Hiányosak munkajogi ismereteink

Kevés munkahelyen érződik a szabadságolás időszaka, mivel a dolgozók jelentős része ma már legfeljebb papíron vesz ki hosszabb pihenőt. Munkaügyi szakértők tapasztalatai szerint - különösen a kisebb vállalkozásoknál - az alkalmazottak attól tartva, hogy állás nélkül maradnak, ténylegesen nem mennek szabadságra, csak kiírják azt a munkáltató kérésére. A munkáltatók azt gondolják, kevés az esély a lebukásra egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során, ha alkalmazottaikat szabadságolások kiírására kényszerítik. Így tett egy vidéki bolt üzletvezetője is, aki kihasználta az eladóinak, a pénztárosainak és az árufeltöltőinek hiányos munkajogi ismereteit világossá téve, hogy ne számítsanak idén nyaralásra. A dolgozók a szakszervezethez fordultak, sokan azonban ezt nem teszik meg.

A hiányos munkajogi ismereteket használják ki a munkáltatók

A dolgozók jelentős része nem is tudja, mihez van joga, ezért maradhat sokszor következmények nélkül az ilyen eset. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint sokan emiatt is érzik kiszolgáltatottabbnak a helyzetüket, mint amilyen valójában. A magas munkanélküliséggel sújtott területeken ez még érthető is, de alaptalan a félelem, ahol szakemberhiánnyal küzdenek.
Az információhiányra, pedig a munkáltatók egy része még rá is játszik. Ha a munkavállaló élni kíván a jogaival gyakori reakció a főnök részéről az a rendreutasítás, hogy "holnap már be se kell jönnöd". Pedig pontosan tudja, hogy munkaviszony jogszerű megszüntetése ilyen módon nem történhet meg. Az érdekvédő szerint a munkaadók gyakran dolgoztatják az alkalmazottaikat a megszokottól eltérő munkaidőben, amelyért később "elfelejtik" kifizetni az érte járó releváns összeget.
Mindezeket támasztja alá a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének most elkészült felmérése is, amely arra keresett választ, mennyire ismerik jogaikat és kötelezettségeiket a munkavállalók.

Mátraházi István alelnök a vizsgálatról kifejtette: a munkavállalók többsége tisztában van a szabadságolt napok számával, szemben azok kiadásának munkáltatói kötelezettségével. Arról pedig, hogy a pihenőnapok negyedéről ők dönthetnek, kevesen tudnak.

Összességében a megkérdezettek 26 százaléka válaszolt igennel, hogy alaposan ismeri jogait a munkaszerződésben foglaltakra, a munkaidő hosszára, a túlmunkára, a szabadnapok kiadására vonatkozóan. Meglepő eredmény a válaszadók 70 százalékának nyilatkozata, mely szerint nem tapasztalt jogsértést munkavégzése során.

Az alelnök szerint ez azt igazolja, hogy a munkavállalók nagy része nem ismeri jogait, így nem tudják megítélni a velük szemben alkalmazott eljárás esetleges jogszerűtlenségét. A konkrét tapasztalatok azt jelzik, hogy számottevően romlott a munkahelyi törvényesség az utóbbi tíz évben. A felmérés szerint mindössze öt százalékkal többen fordulnak ma vélt vagy valós munkahelyi sérelmük miatt a szakszervezeti jogsegélyszolgálatokhoz, ügyvédekhez, mint tíz évvel ezelőtt.

Krémer Balázs szociológus úgy látja: nálunk nemcsak a jogok ismeretében, de a kötelezettségek dolgában, például az adófizetési morál tekintetében is gyengén állunk. Ott élnek tudatosabban jogaikkal, ahol tisztában vannak, mivel járulnak hozzá a köz dolgaihoz. A szakember úgy véli, a magyar jogrend irreálisan erős jogokat biztosít a munkavállalóknak ahhoz képest, hogy mennyire produktív és dinamikus a munkaerő állapota.

A munkahelyféltés nyaralási szokások megváltozásban helyet kapott szerepére Krémer Balázs úgy reagált: azzal, hogy megszűntek a mesterségesen visszafogott áron igénybe vehető vállalati üdülők, fölbomlottak a megszokott társaságok, és hiányzik az a hangulat, ami motiválná a piaci áron igénybe vehető nyaralást.

Forrás: Népszabadság