Hogyan kezelhetjük a munkaerőhiányt a szállítási ágazatban?
Egy hamarosan lezáruló, uniós támogatásból megvalósuló projekt a szállítási ágazatot érintő munkaerőhiány lehetséges kezelési módjait vette számba. Dr. Szabó Imre szakértővel beszélgettünk a területen jelenlévő munkaerőpiaci tendenciákról és a projekt tanúságairól, eredményeiről a GINOP-5.3.5-18-2018-00052 számot viselő pályázat kapcsán.
Mi hívta életre ezt a projektet, miért volt szükség rá?
2018-ban több pályázatot is kiírt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, melyek az akkori munkaerőpiaci helyzetre fókuszáltak. Mi több pályázatot is beadtunk, amelyek a foglalkoztatással kapcsolatos kérdéseket tekinti relevánsnak. A munkaerőhiány abban az időszakban különösen jelen volt a közlekedési ágazatban, főként a kötött pályás közlekedésben. A helyzet olyannyira súlyos volt, hogy úgy tűnt, már a közszolgáltatási tevékenységet is veszélyezteti. A projekt végül 2020-ban indult el, addigra a pandémia magával hozta a munkaerőhiány enyhülését.
Mi okozta az előbb említett munkaerőhiányt?
A vasúti közlekedés hagyományosan egy munkaerőhiánnyal küszködő területnek számított a múltban is. A 2000-es években ez valamelyest enyhült a technológiai fejlődésnek köszönhetően, valamint annak, hogy a szállítmányozásban nem nőtt tovább a kötöttpályás közlekedés szerepe, ekkoriban ki is alakult egy munkaerő többlet. A munkakörülmények, a megszakítás nélküli munkarend, a keresetek, a nagy felelősség, a komoly egészségi és szakmai alkalmasság azonban lényegében mindig is munkaerőhiányt okozott.
A buszos közlekedés is hasonló nehézségekkel küzd?
Az annyiban más, hogy a megszakítás nélküli munkavégzés ott kevésbé van jelen. A buszvezetői munkakör egyébként is könnyebben pótolható a piacról, mint egy vasutas. A kedvezőtlenebb munkakörülmények sem jellemzőek ennyire ebben az ágazatban. Azt is mondhatjuk, hogy a vasúti közlekedés globális, az egész országot érinti, ebből adódóan, ha valahol valami fennakadás van, az más területekre is kihat. A buszos közlekedés sokkal inkább a helyi tényezőktől függ.
A más területeket is érintő információs technológia elterjedése és térhódítása, az idősödő munkaerő, a demográfiai folyamatok és a munkaerőpiac átalakulása milyen hatással jelentkezik a szállítási ágazatban?
A műszaki fejlesztések nagyságrendekkel alulmaradtak a nyugati tendenciákhoz képest. A magyar vasút még ma is túlzott humánerőforrás kapacitást köt le, ami nagyrészt az elmaradt infrastruktúra fejlesztésnek is köszönhető. Emiatt például a forgalom irányításához nagyságrendekkel több emberre van szükség, mint Nyugat-Európában. A műszaki fejlesztések több helyen már elindultak, s jól látható, hogy ezeken a helyeken jóval kevesebb emberre van szükség. Ezek a lépések a létszámhiányt nagyban fogják tudni orvosolni, így idővel várhatóan munkaerő felesleg is kialakulhat. A járművezetésben és a szolgáltatási területen (jegyvizsgálók) ilyen változások nem várhatók, tehát számítani kell arra, hogy itt a munkaerőhiány tartósan megmarad. A jegypénztárak esetében az automatizálás és az információs technológia nagy áttörést okozott, ahonnét a felszabaduló munkaerőt esetlegesen át lehet csoportosítani más területekre. A műszaki és a nehéz fizikai munkát igénylő területeinken, mint a pályakarbantartás, pályaépítés viszont tartós munkaerőhiányra lehet számítani.
Az idősödő munkaerő problematikája mennyire jelenik meg az ágazatban?
A munkavállalók többségének rendszeres munkaalkalmassági vizsgálaton kell részt vennie, ami jelentős problémát okoz, tekintettel magyar munkavállalók általános egészségi állapotára. A korkedvezményes nyugdíjazás eltörlése szintén nagyon rosszul érintette az ágazatot. A fiatalokat nehezen tudjuk bevonni, a munkaerő többsége idősödő. Őket – hiába elkötelezettek a szakma, a hivatás iránt –, az egészségügyi állapotuk nem teszi lehetővé számukra a munkaképességük tartós megőrzését. A kedvezőtlen munkakörülmények és az egyenlőtlen munkaidőbeosztás (éjszakai munka) nagyon igénybe veszik ugyanis a vasutasok szervezetét.
Az említett körülmények ellenére vannak eszközeik, amivel a fiatalok felé tudnak nyitni? Hogyan lehet bevonzani a fiatalabb generációt a vasút világába?
A vasút varázsa továbbra is megmaradt, hiszen egy jövő orientált ágazatról beszélünk. A vasút nyújt egy bizonyos fokú mobilitást és jár hozzá egy jelentős utazási kedvezmény, amivel gyakorlatilag ingyen lehet utazni (külföldön is). Ugyan a fiatalok sok esetben nem gondolkodnak hosszú távú munkahelyekben, de a piaci szereplőkhöz képest mégis jobban tudjuk biztosítani a rendezett foglalkoztatási körülményeket. A nagyfokú stabilitás, jól szabályozott munkakörülményekkel jár együtt és erős az érdekvédelem is. Mindezek ellenére nem könnyű idevonzani a fiatalokat, hiszen mást gondolnak a munka világáról, mint az idősebbek. A bérezés az, ami vonzóvá tudja még tenni a területet, de ezen a területen a relatív munkaerőpiaci pozíciónk nem feltétlen segíti ezt.
Milyen a mai fiatalok szakmai tudása?
Tradicionálisan voltak olyan szakképző intézmények, akik adtak egy megfelelő bemeneti képzést. A mai szakképzési rendszer ezt kevésbé tudja, így a munkáltató feladatává vált, hogy biztosítsa ezt. A képzési rendszerek megújítása egyébként más területeken is nagyon aktuális és nagyon nagy kihívás.
Mi volt a projekt módszertana?
Alapvetően volt egy kutatási- tudományos háttere, amit egyetemekkel együttműködve végeztünk. Ezt támogatta egy, a munkavállalók körében végzett kérdőíves felmérés. Ebből készült egy szakmai anyag, amiből ki lehetett indulni. Erre épülve, ugyancsak a felsőoktatási intézményekkel együttműködve további programokat szerveztünk. Készült egy pilot szakmai módszertani tanulmány, amit egyes területeken teszteltünk. Emellett voltak online fórumaink is, egy 36 alkalomból álló szakmai továbbképzést indítottunk a kollégák számára, a munka világát érintő kérdéseket jártuk körül. Ez az előadássorozat a program legsikeresebb része lett, olyan szakembereket tudtunk bevonni, akik jelentős elismertségnek örvendenek a szakterületükön. Jelenleg, a projekt utolsó részében tájékoztató rendezvényeket tartunk, kisebbeket, ahol szűkebb szakmai megbeszélés zajlik munkáltatókkal, munkavállalókkal, s vannak nagyobb rendezvények is, ahol a projekt tapasztalatait adjuk át. A projekt fókuszát jelentősen tágította az, hogy időközben megtörtént a MÁV-Volán csoport integrációja, ezzel a rendezvénysorozatunkban jól tudtuk élni.
Mik a legfőbb tapasztalatok a projekt megvalósítása során?
Igazából megerősítést kaptunk olyan dolgokban, amit már valahol tudtunk. Például a fiatalokkal való, generációs kutatások tapasztalatai ráerősítettek bizonyos folyamatokra. Ugyanígy a munkaköri alkalmassággal összefüggő kérdéskörben is újabb tapasztalatokat szereztünk. Erős felismerés volt az, hogy a közlekedési ágazaton belül ezek a problémák nem egyediek, vannak olyan kihívások, amik mindenkit érintenek. Ennek köszönhetően végül is sikerült egy közös tudásbázist létre hozni a projektben közreműködők között.
Milyen javaslatokat fogalmaznak meg a projekt résztvevői a munkáltatóknak?
Ilyen a toborzás-kiválasztás rendszere, nem biztos, hogy a jelenleg is működő mennyiségi toborzási politikát érdemes folytatni, hanem egy sokkal tudatosabb, egy sokkal célirányosabb rendszert kell kialakítani. Fontos az iskolarendszerrel való együttműködés, valamint olyan belső programok szükségesek, ahol a munkavállalók toborzását, a munkavállalók maguk is tudják segíteni. Emellett a belső munkaerőpiac lehetőségeit is jobban ki kell használni. Érdemes lehet az ágazaton belüli együttműködés a közös képzések tekintetében is. A mentorrendszer kialakítása is nagyon fontos lenne annak érdekében, hogy segítse a belső életpályák kialakítását.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Bartha Edit és Verebélyi Péter évekig kollégák voltak egy multinacionális vállalatnál. Edit Péter tanácsára jelentkezett a Corvinus Executive... Teljes cikk
A munkaerőpiac „köztes” szereplői, azaz a munkaerő szolgáltatók – tehát a Pannon-Work cégcsoport is – a munkáltatói márka tekintetében is... Teljes cikk
Amikor rendezvényünk számára helyszínt keresünk, akkor általában több hasonló ajánlat között kell kiválasztanunk a legjobbat és a... Teljes cikk