Honnan tudhatjuk, hogy már nem egészséges az, amennyit dolgozunk?

A tíz éve működő Anonim Munkaholisták önsegítő csoportja hetente tart gyűléseket, ahol a szabály az, hogy nem szabad sem egymást kritizálni, sem tanácsokat osztogatni. Még akkor sem, ha a résztvevők jól ismerik, min megy keresztül a másik. "A csoportba járó tagok is többdiplomás emberek, mégis nehezen találják a mértéket. Nem tudják, mikor kell leállni” – mondja Garai István az Anonim Munkaholisták (Workaholics Anonymus, WA) önsegítő csoportjának egyik szervezője a Telexnek. Szerinte a túlzásba vitt munka mindig is jellemző volt itthon és külföldön egyaránt, csak a probléma nem volt annyira ismert, mint napjainkban.

A politikától és vallástól is független magyarországi WA tíz évvel ezelőtt alakult meg amerikai mintára, ahol már az 1980-as évek óta léteztek munkafüggőknek szóló foglalkozások. A magyar Anonim Munkaholisták személyes és online gyűléseket is szervez heti rendszerességgel, így olyan, külföldön – például Angliában és Bécsben – élő magyarok is csatlakozhatnak a csoporthoz, akik úgy érzik, gondjuk van a munkához való viszonyukkal.

A gyűléseknek nincs kinevezett vezetőjük, a terápiás módszer részeként a tagok végigveszik a felépüléshez vezető 12 lépést. A WA-üléseken minden alkalmat felolvasással kezdenek a WA-irodalomból, ami segíti a résztvevőknek a ráhangolódást az adott alkalomra. Ezután következett a közös ventilálás. Az ülésen felmerülő közös "tünetek" között szerepelt a nemet mondani nem tudás, a gyilkos perfekcionizmus, az állandó gyomorgörcs a munka miatt, ami még egy betegség miatt sem maradhat félbe, és az örök elégedetlenség. 

Garai István szerint a munkafüggőség egy magatartásbeli függőség, aminek sokszor a tüneteit orvosolják, nem pedig a kiváltó okokat próbálják felkutatni. Szerinte leginkább a kiégésben lehet érzékelni a munkafüggőséget. És mindez nemcsak mentálisan lehet nagyon megterhelő, de a túlhajszoltságnak súlyos fizikai tünetei is lehetnek, mint a felborult bioritmus, a kialvatlanság, a konstans szorongás.

A gyűlésen az is elhangzott, mi jelentheti a kiutat ebből a betegségből. Az egyik résztvevő elmondásából kiderült, számára az segített, hogy megtanult kiállni magáért a munkahelyen és meghúzni a határokat. Gyomlai Gábor szerint amellett, hogy a különböző terápiák és önsegítő csoportok jelenthetnek megoldást, fontos tudatosan szétválasztani a munkát és a magánéletet is. „Minél kevésbé keveredjen a munka és a privát élet, amit megnehezítenek az olyan munkahelyek, amelyek elvárják, hogy nézegesd az emaileket, legyél elérhető, akár a munkaidő letelte után, vagy a szabadságod alatt is” – részletezi a szakértő, aki szerint fontos komolyan venni a barátok, rokonok visszajelzéseit, ahogy az öngondoskodás jelentőségét is.

Telex

fotó: freepik

Hiába tölt több időt munkával a munkamániás, mégsem jobb a teljesítménye - kiderült, hogy miért!