Hogyan népesítsük be halakkal a kerti tavat?

Válasszunk gondosan!

A frissen létesített kerti tó halállománya nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 25 cm-t (ez az érték a halak testhosszára vonatkozik a fejüktől a farkuk végéig). Később ez növekedhet 50-70 cm-re. 

Magyarország éghajlatát figyelembe véve az ideális halfajta az aranyhal és a koi ponty. Közülük is a legellenállóbbak az egyszerű aranyhalak, az üstökösfarkú aranyhalak és a tarka aranyhalak. Az aranyhal csapatban érzi igazán jól magát, a koi ponty pedig a legalább 1 méter mély, tiszta vizet kedveli. Ezeket tehát mindenképpen figyelembe kell venni már a kerti tó tervezésekor. A telepítés első lépése, hogy növényeket telepítünk a tóba, hogy a halak kellemesen érezzék magukat az új környezetben. Addig nem érdemes halakat venni, amíg a növények meg nem telepedtek a tóban.
 
Mindemellett arra is ügyeljünk, hogy a vadvízi és a nemesített halfajokat nem szerencsés együtt tartani, mivel a természetes vizekből származó halak betegségeket hurcolhatnak a tavunkba.

A frissen vásárolt halakat egyébként is - a tóba helyezés előtt - célszerű fertőtleníteni, melyhez parazitaölő anyagokat javasolt használni. Ennek hiányában készíthetünk sós fürdőt az új halak számára, amelyhez 80 gramm jódmentes sót kell feloldani literenként, és ebben a keverékben körülbelül 15 percig fürdessük a halat. 

A fürdő után nem lehet azonnal a kerti tóba dobni a halat, így ugyanis nagy eséllyel sokkot kap az állat. Előbb egy vödörbe kell tenni, majd a vödröt a tóba lógatva, várni, hogy az lassacskán átvegye a tó hőmérsékletét. Ezután már könnyen hozzá fog szokni a hal az új környezethez.

Kezdetnek inkább kevesebb halat vásárolj, egyrészt figyeld meg, hogyan is érzik magukat, másrészt szapora állatról van szó, így jó eséllyel idővel így is, úgy is több halad lesz.

A gondozást is körültekintően végezzük!

A telepített díszhalak speciális, a részükre kifejlesztett táplálékot igényelnek, és gyors anyagcseréjük miatt reggel vagy délelőtt javasolt őket etetni (a délutáni vagy esti etetés anyagcsere-problémát okozhat náluk).

A nyár beköszöntével az etetés ritkítható és később el is hagyható, mivel a meleg időben az apró vízi élőlények, szúnyoglárvák elszaporodnak és elegendő élelmet biztosítanak a halak számára. 

A gondozás része az is, hogy ne hagyjuk sem házi állatnak, sem kisgyermeknek, hogy piszkálja a halakat, mivel ez szintén sokkot okozhat az állatnak és megbetegedhet.

Honnan tudhatod, hogy gond van?

A halak étvágya csökken, erőtlenül mozognak, a tó falához dörgölik magukat, esetleg csipkedni kezdik egymást. Amennyiben ezeket a jeleket észleljük, igyekezzünk a környezeti tényezőket számba venni és kiiktatni azt, amelyik a betegséget okozhatja. 

Ilyen lehet például valamely vegyszer megjelenése a tóban, oxigénhiány, ragadozók megjelenése, magas klórtartalom, esetleg az elektromos áram.

Ennek a néhány egyszerű szabálynak a betartásával, biztosan sokáig gyönyörködhetünk a népes kerti tavunkban.