Ha tetszik a cégnek Facebook-aktivitásunk, nagyobb eséllyel vesz fel

A legújabb megközelítés alapján a munkavállalók kiválasztásánál az alkalmazkodási képesség, a tanulási hajlam, a rugalmasság és az érzelmi intelligencia kerültek előtérbe. Ezeket a tulajdonságokat egy önéletrajzban, vagy egy állásinterjúban nehéz elemezni, a jelentkezők internetezési szokásaiból azonban pontosan modellezhetőek.

Önéletrajzunk és referenciáink a szakmai munkásságunkról, a felvételi beszélgetéseink pedig az adott pozíció iránti érdeklődésünkről pontos képet adnak, személyiségünket leghatékonyabban azonban a közösségi médiában való aktivitásunk, internetes érdeklődési körünk, keresési szokásaink és fogyasztásunk (Figyelem! Ezek Magyarországon szigorúan csak a jelentkező beleegyezésével ellenőrizhető tartalmak) tükrözi. 2013-ban ezért számolnunk kell azzal, hogy minden lábnyom, amit online hagyunk magunkról pozitív, vagy negatív irányba is befolyásolhatja a rólunk kialakult képet.

A 60-as években elterjedt állásbörzéket a 90-es évek végén a nagyvállalatok saját honlapjaira kirakott álláshirdetései váltották, amiket a 2000-es évek elejétől, az állásportálok tettek elavulttá. A következő lépés ezen oldalak és a közösségi felületek lehetőségeinek egyesítése. A közös ismerős megtalálása, a referenciák begyűjtése és ellenőrzése, valamint a személyiség jegyek feltérképezése a kezdetek óta segíti az álláskeresést, illetve a munkatárstoborzást, az új lehetőségek csupán lépésről-lépésre gyorsabbá és biztonságosabbá tették ezeket a folyamatokat.

A tradicionálisnak számító eszközök, mint az önéletrajz és a motivációs levél mellett most online szakmai tevékenységünk biztosítja a kiemelt figyelmet egy jelentkezésnél: egy számítástechnikai cégnél pozitívum, ha aktív résztvevők vagyunk a szakmai fórumokon, autókereskedőként számít, ha kommenteljük a téma cikkeit, egy élelmiszeripari vállalat pedig értékelheti, ha gasztro mini-blogot vezetünk.