Ez lett a könyörtelen leépítések vége: a Meta vezetői elismerték, hogy hibáztak

A Meta vezetése már a bizalom elvesztéséről beszél

A Business Insider elemzése szerint a Meta vezetői az elmúlt hetekben szokatlan önkritikával ismerték el, hogy a vállalat radikális költségcsökkentési és hatékonysági politikája komoly károkat okozott a szervezeten belül.

Andrew Bosworth, a Meta technológiai igazgatója (Chief Technology Officer, CTO) egy belső megbeszélésen úgy fogalmazott, hogy

a dolgozói morál „valószínűleg soha nem volt ilyen rossz”, és a vállalat „borzalmas munkát végzett” a legutóbbi átszervezések során.

Bosworth szerint a cég aláásta a munkavállalók bizalmát abban, hogy szakértelmüket és hozzájárulásukat valóban értékelik.

Ez különösen éles váltás ahhoz képest, hogy még 2025-ben Bosworth az elégedetlen dolgozóknak azt üzente: ha nem tetszik nekik a vállalati kultúra, „fontolják meg, hogy máshol dolgoznak”, vagy „értsenek egyet és hajtsák végre” a vezetés döntéseit.

A „hatékonyság éve” után romlott el a légkör

A Meta 2022 óta gyökeresen átalakította működését.

Az első nagy leépítés során 11 ezer munkavállalót bocsátott el, majd 2023-ban újabb 10 ezer állás szűnt meg. Mark Zuckerberg ezt az időszakot a vállalat „hatékonyság évének” nevezte.

2025-ben további 3600 alkalmazottat küldtek el arra hivatkozva, hogy gyengén teljesítettek, noha később több érintettről is kiderült, hogy korábban jó teljesítményértékeléseket kaptak.

Az idei év sem hozott megnyugvást. Márciusban kiszivárgott, hogy újabb leépítések várhatók, de a Meta heteken keresztül nem erősítette meg az értesüléseket, így a dolgozók csak májusban tudták meg, kiket érintenek az elbocsátások.

Ezzel párhuzamosan a vállalat bejelentette, hogy billentyűleütések figyelésével is gyűjt adatokat az AI-rendszerek fejlesztéséhez, ami tovább növelte a munkavállalók aggodalmait.

Májusban mintegy 8000 dolgozót bocsátottak el, további 7000 munkavállalót pedig AI-betanítással foglalkozó munkakörökbe helyeztek át.

Egyre nagyobb az elégedetlenség a dolgozók körében

A feszültség odáig nőtt, hogy az Egyesült Királyságban dolgozó Meta-alkalmazottak szakszervezet alapítását kezdeményezték.

Több mint 1600 munkavállaló írta alá azt a petíciót is, amely a billentyűleütések megfigyelésének megszüntetését követeli.

A Wired beszámolója szerint egy belső online értekezleten egy feldühödött dolgozó trágár szavakkal támadt rá az egyik vezetőre, míg egy másik alkalmazott a mesterséges intelligencia betanításával foglalkozó részleget a gulaghoz hasonlította.

A lap szerint olyan munkatársak is vannak, akik már abban reménykednek, hogy elbocsátják őket, mert így legalább végkielégítéssel távozhatnak.

Zuckerberg és a vezetők is hibákról beszélnek

Az elmúlt hetekben több Meta-vezető is igyekezett csökkenteni a feszültséget.

Chris Cox termékigazgató (Chief Product Officer, CPO) úgy fogalmazott, hogy a vállalat működése sokszor „őrület”, amely rendkívül nehéz és kegyetlen munkakörnyezetet teremtett.

Mark Zuckerberg vezérigazgató szintén elismerte, hogy a vállalat hibákat követett el.

Sandra Sucher, a Harvard Business School vezetéselméleti professzora szerint a Meta vezetése „szinte módszeresen rombolta le a bizalmat”, és most próbál kijutni abból a helyzetből, amelyet saját maga idézett elő.

A bizalom elvesztése az innovációt is veszélyeztetheti

A cikk szerint a Meta eredeti célja az volt, hogy a keményebb vállalatirányítási modellel felgyorsítsa az innovációt, és felvegye a versenyt az AI-fejlesztésekben az OpenAI-jal, az Anthropickal és a Google-lel.

A gyakorlatban azonban ez nem hozta meg a várt eredményt. Tavaly a vállalat végül nem adta ki egyik zászlóshajónak szánt mesterségesintelligencia-modelljét, idén pedig több új modell bevezetését is elhalasztotta.

A vezetéstudományi kutatások szerint a tartós bizonytalanság és a félelemalapú vállalati kultúra könnyen a legjobb munkatársak elvesztéséhez, a toborzás nehezebbé válásához és az innováció visszaeséséhez vezethet.

Visszaszerezhető-e a dolgozók bizalma?

Bosworth szerint a Meta szeretné visszaépíteni azt a vállalati kultúrát, amelyben a munkatársak biztonságban érzik magukat, mernek kockázatot vállalni és hosszú távon gondolkodni.

A vállalat ennek érdekében kisebb vezetői csapatokat ígér, visszafogja a billentyűleütések megfigyelését, növeli a közösségi programokra fordított költségvetést, valamint lehetőséget biztosít azoknak a dolgozóknak, akiket AI-betanítási feladatokra helyeztek át, hogy más munkaköröket válasszanak.

Sandra Sucher ugyanakkor úgy véli, a valódi fordulathoz Mark Zuckerbergnek egy egyértelmű bocsánatkérésre és hiteles elköteleződésre lenne szüksége amellett, hogy a jövőben a vállalat nagyobb tisztelettel bánik munkavállalóival.

A professzor szerint nemcsak a Meta jövője múlhat ezen, hanem az is, hogy a Szilícium-völgyben véget ér-e a 2022-ben kezdődött, tömeges leépítésekkel és könyörtelen költségcsökkentéssel jellemezhető korszak.