Hiányosak a munkavédelmi ismereteink

Magyarország jó helyen áll a munkavédelem terén az Európai Unió tagországai között, de elégedettségre nincs okunk. Tavaly 22 685 munkahelyi balesetet jelentettek be hazánkban és 123 végződött halállal. Az unióhoz hasonlóan nálunk is a kis- és középvállalkozásoknál történik a legtöbb baleset, ezek közül is azoknál, ahol illegálisan foglalkoztatnak. A feketemunka feltárásával a munkavédelem helyzete is javulhat - vélekedett Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság tagja, a PBSZ Kft. ügyvezető igazgatója egy szakmai beszélgetésen. Mint mondta, a kkv-k részéről érezhető ellenállás egyik oka, hogy nincs elegendő forrásuk a munkavédelemre, ezért tanácsokkal, programokkal kell segíteni őket. A szakember szerint az oktatásba is be kellene építeni a munkavédelmi ismereteket, mivel a dolgozók, elsősorban a fiatalok nem igazán tudják, milyen törvények, szabályok vannak. Az általános iskolában egyáltalán nem esik szó a munkavédelemről, a középiskolában pedig csak ott, ahol ipari szakmát tanulnak a diákok. Az egyetemeken és a főiskolákon egyáltalán nincs munkavédelmi képzés, de nem is tartják fontosnak, hogy legyen, ami nem mehet így sokáig - szögezte le Mandrik István. Véleménye szerint képzésekkel, továbbképzésekkel kellene szolgálni a munkavédelem ügyét.

A szakember úgy látja, a munkavállalókat is sokszor terheli felelősség, mert sportot űznek a leszázalékolásból. Nem egyszer fordult elő, hogy a dolgozó eltitkolta betegségét, majd arra hivatkozva követelt kártérítést, hogy ez a munkája során alakult ki. Mandrik István az üzleti következményekre is felhívta a figyelmet, az a cég ugyanis, amelyik nem költ munkavédelemre, tisztességtelen versenyelőnyhöz jut. A szakember szerint ezért ismét vissza kellene állítani a munkahelyi balesetbiztosítási rendszert, amely a balesetekért illetve a foglalkozási megbetegedésekért felelne. A munkáltatónak így nem lenne érdeke, hogy eltitkolja a baleseteket. Ilyen biztosító a két világháború között már működött hazánkban, és több európai országban bevált - tette hozzá.

Borhídi Gábor, az Országos Munkavédelmi Bizottság másik tagja egyetért az önálló balesetbiztosítási rendszer kialakításával, mert mint mondta, az a teher sújtja a cégeket, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár visszaköveteli azokat az összegeket, amelyeket a dolgozóknak táppénzként ad. Tapasztalatai szerint a nagyobb cégeknél a munkavédelmi érdekképviseletek a szakszervezetekkel, az üzemi tanácsokkal együttműködve jó eredményeket tudnak elérni. Az 50 fő feletti gazdálkodó szervezeteknél pedig munkavédelmi képviselőt is kötelező választani.

Gádor János, az Európai Munkavédelmi Ügynökség magyarországi szervezetének vezetője az idei év programjaira hívta fel a figyelmet. Egy hónapja hazánkban is elindult a Kezdeményezés az Egészséges Munkahelyért kampány, amelynek keretében felvilágosító szemináriumokat tartanak öt városban. Októberben rendezik meg az úgynevezett Európai Hét programot, amikor szerte Európában számos rendezvényen, műsorban és kiadványban foglalkoznak a munkabiztonság és az egészség aktuális kérdéseivel. Idén a "Legyen könnyebb a teher" mottó jegyében a váz- és izomrendszeri betegségek állnak majd a fókuszban. Gádor János közölte azt is, hogy idén is meghirdették a Helyes gyakorlat pályázatot, amelyre még jelentkezhetnek azok a munkáltatók, cégek, amelyek szívesen közzé tennék munkavédelmi intézkedéseiket, gyakorlataikat, hogy példát mutassanak másoknak.

Szilágyi Katalin