Extra karácsonyi cafeteria jöhet

Az év végi jutalmazásnál számos cafeteria-juttatást adhatnak a munkáltatók a dolgozóiknak, ráadásul kedvezőbb adózással, mintha bérjutalmat adnának. A lehetőség akkor is adott, ha év közben is osztott már a vállalat béren kívüli juttatást, és akkor is, ha nem. Ki lehet egészíteni, vagy be lehet pótolni, ami év közben elmaradt.

A dolgozóknak is jó lehet ez a jutalmazási mód, hiszen többféle juttatás szerepel a palettán, így van választási lehetőség. S ki ne örülne annak, ha például céges segítséggel mehetne karácsonykor wellnessezni, vagy kapna egy extra adag étkezési utalványt az ünnepi bevásárláshoz.

Ahol élni szeretnének a lehetőséggel, ott érdemes lassan eldönteni, mennyit szánnak a célra, és elkezdeni a szükséges tervezést, adminisztrációs előkészületeket. Van ugyanis néhány szabály, amit be kell tartani ahhoz, hogy később ne kelljen extra adót fizetni – mondta el megkeresésünkre a cafeteriaternd.hu szakértője, Fata László.

A legnépszerűbb cafeteria

Erzsébet-utalványból például kiadható utólag az egész éves keret (havi 8 ezer forintnyi járhat, kedvezményes, 35,7 százalékos adózással). De a nyilvántartásban szerepeltetni kell, hogy mely hónapok juttatásáról van szó. Tehát ha például az egész éves keretet, 96 ezer forintnyit adja ki a cég egyben, év végén, azt nem célszerű decemberi juttatásként feltüntetni. Ezzel ugyanis túllépnék a decemberre adható 8 ezer forintos keretet. Helyette érdemes minden hónapra 8 ezer forintot rögzíteni a nyilvántartásban.

Bérletpénz

Elszámolható utólag, a munkában töltött összes hónapra, feltéve, hogy erről van a munkáltató nevére kiállított számla. De kiadható akár előre is a jövő évi juttatás, éves bérlet formájában.

Iskolakezdési utalvány

Ha egy cég korábban nem tudott iskolakezdési támogatást adni, az is bekerülhet a karácsonyi csomagba. A juttatást egyébként december végéig használhatják fel a jogosult dolgozók. Iskoláskorú gyermekenként a minimálbér 30 százalékáig kedvezményes az adózás (35,7 százalékos). Az utalványt nemcsak tanszerekre, hanem például gyermekruházatra is lehet költeni.

Sport és kulturális belépő

Évente összesen 50 ezer forintos értékben, ráadásul adómentesen lehet a dolgozónak sport- vagy kulturális eseményre szóló jegyet, bérletet adni (ez a juttatás kiadható utalványban, vagy cafeteria-kártyán is), és ezt akár utólag is meg lehet tenni, az év végén. Ráadásul az arányosításra sem kell ügyelni, tehát a munkavállaló érdeklődési köre szerint lehet kiválasztani a kívánt juttatást.

SZÉP-ajándék

A Széchenyi pihenőkártyás kerettel szintén meglephető év végén a dolgozó, akár az egész évessel is. Itt arra kell ügyelni, hogy nyilatkoztatni kell a munkavállalókat, mennyit kaptak már az adóévben (akár más munkáltatótól is). Ezeket a juttatásokat összesíteni kell, s amennyi maradt még a kedvezményes adózású keretből, annyi adható ki az év végén.

A vendéglátás alszámlára 150 ezer, a szállás alszámlára 225 ezer, a szabadidő alszámlára pedig 75 ezer forintnyi juttatás adható éves szinten, dolgozónként, kedvezményes (35,7 százalékos) adózással.

Pénztári jutalom

Bár kevésbé kézzelfogható, de azért jó ajándék lehet az is, ha a munkáltató az év végén soron kívüli hozzájárulással hizlalja a munkavállalók pénztári számláit. Utólag 3 hónapnyi juttatást lehet kiadni, de csak azokra a hónapokra, amelyekben volt a dolgozónak pénztártagsága. Sőt, előre több hónapra is utalható az összeg. Arra azonban ügyelni kell, hogy azokra a hónapokra, melyekre más juttatótól is kapott a dolgozó hozzájárulást, már nem adható pénztári befizetés kedvező adózással.

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok havonta a minimálbér 50 százalékáig kaphatnak kedvezményes adózással céges hozzájárulást, az egészség- és önsegélyező pénztárak tagjai pedig havonta a minimálbér 30 százalékáig.

A cégek egyébként közvetett módon, a pénztárakon keresztül is adhatnak év végi pluszpénzt a dolgozóknak, adomány vagy célzott szolgáltatás formájában. Az adományként küldött összeg aztán megjelenik a dolgozó pénztári számláján is, ami után az adóbevalláskor egyéb jövedelemként 27 százalék eho-t és 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. Cserébe ez a fajta juttatás egyéni befizetésnek minősül, így adójóváírást tud utána érvényesíteni a dolgozó. A célzott szolgáltatás pedig például védőoltás vagy szűrés formájában nyújthat segítséget a pénztártag munkavállalóknak.

Arányosan adható

Az év végi jutalmazásban tehát a keretösszegek és egybeszámítási feltételek mellett jól alkalmazható a cafeteria. Fata László azonban külön felhívta a figyelmet arra, hogy ha valaki év közben létesített munkaviszonyt, akkor az összes béren kívüli juttatásra vonatkozó éves 500 ezer forintos kedvezményes adózású keretből csak az időarányosan (munkanapra számított) csökkentett rész adható ki neki. Az afelett lévő részre már 51,17 százalékos közterhet kell fizetni.

Adózás szempontjából egyébként mindegy, hogy a cafeteria-keretbe építve, vagy azon kívül adja-e a cég a juttatást. Az a lényeg, hogy a maximum összegeket ne lépjék túl, ha kedvezményesen akarnak adózni.

Az év végi jutalmazáshoz egyébként használhatóak az 51,17 százalékos adóval terhelt „egyéb juttatások” is. Ide számítanak a keret túllépésével kiadott összegek, és például az ajándékutalvány is.

Ajándékutalvány

Szintén kiadható év végén egyben az ajándékutalvány, többféleképpen is. Csekély értékű ajándékként az éves keret maximum háromszor a minimálbér tíz százaléka lehet, vagyis 3*9800 forintnyi.

Ennél többet is adhat a munkáltató, de ha nem bérként akarnak utána adózni (majdnem 100 százalékos adóteher mellett), akkor csak olyan utalványt válasszon, amely fogyasztásra kész étel vásárlására nem használható.

Az ajándékutalványt úgy is ki lehet adni, hogy minden dolgozó egyforma keretet kap. De úgy is, hogy a munkáltató csoportokat alkot (ahol a munkateljesítmény nem lehet szempont), és az egyes csoportokhoz meghatározza a kiadandó ajándékutalvány értékét.

Mindkét esetben megvalósítható az, hogy a fenti szabály alkalmazásával egy keretösszeget kapnak a dolgozók, és ennek terhére választhatnak a munkáltató által biztosított kínálatból, amibe belekerülhet az ajándékutalvány is.

A keret is bővíthető

Azoknál a cégeknél, ahol cafeteriekeret működik, vagyis éves szinten előre megmondják, milyen összegig választhatnak a dolgozók a juttatások közül, szintén lehetőség van egy kis év végi extra juttatásra. A keretbővítést azonban le kell adminisztrálni. Például ha év elején 300 ezer forintot állapítottak meg, év végén kibővíthetik az összeget 500 ezer forintig. Ekkor a plusz 200 ezer forintra ugyanúgy nyilatkoztatni kell a dolgozókat, mint év elején, és figyelni kell az egyes juttatások keretösszegét is. Ha számítógépen megy a nyilvántartás, és jó a szoftver, akkor viszonylag egyszerűen megoldható a keretbővítés, és a dolgozók utólagos nyilatkoztatása.

Ha viszont papíros az adminisztráció, macerás lehet minden munkavállalónál összegyűjteni, hogy ki mennyit használt már ki a lehetséges keretből. Fata László tippje ez utóbbi esetre: kínáljon fel a cég egy-két olyan fix juttatást, amit év közben még nem használtak ki a kedvező adózás keretéig, így sokkal egyszerűbb lehet a papírmunka.

A társas vállalkozók is kaphatnak extra év végi juttatást

Nemcsak a dolgozóknak, hanem a társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjainak is adható karácsonyi cafeteria. Ráadásul ha több cégük is van, akkor az Erzsébet-utalványból, az iskolakezdési utalványból és a sport- és kulturális utalványból akár mindegyik cégüknél külön-külön megkaphatják a teljes keretösszeget.

SZÉP-kártyára viszont csak „egyszeresen”, tehát éves szinten a három alszámlára összesen 450 ezer forintnyi juttatást kaphatnak kedvezményes adózás mellett. Pénztári juttatásban viszont egyáltalán nem részesülhetnek.

Az egyéni vállalkozók azonban nem jutalmazhatják meg saját magukat cafeteriával.

Tamásné Szabó Zsuzsanna