Így éli meg a munkanélküliséget a család

Természetesen ezt nagyban befolyásolja az is, hogy az állástalan családtag hogyan viszonyul a helyzethez. Ha valaki egész életében becsülettel dolgozott, de a cég helyzete úgy hozta bármilyen okból, hogy tőle (tőle is) meg kellett válni, ugye azért, ilyenkor nem lehet követ vetni rá. Sajnos vannak olyan személyek, akik nem is tesznek meg semmit sem azért, hogy érdemi munkájuk legyen, vagy ha van, akkor nem becsülik, aminek a vége az elbocsátás. Az ilyen helyzetet nagyon nehéz tolerálni a családtagok számára. De vannak olyanok, akik mindent megtettek és megtesznek, hogy visszakerüljenek a munkaerő-piacra. Sokat tanultak, képződtek, szorgalmasak voltak és szívvel-lélekkel végezték munkájukat.

Ma szakember-hiányban szenved az ország. De nem munkaerő-hiányban. Még mindig rengeteg a jelentkező egy állásra. Ilyen helyzetben, apróságon múlhat az, hogy téged vesznek fel vagy a másikat.

A családtagoknak sem könnyű helyzet ez, hiszen látják családtagjukat sírni, idegeskedni, elkeseredni. Végignézték azt, mennyit tanult, hogy elérje álmait, megszerezze a hőn áhított pozíciót. De nem, hogy az álom nem vált valóra, vagy épp összetört, még munka sincs. Semmilyen.

Ezt végignézni, sokszor úgy, hogy sokat nem tud tenni érdemben, nagyon nehéz. Próbálják megérteni a helyzetet, de időnként ezt se könnyű. Hamar kialakulhat egy feszélyezett állapot, ami senkinek sem tesz jót.

A munkanélküli személy idővel befordulóvá válik vagy depressziós lesz. Kevésbé képes másokra odafigyelni vagy támogatni. Ilyenkor ez annyira nem is várható el tőlük. Persze sokan családanyák és apák, ahol a második műszakot hibátlanul el kell látniuk. De szükségük van segítségre, megértésre. Ahogy a támogató családtagnak is.

Mit tud tenni ilyenkor a másik? Önbizalmat adni. Emlékeztetni a céljaira, a korábban elért eredményeire. Elvinni őt programokra, hogy kiszakadjon az otthoni légkörből, amibe hetek vagy akár hónapok óta bele van süllyedve. Feledtetni vele a helyzetet. De akár részese is lehet az álláskeresésnek.

JobAngel teljes cikke a HRBlogon olvasható.