Havi 24 ezer forintos borravalót vallottak be a pincérek

Tavalyelőtt, amikor még a bevallásokban nem volt külön sora ennek az adónak, mindössze 251 olyan felszolgáló akadt, aki önszántából szerepeltette ezt a tételt a bevallásában - vagyis hajlandó volt 15 százalékos nyugdíjjárulékot fizetni. Ez a járulék összesen 33 millió forintot tett ki, vagyis borravaló címén akkor 221 millió forint bevételt realizáltak az érintettek.

A borravalóadó és felszolgálási díj szabályozása igencsak bonyolult, legalább négyféleképpen vallhatják be a vendéglátósok. A legegyszerűbb megoldás, ha az egységben felszolgálási díjat alkalmaznak - borravalót viszont nem számolnak fel. Ebben az esetben a munkáltató havonta osztja le a felszolgálóknak a felszolgálási díjból keletkezett bevételt, ami járulékalapot képez.

Más a helyzet, ha van a vendéglátó-ipari egységben borravaló, de azt a munkáltató összegyűjti és a műszak végén osztja szét a felszolgálók között. Ezt a típusú borravalót összességében nem lehet kimutatni, mert a szabályok szerint az így visszaosztott borravaló a munkabér része. Vagyis az adóbevallásban nem is szerepel külön soron ez a verzió, így meg sem lehet állapítani ennek a borravalótípusnak a nagyságrendjét.

A harmadik verzió a magánszemélyektől közvetlenül kapott borravaló. Ez az, amit a bevallásokban szerepeltetni kell, ami után mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége keletkezik. De ez sem megy egyszerűen: a felszolgálónak ugyanis lehetősége van arra, hogy a főszabályként megállapított 9,5 százalékos nyugdíjjárulék helyett többet, 15 százalékot fizessen a borravaló után nyugdíjbiztosítási járulék címén.

Nem magától értetődő, hogy a munkáltatót milyen járulékfizetési kötelezettség terheli. A beszedett és leosztott borravaló után 29 százalékos tb-járulékot kell fizetni (emellett mivel az a bér része, a munkavállalónak is meg kell fizetnie a járulékokat). A felszolgálási díj után azonban nem a jól megszokott 29 százalékos járulékot kell fizetni, hanem 15 százalékot. Ez a nyugdíjbiztosítási járulék magában foglalja a nyugdíjjárulékot is. Ugyanennyi járulékot kell fizetnie a munkáltatónak a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után is, ám ebben az esetben a munkavállalót is terheli 9,5 vagy 15 százalékos járulékfizetési kötelezettség.

Napi Gazdaság