100 nap folyamatos munka végzett a 26 éves orvossal – miért nincs változás?

„Úgy érzed túl sokat túlórázol? Próbálj meg dolgozni Japánban!”

Japánban annyira extrémek a munkahelyi elvárások, hogy a dolgozók még azt is szégyellik, ha elsőként távoznak az irodából. A túlzott lojalitás és a munkahelyi megfelelési kényszer odáig fajul, hogy emberek szó szerint az íróasztaluknál halnak meg - ez nem túlzás, hanem valós jelenség. Neve is van: „karoshi”, azaz „halál a túlmunka miatt”. Az, hogy ez a társadalmi probléma saját szakkifejezést kapott, jól mutatja, milyen mélyen beágyazódott a japán kultúrába - írja a news.com. 

A karoshi „hatása” a születésszám drasztikus csökkenése és a gazdasági teljesítmény romlása is. A kormány ugyan próbál reagálni, de az intézkedések nem elegendőek, így a fiatalok egyre inkább saját stratégiákat keresnek a túlmunka ellen, például a munkahelyi határok újraértékelésével vagy más típusú életmódváltással. Annak ellenére, hogy a kormány azt állítja, fellép az kizsákmányoló munkaadók ellen, úgy tűnik, még sok a teendő.

A munkavállalók egyre gyakrabban használják a közösségi médiát arra, hogy megmutassák: embertelen terhelés alatt dolgoznak. Nemrégiben Salaryman Tokyo, egy alkalmazott, TikTokon mutatta be a napi 18,5 órás munkarendjét. A férfi állítása szerint egy úgynevezett „fekete cég” alkalmazottja. Ezek a munkáltatók hírhedtek arról, hogy szinte non-stop munkát követelnek és kihasználják a kezdő, tapasztalatlan munkavállalókat, akik képtelenek vagy félnek szembeszállni a kegyetlen elvárásokkal. Ez fenntartja és erősíti a toxikus munkakultúrát.

„A hosszú munkaórák nem hatékonyak,” vonta le a következtetést a Salaryman, rámutatva arra a paradoxonra, hogy bár a munkáltatók gyakran azt hiszik, hogy a hosszú órák növelik a termelést, a valóság épp az ellenkezője.A túlzott munkahelyi terhelés miatt romlik a hatékonyság, nő a dolgozók kiégése és elvándorlása. A „quiet quitting” trend pedig azt jelzi, hogy egyre többen lázadnak a túlzott elvárásokkal szemben.

Mi táplálja ezt a brutális túlmunka-kultúrát?

Jogos a kérdés, miért tart ilyen sokáig, hogy a japán (és más) munkahelyi kultúra végre változzon?

Japán erősen hisz a vállalati lojalitásban. Szorosan összefonódik a munkavállalói hűség és a vállalati kultúra, ami arra ösztönzi a dolgozókat, hogy évekig egy helyen maradjanak, és vállalják a hosszú munkaórákat. Az öregedő társadalom és a munkaerőhiány tovább súlyosbítja a helyzetet, ami miatt a munkaadók visszaélnek a helyzettel.

A túlóra nemcsak elfogadott, de elvárt, és a szabadságok minimálisak, ami mind hozzájárul a kimerültséghez és a „karoshi” jelenségéhez.

Súlyos és kiterjedt hatásai vannak a túlmunka okozta kiégésnek, nemcsak fizikai, hanem mentális értelemben is. A „karoshi” nem csupán egyéni tragédiák sorozata, hanem mélyen gyökerező társadalmi probléma, amely a munkahelyi kultúra és szabályozás szintjén is komoly változásokat követel.

A tokiói metrón alvó öltönyös férfiak sokaknak furcsának tűnhetnek, de valójában a japán túlterhelt munkakultúra természetes velejárói: ezek az emberek gyakran fizikailag is összeomlanak a kimerültségtől.

Shingo Takashima tragikus esete erre a legdrámaibb példa: a 26 éves orvos több mint három hónapon át szünet nélkül dolgozott, és halála után kiderült, hogy a túlmunka közvetlen szerepet játszott az öngyilkosságában. Esetéből országos botrány lett – de a rendszer csak lassan mozdul.

A kormány intézkedései – mint a részleges szabadnap és a fekete cégek leleplezése – jelzik, hogy a probléma felismerése megtörtént, de az igazi kihívás még mindig a változás gyakorlati megvalósítása.

Áprilisban hatályba léptek a módosított törvények, amelyek megkövetelik, hogy a cégek rugalmas munkavégzési lehetőségeket kínáljanak, beleértve a négynapos munkahét bevezetését is, de ezt nem mindenki hiszi el: „Hallottam, hogy Japán bevezeti a négynapos munkahét” – mondja Salaryman Tokyo a videójában. „Úgy tűnik, ezek csak pletykák voltak. Az én munkarendem idén egyáltalán nem változott.”

A kormány azt állítja, további változások jönnek, de a fiatalabb dolgozók nem ülnek ölbe tett kézzel. Egy új felmérés szerint Japánban a teljes munkaidős dolgozók 45 százaléka most már „csendes kilépőnek” vallja magát. Ez a tendencia, amely először 2022-ben lett népszerű a TikTokon, arról szól, hogy a dolgozók elkerülik a kiégést azzal, hogy csak a minimálisan elvárt feladatokat végzik el.

A munkaközvetítő cég, a Mynavi által végzett 3000 fős japán dolgozói felmérés szerint a csendes kilépés a leggyakoribb a fiatalok körében: a 20-as éveikben járók 46,7 százaléka vallotta magát így.

Ez tükrözi a globális trendet, amely szerint a Z generációs munkavállalók egyre inkább a munka és a magánélet egyensúlyát választják.

„Ahogy az értékek egyre sokszínűbbé válnak, fontos, hogy a cégek elfogadják az egyének sokszínű értékeit, és rugalmas munkastílusokat kínáljanak, amelyek illeszkednek hozzájuk” – mondja a kutató, Akari Asahina.

A karoshi nem kizárólag japán jelenség

Egy 2021-es, az Egészségügyi Világszervezet és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által készített tanulmány szerint globálisan mintegy 750 000 ember halt meg karoshi miatt, akik hetente több mint 55 órát dolgoztak.

Ausztráliában a teljes munkaidős alkalmazottak átlagosan heti 6,2 órával dolgoznak a szabványos 38 órán felül. Ez rosszabb munka-magánélet egyensúlyt jelent, mint Új-Zélandon, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban.

A globális perspektíva arra figyelmeztet, hogy a túlmunka nem csak japán probléma, de Japán példaértékű abban, hogy milyen súlyos következményekkel járhat, ha ezt nem kezelik.

Nem bírja tovább a munkát, de mégsem lép? - a felmondási ügynök majd segít

-  a szélsőségek helyzetek miatt Japánban virágozni kezdett egy új szolgáltatás. Olvassa el korábbi cikkünk! 

kép: freepik