokat?

A félreértések elkerülése végett jó tisztázni, hogy a munkavédelmi vezető és a munkavédelmi képviselők nem egymás szinonimái. Előbbi a munkáltatót, utóbbi a munkavállaló érdekeit képviseli és egészen más jogszabályok érvényesek rájuk.

Munkavédelmi segítő (szakember) a munkáltató oldalán

A Munkavédelmi Törvény minden munkáltató részére előírja a legalább középfokú munkavédelmi végzettségű szakemberek foglalkoztatását 2004 május elsejétől. A vállalati létszámtól és veszélyességi kategóriától függ azonban, hogy hány órában és milyen iskolai végzettséggel (munkavédelmi technikus vagy munkavédelmi szakmérnök végzettség) kötelező ellátni a munkavédelmis feladatokat (lásd keretes írásunkat), de a kevésbé veszélyes tevékenységet folytató, alacsonyabb létszámmal (1-49 fő) rendelkező vállalkozásoknál a cégvezető maga is betöltheti ezt a munkakört.

- De csak abban az esetben, ha rendelkezik a szakmai tevékenységre vonatkozó ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Kivéve az I. veszélyességi osztályban, ott csak kilenc főig van erre mód. A munkabiztonsági szaktevékenységeket (pl. kockázatértékelés) azonban ezen feltételek teljesülése esetén sem végezheti el a cégvezető, csak munkavédelmi szakember - emeli ki Kling Péter. A veszélyes tevékenységet folytató nagyvállalatokra azonban pont az ellenkezője az igaz, ahol komplett munkavédelmi osztályok működnek. - Ha a foglalkoztatotti létszám és a tevékenység indokolja, fel kell venni egy felsőfokú végzettségű, gyakorlott munkavédelmi szakembert. Ez ötszáz fő felett jellemző - igazolja vissza Kling Péter. Ezen vállalatoknak ugyanis nem csak az a céljuk, hogy megfeleljenek a törvény betűjének.

Outsourcing útján is biztosítható a munkavédelem

Ha a vállalat nem tud az előírt alkalmassági feltételeknek megfelelő szakembert alkalmazni, akkor kiszervezheti a munkavédelmi feladatok ellátását. - Erre a jogszabály lehetőséget nyújt, a munkavédelmi törvény végrehajtási utasítása azonban nem kerülhető meg - nyomatékosítja Borhidi Gábor. Sok cégvezető ugyanis nincs tisztában azzal, vagy elbagatellizálja azt, hogy a cég első számú vezetőjének felelősségét nem lehet a feladattal - például munkavédelmi szemle, dolgozók oktatása - együtt átruházni egyetlen külső vállalkozóra sem. Garanciális szabályként rögzíti ugyanis a törvény, hogy e foglalkoztatás-----– függetlenül a formájától - nem mentesíti a munkáltatót az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért a regulában meghatározott felelőssége alól.

Kapcsolt munkakör - csak átképzéssel

Sok helyen egy belsős munkatársra bízzák a munkavédelem irányítását a főállású munkavédelmi vezető alkalmazása vagy a feladatok kiszervezése helyett, aki egyéb feladatai mellett ezt is ellátja. Erre egy- vagy kétéves munkavédelmi technikusi tanfolyam elvégzése után nyílik lehetőség, méghozzá azon középvállalkozásoknál, ahol elég napi hat vagy négy órában foglalkozni a munkavédelmi feladatokkal. Míg Borhidi Gábor szerint ezzel a megoldással nem esik csorba a munkavédelem minőségén, Kling Péter több kifogással élt a kapcsolt munkakörrel szemben. Elsősorban azért nem ajánlja ezt a gyakorlatot, mert a munkavédelem gyakran "mostohagyerek" marad az illető fő feladata mellett. - Továbbá egy jól kiválasztott külső szolgáltató sokkal felkészültebb lehet és a saját kolléga is a profittermelő feladatára koncentrálhat - teszi hozzá a munkavédelmi szakmérnök.
Kategóriák
Legalább az alábbi időtartamokban köteles munkavédelmi tevékenységre foglalkoztatni valakit.
I. veszélyességi osztály
Középfokú munkavédelmi végzettségű szakembert kell megbíznia:
- 1-9 fő létszámnál heti két órában
- 10-49 fő létszámnál napi két órában
- 50-500 fő létszámnál napi négy órában
Efelett már napi 8 órában felsőfokú munkavédelmi szakemberre van szükség, 1000 fő felett pedig további 600 főnként középfokú végzettségűekre.
II. veszélyességi osztály
Középfokú munkavédelmi végzettségű szakembert kell megbízni:
- 1-9 fő létszámnál heti két órában
- 10-49 fő létszámnál napi két órában
- 50-500 fő létszámnál napi négy órában
- 501-1000 fő létszámnál napi nyolc órában
Efelett már napi 8 órában felsőfokú munkavédelmi szakemberre van szükség és további 800 főnként középfokú végzettségűekre.
III. veszélyességi osztály
Középfokú munkavédelmi végzettségű szakembert kell megbízni
- 1-9 fő létszámnál heti egy órában
- 10-500 fő létszámnál napi egy órában
- 501-1000 fő létszámnál napi négy órában
Efelett már napi 8 órában felsőfokú munkavédelmi szakemberre van szükség.

Forrás: www.munkavedelem.biz/
Kling Péter munkavédelmi szakembernek az alábbi linken tehet fel kérdéseket: www.hrportal.hu


Borhidi Gábor azonban ott látja inkább a gondot, hogy a munkáltatók nem nagyon tartják be ezt a jogszabályi előírást és nem kezelik a helyén a munkavédelmet. Hozzátette: mindig vannak kivételek, ahol megfelelően kezelik a munkabiztonsági kérdéseket. A jogszabályi rendelet teljesen korrekt módon rendezi ezt a kérdést, az már azonban más kérdés, teszi hozzá Borhidi Gábor, hogy a munkáltató betartja-e azt vagy sem. Ha a munkavédelmi felügyelő ellenőrzi a munkakört betöltő személy végzettségét, és nem felel meg a jogszabályi előírásnak, akkor ezt észrevételezheti.

Belül vagy kívül jobb?

Vegyes a kép hazánkban a munkavédelmi feladatok elvégzését illetően. Az OÉT Munkavédelmi Bizottsága munkavállalói oldalának ügyvivője szerint a kiszervezés leginkább a kisebb cégeknél fordul elő, a multinacionális vállalatoknál ritka gyakorlat. Sőt, a nagyvállalatoknál komplett munkavédelmi osztályt üzemeltetnek a feladat nagysága vagy a tevékenység veszélyes volta miatt. Így tesz a General Motors Powertrain-Magyarország Kft. is. Bár a vállalat kisszervezte létszáma egyharmadát, a karbantartási tevékenységet továbbra is belsős dolgozók végzik.

Borhidi Gábor a munkavédelmi feladatok vállalaton belül történő elvégzése mellett állt ki, melyet azzal indokolt, hogy egy belső dolgozó jobban ismeri a körülményeket és azonnal tud reagálni, ha probléma adódik. Egy külső cég nyilvánvalóan több vállalat munkavédelmi helyzetéért felel, amelyeket időközönként meg kell látogatnia.

Az azonban a külső cégek javára írható - ismeri el Borhidi -, hogy szakmailag magasabb szinten tudják ellátni a munkát, mint egy átképzett munkavállaló, akinek ez csak másodlagos feladata rendes munkája mellett. Az "üzemi vakság" jelensége is a kiszervezés mellett szól, hiszen lehet, hogy egy külső cég munkatársa előbb észrevesz egy hiányosságot, mint egy évtizedek óta ott dolgozó. Kling Péter is a naprakészséget emelte ki a külső cégek fő erényeként. - Mindkettőnek megvan az előnye, hátránya - mondja Borhidi Gábor. Egy munkáltatónak azt kell mérlegelnie, miként alakul a munkavédelmi statisztika, például több-e a munkahelyi baleset,a táppénzes napok száma, ennek alapján dönti el, megéri-e az adott befektetés (egy külső cég alkalmazása vagy egy belsős dolgozó átképzése) vagy sem.

Ha kiszervezünk...

Kling Péter nem ajánlja egyes résztevékenységek (pl. kockázatértékelés) kiszervezését, hiába tűnik első hallásra logikusnak, mert a munkavédelem nem csak ebből áll. Úgy véli, a munkavédelmi feladatok egyszeri rendbetétele sem a legideálisabb megoldás, azt csak a néhány fős mikrovállalkozásoknak ajánlja. Véleménye szerint a kis- és közepes vállalkozásoknál a munkavédelmi szakember rendszeres látogatása akkor is jobb megoldás, ha ez csak ritkábban havonata-negyedévente történik.

Kihagyják az egyeztetésekből a cégek a munkavédelmi képviselőket

Munkavédelmi képviselőt kell választani a Mtv. 70/A § szerint azoknál a vállalatoknál, amelyek a Munka törvénykönyve hatálya alá tartoznak - kivéve intézmények, kórházak stb. - és ötven főnél több embert foglalkoztatnak. Az ennél kevesebb munkavállalót alkalmazó cégeknél csak akkor kötelező a megválasztásuk, ha a vállalatnál működő szakszervezet, vagy üzemi tanács, vagy dolgozók többsége kezdeményezi azt - mondja Borhidi Gábor. A munkavédelmi képviselő társadalmi munkában, munkaidejének - a törvény szerint - minimum tíz százalékában látja el feladatát: felügyeli, ellenőrzi a munkavédelmi feladatok megvalósulását és segíti a munkavédelmi vezető - állami alkalmazott - munkáját.

Egy korábbi munkavédelmi konferencián kritikaként fogalmazódott meg a munkaadókkal szemben a munkavállalók részéről, hogy nem vonják be a munkavédelmi képviselőket az egyeztetésekbe, nem segítik a munkájukat és hiányzik a problémák kellő időben történő megvitatása is. Pedig ha a képviselő csak egy munkabalesetet is megelőz, akkor már megérte, hogy megválasztották, valamint az évi egyszer kötelező továbbképzés és a 10 százalékos munkaidő-kedvezmény bizonyos költségterheket jelent a munkáltatónak is - nyomatékosítja Borhidi Gábor.

Munkavédelmi helyzet a válság előtt és után

Borhidi Gábor is visszaigazolta Dr. Dudás Katalin, az OMMF korábbi elnökének szavait, miszerint a válság valóban rányomta a bélyegét a munkavédelemre. Ez alatt nemcsak azt értették, hogy a munkavédelmi szakemberek elbocsátása, a feladatok kiszervezése miatt romlott a cégek munkavédelmi helyzete, hanem az egyéni védőeszközök hiányát is. Sok cég ugyanis ezen a tételen spórolt, melyet az egyéni védőfelszereléseket gyártó és forgalmazó cégek forgalmának visszaesése is bizonyít.

A munkavállalók képviselője szerint azonban 2011-ben visszaáll a rend, főként akkor, ha a gazdaság beindul. A Munkavédelmi törvény módosítása azonban mindenképpen időszerű Borhidi szerint, ahogy az önálló munkahelyi balesetbiztosítási rendszer bevezetése is, amely révén a munkáltatókat gazdaságilag érdekeltté lehetne tenni a munkakörülmények fejlesztésében. A munkavédelmi helyzeten csak ezek révén lehetne érdemben javítani. Szintén jelentős előre lépést jelentene - tette hozzá -, ha a munkavédelmi képviselők kötelező választásánál az ötvenfős foglalkoztatott létszámkorlátot leszállítanánk húsz főre. Ez már csak azért is indokolt lenne, mivel a munkavédelmi problémák elsősorban a mikro- és kisvállalkozásoknál jelentkeznek.
  • 2021.03.08 Vezetői kommunikáció és konfliktuskezelés képzés A képzés célja a szervezeten belül eredményes és hatékony kommunikáció feltételeinek és eszközeinek megismerése és begyakorlása, a résztvevők kommunikációs kultúrájának fejlesztése - A személyes és a vezetői kommunikáció hatásfokának és eredményességének javítása - A szervezeten belül eredményes és hatékony együttműködés és konfliktuskezelés alapjainak megismerése Részletek Jegyek
  • 2021.03.092 Napos Scrum Master Képzés, Élő videokonferenciás A Scrum Master az agilis transzformációk kulcsembere. Olyan Servant Leader szerepkört takar, amelyben a fejlesztő csapatok segítőjeként, mentoraként a jó hangulatú, eredményes munkavégzés megteremtéséért felel e szakember és módszertani szakértőként segíti a projekt munka előrehaladását, jó minőségben, határidőre történő teljesítését. Képezd át magad Scrum Masterré! Részletek Jegyek
  • 2021.03.11 Toborzás a LinkedIn-en és a Facebook-on - ONLINE (live) Képzésünkön fél napban a LinkedIn, fél napban pedig a Facebook toborzási praktikáiról tanulhat. Délelőtt kitérünk a LinkedIn személyes profil szerepére, a vállalati oldal fontos elemeire, a karrieroldalra, oldal analitikákra, továbbá megtanulhatja, hogyan kell felépíteni a kapcsolati hálót, és hogy hogyan érdemes a tartalmakat előállítani. Facebook témánkban szó lesz a hiteles és hatékony kommunikálásra alkalmas Facebook oldalról és a kampánykezelés előtti lépésekről. Mindezt interaktív, gyakorlatias módon, egyéni kérdések megválaszolásával bonyolítjuk le. Részletek Jegyek
  • 2021.04.01A sikeres interjúztatás Képzésünk fő célja, hogy a résztvevők képesek legyenek a szervezetükhöz legjobban illeszkedő, a munkakörben legjobban teljesítő munkatárs kiválasztására. A képzési napon szó lesz -az interjú felépítéséről, -szituációs gyakorlatról, -az információk rögzítéséről, -döntéshozatali csapdákról, -továbbá a kiválasztás további eszközeiről sablonokkal színesítve. Lehetőséget adunk továbbá a saját területüket érintő kérdések átbeszélésére is. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
COVID-védőoltás: mit tehet a munkáltató és a munkavállaló?

Sok a bizonytalanság a COVID-védőoltással kapcsolatban; milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak? Mire kötelezheti a munkavállalót és mire... Teljes cikk

A távmunka-rendelet csapdái - erre figyeljünk munkaadóként (1.)

Az átfogó szabályozás eddig elmaradt, ám november 11-én Kormányrendelet (487/2020. (XI.11.) jelent meg a távmunkáról a veszélyhelyzet idejére,... Teljes cikk

Újabb 66 testkamerával védi jegyvizsgálóit a MÁV

A MÁV-Start 66 új testkamerát szerzett be, így már 174 ilyen eszköz támogatja a jegyvizsgálók munkáját. Teljes cikk