Hogyan téríti a munkáltató a munkába járást? - új szabályok
Kibővült az adómentes munkába járás költségtérítésének lehetősége: óvodás vagy bölcsődés gyermeket nevelő szülőnek közigazgatási határon belül is adható adómentesen munkába járás címén költségtérítés.
2015. augusztus l-től az egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 193/2015. (VII.21.) kormányrendelet módosította a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló korábbi rendeletet. Eszerint az óvodás és bölcsődés gyermekes szülőnek is jár munkába járás címen költségtérítés, ha a munkáltató így dönt – figyelmeztetett a Saldo adótanácsadó iroda.
Munkába járásnak minősül a közigazgatási határon belüli lakóhely és munkahely közti utazás is, ha az utazás közösségi közlekedéssel nem oldható meg. Tehát ebben az esetben a munkáltató dönti el, hogy gépkocsival való munkába járás esetén téríti-e a kisgyermekes munkavállalónak a kilométerenkénti 9 forintot. E rendelet alkalmazásában a gyermek (az Mt. 294 § (1) bekezdés c) pontja szerint) a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra.
A kormányrendelet alkalmazásában munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás. Továbbá a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni.
Napi munkába járásnak a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazást kell tekinteni. Hazautazásnak a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás minősül.
Munkába járásnak minősül a közigazgatási határon belüli lakóhely és munkahely közti utazás is, ha az utazás közösségi közlekedéssel nem oldható meg. Tehát ebben az esetben a munkáltató dönti el, hogy gépkocsival való munkába járás esetén téríti-e a kisgyermekes munkavállalónak a kilométerenkénti 9 forintot. E rendelet alkalmazásában a gyermek (az Mt. 294 § (1) bekezdés c) pontja szerint) a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra.
A kormányrendelet alkalmazásában munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás. Továbbá a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni.
Napi munkába járásnak a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazást kell tekinteni. Hazautazásnak a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás minősül.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Fata László cafeteria szakértő a Cafeteria TREND alapítója, szerkesztője, aki nem csak az adótörvények oldaláról közelíti meg a béren kívüli juttatásokat.
Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon