Fordulat a magyar munkaerőpiacon: lezárult a „Budapest-centrikus” korszak

A WHC Csoport adatai alapján 2025-ben továbbra is a tudásalapú szektorok, különösen az informatika és a pénzügyi tanácsadás, vezették a bérlistákat.

Az IT területen dolgozó szenior szakemberek bruttó bére elérhette a havi 2,5 millió forintot is.

A mérnöki és pénzügyi pozíciók – például automatizálási mérnök, projektmenedzser, stratégiai controller vagy adótanácsadó szerepkörben – jellemzően 1–1,8 millió forintos sávban mozogtak.

Az összes fehérgalléros szektort figyelembe véve, 2025-ben a bruttó átlagkereset 8,5-10% nőtt hazánkban, így a teljes munkaidőben dolgozók átlagosan bruttó 690–720 ezer forintot kerestek havonta, míg ez az összeg 2024-ben 646 800 forint körül alakult.

2025-ben a „Budapest-centrikus” munkaerőpiac korszaka lezárult, a keleti országrész ipari fejlődése olyan bérnövekedési dinamikát mutatott, amely több esetben is lekörözte a fővárosi munkáltatókat. A keleti nagyberuházások növelték a keresletet a tapasztalt középvezetők iránt, míg a nyugati határ mentén az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása tartotta fenn a bérnyomást.

A Dunántúl egyes vármegyéiben, különösen Somogy, Tolna és Vas vármegyében, a cégek több mint negyede küzd azzal, hogy feltöltse üres álláshelyeit. 

A fehérgalléros munkavállalók számára 2025-ben a rugalmasság már alapfeltétel volt.

A WHC felmérése szerint azok a cégek, amelyek drasztikusan csökkentették a távmunka lehetőségét, jelentős fluktuációval szembesültek, függetlenül a kínált alapbérektől. A fehérgallérosok jelentős része, körülbelül 35–40%-a, már nem a lakóhelye szerinti vármegyében keres munkát, ha egy hibrid pozícióról van szó.

A rugalmas munkavégzés mellett egyre fontosabb lett a vállalati kultúra átláthatósága és a valódi szakmai fejlődést biztosító környezet is.

Munkáltatói oldalon a piacot tavaly óta egyfajta „óvatos védekezés” jellemezte: a cégek elsődleges célja a meglévő, képzett munkaerő megtartása lett. Ennek következtében az álláshirdetések száma is csökkent – a második negyedévben mintegy 10%-kal esett vissza az új álláshirdetések száma előző év azonos időszakához képest.

„A tavaly tapasztalt munkaerő-tartalékolás a jövőbeli fellendülésbe vetett bizalom jele. A 2025. év azt mutatta meg, hogy a magyar szellemi munkaerőpiac egy érett és tudatos szakaszba lépett. Így 2026-ban is azok a szervezetek lesznek versenyelőnyben, akik nem embereket keresnek, hanem képességekre építenek, és a megtartásra optimalizálnak. Nem a tökéletes jelölt megjelenésével kell számolni, hanem tanítható, fejlődőképes munkatársak felépítésében érdemes gondolkodni és hosszú távon is stabilan működő, fenntartható csapatok kialakításában” – mondta el Horváth Ágnes, a WHC Heads (szellemi munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés) üzletágvezetője.

Forradalmi kísérlet Európában: alapjövedelmet kap 2000 dolgozó – állami szinten

- olvassa el korábbi cikkünket! 

kép: freepik