Évente egy négyes metró ára úszik el a munkahelyi stressz miatt
Minden évben 136 milliárd euró megy kárba az Európai Unióban a munkahelyi stressz miatt. Magyarországon ez a szám 440 milliárd forint. Az unió ezért kétéves kampányt indít az egészséges munkahelyekért mind a 28 tagállamában.
A munkahelyi stressz elsősorban az időhiány, a túl szoros határidők, a képességeknek vagy a szakképzettségnek nem megfelelő elvárások, a személyi konfliktusok, az egyén vélt vagy valós érzései, illetve motivációja és elvárásai között kialakult feszültség, valamint a nem megfelelő munkafeltételek és munkakörnyezet miatt alakul ki, de forrása lehet a munkahelyi erőszak és a munkahelyi zaklatás is.
A stressz szervezetünk általános védekezési reakciója, izgalmi-éberségi és motivációs állapota, amely összefügg végzett tevékenységünk jellegével. A pozitív stressz (eustressz) önmagában nem kóros, segít a vészhelyzetekben, a problémák megoldásában. A negatív stressz (distressz) azonban az eustressz állapotot meghaladó túlzott feszültséget jelent, amelyben már a lelki folyamatok károsító hatásai kerülnek felszínre az életesemények, a konfliktusok, az egyéni adottságok miatt.
„A munkavállalók a fizikai, idegrendszeri és pszichológiai adottságaiknak megfelelően képesek a munkavégzés terhelő hatásait kompenzálni. Egyes munkavállalóknál a krónikus munkahelyi stressz miatt magatartási, pszichoszomatikus és pszichiátriai megbetegedések alakulhatnak ki” – mondta Dr. Erősné dr. Bereczki Edit, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal orvos szaktanácsadója. „Az európai kutatások és felmérések azt igazolják, hogy a munkahelyi distressz felismerésének, kezelésének, megelőzésének hiányosságai miatt nemcsak az egyének és a munkáltatók szintjén, de társadalmi szinten is egyre inkább számolni kell annak a gazdaság teljesítőképességére és az életminőségre gyakorolt negatív hatásával” – teszi hozzá a szakértő.
A munkavállalók legalább harmada érintett
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség korábbi, 36.000 vállalat megkérdezésével elvégzett felmérése szerint a munkabaleseteket követően, a munkahelyi stressz a második legnagyobb kockázati tényező, amely az unió aktív korú népességének 28 százalékát, azaz 56 millió munkavállalót, a mintegy 4 millió magyar munkavállalóból pedig közel 1,1 millió főt érinthet közvetlenül.
A munkavállalók a munkaadóknál valamivel borúsabban látják a helyzetet. Az Ügynökség által megkérdezett dolgozók 51 százaléka szerint a stressz gyakori a munkahelyén, 10-ből 4-munkavállaló pedig úgy véli, hogy ezt a problémát és a vele járó pszichoszociális kockázatokat nem megfelelően kezeli munkaadója.
Nem jó az egyénnek, nem jó a vállalatoknak, nem jó az államnak
A munkahelyi stressz az Európai Unió tagállamaiban évente 136 milliárd euró kárt okoz a foglalkoztatóknak, elsősorban a vállalati szektornak, mivel a betegség miatt kieső és elveszített munkanapok mintegy 50-60 százalékának hátterében a stressz és annak negatív egészségi következményei állnak.
Európai Uniós szinten a tagállamok átlagosan évente a GDP-jük 4 százalékát, Magyarországon kb. 880 milliárd forintot fordít a munkáltatók és az állam a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések következményeinek kompenzációjára. Az európai statisztikákat figyelembe véve kijelenthető, hogy ennek az összegnek a fele, vagyis Magyarországra vetítve mintegy 440 milliárd forint, azaz kb. egy 4-es metró árával azonos nagyságrendű érték, a munkahelyi stressz nem megfelelő kezelése miatt vész el.
„Befektetni a munkavédelembe nem pusztán kiadást jelent, hanem a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésén túl, többszörös anyagi megtérülést is hoz a vállalkozások számára. A biztonságos és törvényes, garanciális jogokat megtartó foglalkoztatás egyaránt szolgálja a munkavállaló, a munkáltató és a nemzetgazdaság érdekeit” - mondta Dr. Modori László, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára. „Az értékteremtő munka a gazdaság működésének alapja, nélkülözhetetlen a családok jólétéhez, a gyermekneveléshez. Értékteremtő munkát csak biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények között lehet végezni” – tette hozzá a helyettes államtitkár.
A munkahelyi stressz kezelése a munkáltató kötelessége
A munkahelyi stressz kezeléséről 2004-ben, a munkahelyi zaklatás és erőszak megakadályozásáról pedig 2007-ben kötöttek keret-megállapodást az EU és Szociális Partnerei, akik a munkahelyi stresszt komplex kezelést igénylő kollektív (nemcsak munkavédelmi) problémaként nevesítették. Magyarország 2008-ban ültette át jogrendjébe az uniós szabályozást, az arra vonatkozó részeket a Munkavédelmi Törvénybe integrálva.
Nem bonyolult, de a munkáltatók azt hiszik
A munkahelyi stressz érzékeny témáját – egyre növekvő mértékű jelenléte és költségei ellenére – még mindig számtalan félreértés övezi. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség ESENER felmérésének eredményei szerint a munkáltatók több mint 40 százaléka gondolja úgy, hogy a pszichoszociális kockázatok kezelése bonyolultabb, mint a „hagyományos” munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatoké.
„A most kezdődő Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt! kampánnyal szeretnénk felhívni a figyelmet erre a problémára és támogatást nyújtani a pszichoszociális kockázatok kezeléséhez. A munkával kapcsolatos stressz szervezeti kérdés, amelynek megoldásához a munkáltatók és a munkavállalók közös erőfeszítése szükséges” – mondta Balogh Katalin, a Nemzeti Fókuszpont vezetője. „A kampány célja annak bemutatása, hogy a pszichoszociális kockázatok ugyanolyan szisztematikus módon kezelhetők, mint bármely más munkahelyi biztonsági és egészségi kockázat. A kampány olyan egyszerű eszközök használatát igyekszik előmozdítani, amelyek segítségével a szervezetek hatékonyan kezelhetik e kockázatokat, de emellett rámutat a folyamat kedvező hatásaira is” – tette hozzá.
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség meghirdeti az Európai Helyes Gyakorlat Díjat, amelyet a munkavédelem szempontjából példamutató vállalatok nyerhetnek el. A pályázaton részt vehet bármely, az Európai Unió tagállamaiban működő munkáltató, a pályázati anyagban a munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelésére alkalmazott megoldásokat kell feltüntetni.
A nevezéseket a nemzeti fókuszpontok és az Európai Munkavédelmi Ügynökség értékeli, két lépésben. Az országos fordulóban tovább juttatott pályamunkákat nemzetközi szinten bírálják el. A díjkiosztó rendezvényt 2015 áprilisában tartják, a soros EU elnökségi országban, amely jövőre Lettország lesz.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A kormány megvédi a magyar munkahelyeket, ezért kiemelten kezeli a foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabálytalanságok megelőzését is - hangsúlyozta... Teljes cikk
Az európai parlamenti képviselők szerdán új szabályokat fogadtak el a munkahelyi káros anyagoknak való kitettség korlátozására, negyven év óta... Teljes cikk
Miért komoly probléma az egészséges (munkában)megtartási HR-stratégia hiánya? - teszi fel a kérdést Papp Tamás István HR szakember. Decemberben az... Teljes cikk
- Miért van ennyivel több magyar embernek munkája, mióta az EU-hoz csatlakoztunk? 2 hete
- Mocskos irodai titkok: Brit dolgozók vallottak munkahelyi higiénés szokásaikról 2 hete
- Uniós pénzt csak olyan cégek kaphatnának, amelyek tiszteletben tartják a munkavállalók jogait 3 hete
- Minél több a mesterséges intelligencia a munkahelyen, annál rosszabb a dolgozók életminősége 3 hete
- Így alakult a munkanélküliség az EU-ban és az euróövezetben 3 hete
- Nyelvvizsga 3 hete
- Felmérés: túlhajszoltak és alulfizetettek a brit munkavállalók 4 hete
- Hogyan érvelj a felsővezetésnél a mentális jóllét mellett? 4 hete
- Átadták a Kerékpárosbarát Munkahely díjat 4 hete
- Hogyan támogassuk a stresszel küzdő kollégát? - Ezt tanácsolja a mentálhigiénés szakértő 4 hete
- Céges kerékpárflottával is fel lehet lépni az ingázás okozta stressz ellen 1 hónapja