Fontosabb az egészségmegőrzés, mint az étkezési utalvány

A cafeteriatrend.hu weboldal 2012. májusában egy év elteltével immár harmadszor ismételte meg felmérést. A kutatásból kiderül, sokan sokféle problémával küzdenek a cafeteriarendszerük működtetésekor. Ki az adókra, ki az adminisztrációra, ki az elfogadóhelyekre panaszkodik, de milyen is lenne a jövő ideális cafeteria rendszere.

Munkáltatókat, munkavállalókat, szolgáltatókat kérdeztek idén is, ők hogyan, milyen alapelvek mentén változtatnák meg a jelenlegi rendszert, és egyáltalán miért is van szükség arra, hogy az adórendszer kedvezményekkel támogasson bizonyos költési célokat. A kitöltött kérdőív értékeléskor az első meglepetés most is az volt a kutatás készítői számára, hogy a megkérdezettek mennyire felelős gondolkodással nyilatkoznak. Nem kifejezetten a 30,94 százalékos kedvezményes adózás lenullázása volt idén sem a fő irány - írják kutatási összefoglalójukban.

Fontossági sorrend a jövő cafeteria rendszerében

A felmérés szerint idén májusban a megkérdezettek fontosabbnak értékelték az egészségmegőrzést, mint az évek óta listavezető étkezési támogatást. És a munkáltatók és a dolgozók csak hatodik "legfontosabb" célként sorolták az üdülés, pihenést, amit még az iskolakezdési támogatás is megelőz. A 2011-ben toplistás internet és nyelvoktatás támogatása az idén a 11. illetve 15. helyen zárta az összesítést. Sokat zuhant a képzés és az internet - nem is támogatja az idei szabályozás egyiket sem - derül ki a felmérésből.

Költési célok, melyekhez szükséges támogatást biztosítani az adórendszerben (zárójelben a 2011-es helyezés):
1. Egészségmegőrzés (4.)
2. Étkezés támogatása (1.)
3. Gyógyulás (kezelés, orvosi ellátás)(2.)
4-5. Gyógyulás (gyógyszer, készítmények, segédeszközök)(2.)
4-5. Gyermek iskolakezdésének támogatása (6.)
6. Üdülés, pihenés (3.)
7. Önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás (5.)
8-9. Helyi közlekedési bérlet (8.)
8-9. Munkavégzéshez szükséges képzések (10.)
10. Munkába járás közigazgatási határon kívülről. (11.)

Ha a munkavállalók válaszait külön értékeljük, akkor a helyi bérlet és az önkéntes nyugdíjpénztár valamint a munkába járás és az ehhez kapcsolódó képzés cserélnek helyet egymással a listán. Kizárólag a munkáltatói preferenciákat vizsgálva az étkezés megelőzi az egészségmegőrzést, és nyelvoktatás a nyolcadik helyre jön fel.

Az adó mértéke

A következő listában a felmérés készítői aszerint rendezték sorba a juttatásokat, hogy melyeknél adja a legnagyobb támogatást az adórendszer. Itt is jól látszik az egészségmegőrzés előre törése.

Az adórendszer által támogatott juttatások (zárójelben szintén a tavalyi helyezések):
1. Étkezés támogatása (1.)
2. Egészségmegőrzés (6.)
3. Gyógyulás (kezelés, orvosi ellátás) (4.)
4. Gyógyulás (gyógyszer, készítmények, segédeszközök) (4.)
5. Gyermek iskolakezdésének támogatása (5.)
6. Önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás (2.)
7. Munkavégzéshez szükséges képzések (3.)
8. Helyi közlekedési bérlet (7.)
9. Munkába járás közigazgatási határon kívülről. (11.)
10. Nyelvoktatás (9.)

A munkáltatók úgy változtatnának az adókedvezményeken, hogy a helyi bérlet kerülne a 10. helyre és előbbre sorolnák a nyelvoktatást és munkába járást. A munkavállalói válaszok szerint az iskolakezdés élvezne nagyobb mértékű támogatást, mint a gyógyszerek. Szembetűnő különbség, hogy a nyelvoktatáshoz alacsony mértékű adóterhelést javasoltak a kitöltők, míg az üdülés pihenés esetén közepes adóterhelés is elfogadható.

Nyugdíj

2012-ben külön vizsgálták a nyugdíj cél támogatására használható önkéntes nyugdíjpénztári, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézményeket, és a nyugdíj célú biztosításokat. Valószínű az ismertség miatt, illetve az öngondoskodást erősítendő az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás jobb eredményeket ért el, mint a 11-14. helyeken végző újabb konstrukciók.

Egyáltalán miért is kell támogatni a béren kívüli juttatásokat?

A felmérés, mint minden évben, arra is rákérdezett, hogy a törvényhozónak milyen céllal kellene kedvezményekkel támogatnia bizonyos juttatásokat.
Az indokok listavezetője, a tavalyi évhez hasonlóan, a munkabérek költséghatékony kiegészítése, így a munkáltató a rendelkezésére álló forrásokból több elkölthető juttatásban részesítheti a dolgozóit, akiket főként a mindennapi megélhetésükben, napi kiadásaikban kellene támogatni.

Emellett a kedvezményekkel erősíthető lenne a munkavállalók öngondoskodása mind a nyugdíj, megtakarítások, mind az egészség terén. Ezek majd kiegyensúlyozott, egészséges emberi erőforrásokat biztosítanak a munkáltatók számára.

A célzottan adható juttatások a válaszadók szerint pozitívan befolyásolják a dolgozói motivációt, lojalitást. A képzésekhez illesztett kedvezmények pedig a munkavállalók fejlődésén keresztül pozitívan hatnak a munkáltatók innovációjára.

Új támogatandó célként kerül megfogalmazásra az olyan juttatások kedvezményekkel való ellátása, melyek erősítik a munkavállalók mobilitását - olvasható a kutatási összefoglalóban.