Így csökkenthetnénk a nők plusz terheit a nyári szünetben

Szülők, helyi közösségek, iskola, állam - ki vigyázzon nyáron a gyerekre? A vakáció a szülők számára gyakran egyet jelent a 10 héten át tartó folyamatos gyermekfelügyelet megszervezésével. Az Erste Bank idén végzett kutatása szerint a szülők 42 százalékának problémát jelent megszervezni a nyári felügyeletet, a megkérdezettek 38 százaléka szerint a legnagyobb nehézség annak összeegyeztetése, hogyan lássa el a munkáját a gyerekfelügyelet mellett. A legtöbben (48%) a nagyszülőktől kérnek segítséget, többen megosztják egymás között a feladatokat, 29% pedig napközis táborokkal oldja meg a vakációt. De mit tegyenek azok a családok, ahol nem támaszkodhatnak a nagyszülőkre, sőt, akár ők szorulnak ellátásra, a gyerek(ek) táboroztatására pedig nincs 80-100 ezer forintjuk? 

„Azt könnyű belátni, hogy annál nagyobb arányban fog a nőkre hárulni a nyári szünet alatti gyermekfelügyelet megszervezése és ellátása, minél uralkodóbb az adott társadalomban a vélekedés, miszerint a nők elsődleges feladata a gyerekgondozás. Ezzel az állítással a magyarok közel 70%-a értett egyet tavaly az Eurobarometer reprezentatív kutatása szerint, az uniós átlag ezzel szemben 38%. A napközis Erzsébet-táborok megszüntetése így különösen nagy terhet ró azokra a családokra, és különösen az anyákra, akik nem engedhetnek meg maguknak egy többnapos, vagy akár többhetes tábort” – mondja Dr. Csernus Fanni, az Amnesty Magyarország nemek közötti egyenlőség szakértője.  

Csernus Fanni

Rugalmas munkaidő és szemléletváltás lenne a megoldás 

„A rugalmas munkaidő jó megoldás, az Egyesült Királyságban a fizetett munkát is végző anyák fele oldja meg így a nyári szünetet. De még ennél is jobb a kötetlen munkaidő. Míg a részmunkaidő, ami napi 4-6 órás munkavégzést jelent, vagyis fizetéskieséssel jár, addig a rugalmas munkavégzés esetén egy néhány órás fix törzsidőt leszámítva a munkavállaló maga döntheti el, hogy mikor végzi a munkáját, a kötetlen munkaidő esetében pedig a meghatározott időpontok és határidők betartásával teljes egészében a munkavállaló osztja be, hogy mikor dolgozza le a 8 órát. Egy uniós jogszabálynak köszönhetően már Magyarországon is igényelhetnek a gyermeket nevelő munkavállalók rugalmas munkafeltételeket.  Azt azért tegyük hozzá, hogy az eredeti előíráshoz képest a hazai jogba úgy ültették át ezt az irányelvet, hogy az kevésbé kedvezzen a munkavállalónak. Az uniós irányelv a gyermek minimum 8 éves koráig lehetővé tenné a rugalmas munkarend igénylését (amiről aztán a munkáltató dönt), itthon ugyanez maximum a gyermek 8 éves koráig kérhető” –
 fejti ki Csernus Fanni. Hozzáteszi: az is nagy segítség lenne a munkavállalóknak, ha a munkáltatók biztosítanának gyerekfelügyeletet a nyári hónapokra, erre is látunk jó külföldi és olykor magyar példákat.