Gera Zoltán tehetségekről és a sikeres csapat titkairól

“Tudtam magamról, hogy tehetséges vagyok a futballhoz. Volt olyan időszak, amikor azt hittem, hogy ez elég. Aztán szerencsére rájöttem, hogy a sikerhez szenvedni, áldozni is kell, kitartónak, szorgalmasnak kell lenni” - kezdte a beszélgetést a 97 szeres egykori kiváló válogatott labdarúgó, aki jelenleg az U21-es válogatott szövetségi edzője.

Hozzátette, vannak tehetséges fiatal labdarúgóink, ám kevesen. “Míg egy magyar futball akadémián két-három kiemelkedő tehetség nevelkedik, külföldön 20-25. Nálunk ezt a kevés gyereket nagyon védik az edzők, félnek elmondani, mit kellene tenni, nehogy eligazoljon vagy abbahagyja a futballt. Ezzel szemben nyugaton óriási a verseny közöttük a csapatba kerülésért. Nagy probléma az is, hogy nálunk a szülők sokszor megmondják az edzőnek, mit kellene csinálni, rossz hatással vannak a gyerekre. Meg kell bízni az edzőben, nem aláásni a tekintélyét, így a gyerekben sem alakul ki a tisztelet felé és nem követi minden utasítását.”

Gera karrierje kezdetéről elmondta, hogy 16 éves korában kezdett el futballozni, vézna gyerek volt gyenge erőnléttel. Folyamatosan feszegette a határait. “Amikor eligazoltam a Premier League-be, az 5. percben az eredményjelzőt néztem, mikor lesz szünet, félidőben fetrengtem az öltözőben, annyira fáradt voltam. Aztán egyre keményebben edzetten, egyre többet bírtam, az utolsó angliai években már én voltam az egyik legjobb erőnléttel rendelkező játékos a csapatban” - tette hozzá.

Két zseni elég egy csapatba

Mekkora a szerepe az edzőnek a csapat építésében? “11 tehetséges játékosból nem lesz jó csapat. Egy 4-5 fős magot kell megtalálni, akik bizalmi emberek, jó hatással vannak a többiekre, van tekintélyük. Kell 2-3 zseni, aki eldönti a meccseket, akik alá dolgoznak a többiek.” Úgy látja, hogy az edző sikere végső soron a játékosok kezében van. Rengeteg az olyan játékhelyzet, amelyre meccs közben kell reagálni, az edzői utasításokat nem hallani a stadionban, a játékosoknak kell maguk között kommunikálni. "Ha hiteles az edző a játékosok előtt, akkor tűzbe mennek érte, megoldják a nehéz helyzeteket is. Ha nem, akkor alig várják a bukását.”
 
Gera edzőként napokig készül arra, milyen szavakkal küldi ki játékosait a meccsre. Ha gyengébb az ellenfél, akkor is tisztelettel beszél a másik csapatról, az erősségeikre hívja fel játékosai figyelmét. Félidőben a reakciója már az első félideji játéktól függ. “Nyugodtan edzőnek tartom magam. Persze felemelem a hangomat, ha elvi hibákat vétenek a játékosok, akik ezt azonnal érzik.”

Gera a tavaszi ifjúsági Eb sikertelenül szerepelt csapatot megvédte a média kritikájától, magára vállalta az eredményt. “A Covid miatt sok játékos kiesett, fiatalabbakkal tudtuk őket pótolni. Olyan volt mintha gyerekek játszottak volna gladiátorok ellen. Meg kellett őket védenem, persze az öltözőben őszintén megbeszéltük a hibákat és fejlesztendő területek”.

Példát vehetünk pozitív szemléletben az angoloktól

Az egykori válogatott játékos a magyar és az angol futballközeg közt különbségről is beszélt.
“Az első, amit megtapasztaltam, a pozitív szemlélet, a tisztelet és a jó hangulat edzésen. Magyarként Angliában szinte bujkálva mentem az első edzésre. A csapattársaim az első edzésem egyszerű passzaim és lövéseim után elismerően beszéltek. A folyamatos pozitív visszajelzések a teljesítményemet 30-40 százalékkal megdobták. Alig vártam, hogy kapjak labdát, mert tudtam, hogy egy jó passz vagy beadás után dicséretet kapok. Korábbi edzőm, Roy Hodson azokat is megdicsérte, akik egy támadásnál nem a gólt rúgták, hanem például elvittek egy embert. Nem tettek látványosat, mégis enélkül nem lett volna gól. Nekik is sokat jelentette a dicséret. Magyarországon ezzel szemben kevés a pozitív visszajelzés, a hibákat keresik az edzők. Pedig az erősségeket kellenek hangsúlyozni, erre építeni. Ezt próbálom a játékosaimnak is átadni.”

Mennyire kell angolul tudni a Premier League-ben? “Amikor kimentem, nem beszéltem angolul. Az edzőm a menedzseremek azt mondta, hogy most nem gond, három-négy hónapig úgysem tesz be a csapatba. Már az első meccstől játszottam és 4-5 szó megtanulásával ment a játék. Összességében kell a nyelvtudás, de ha valakinek van játékintelligenciája, jól olvassa a játékot, akkor nem akadály, hogy csak pár szót ismer.”

Kevés a türelem a fiatalok felé

Miért kap kevés fiatal játéklehetőséget az Nb1-ben? Gera szerint nincs türelem a fiatalok felé az edzőkben. Természetes, hogy egy fiatal játékos nem nyújt azonnal kiemelkedő teljesítményt. Be kell építeni a csapatba, fejleszteni, egy-két év múlva lesz érett. Most egy rossz meccs után - ami bárkivel előfordulhat - leültetik a padra, ami nem jó. “Több türelem kellene.”

Gera Zoltán a HR Festen, 2021. október 21-én a budapesti Akváriumban