Így növelhető a nyugdíj: mikor és kinek jár az újraszámítás?

Dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztője az aktuális hírlevelében azt vizsgálja, hogy újra lehet-e számítani a nyugdíjat.

1. Korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság helyébe lépő nyugdíj újraszámítása

Mint a szakértő írja, a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek kérhetik a nyugdíjkorhatáruk betöltését követően, hogy számítsák újra az egyébként változatlan összegben (az esetleges levonások nélkül) a korhatáruk betöltésének napján automatikusan öregségi nyugdíjjá alakult ellátásuk összegét, feltéve, hogy az ellátásuk mellett végzett munkával legalább 365 nap szolgálati időt szereztek.

Az újraszámításra az ad lehetőséget, hogy az ellátás melletti munkavégzéssel szerzett kereset járulék- és szocho-köteles.

Az újraszámítás iránti kérelmet az érintettek régebben csak a korhatáruk betöltését követő hat hónapon belül nyújthatták be, 2022. július 28-ától azonban megszűnt ez az időbeni korlátozás, így az érintett személyek a korhatáruk betöltését követően bármikor beadhatják az újraszámítás iránti kérelmüket.

A hírlevél szerint ezt feltétlenül érdemes megtenniük, hiszen az újraszámítás során hosszabb szolgálati időt és az eredeti ellátás megállapításához képest (jelentősen) magasabb valorizációs szorzókat lehet figyelembe venni. Vesztenivalójuk egyébként sincs: a nyugdíj összegét csak felfelé lehet módosítani az újraszámítás eredményeként.

2. A rögzített nyugdíj helyett új megállapítású nyugdíj választása

Ha valaki nyugdíjrögzítést kért (vagyis a nyugdíjkorhatára betöltésével a nyugdíját folyósítás nélkül kérte megállapítani, de a nyugdíj tényleges igénybevétele nélkül dolgozott tovább), akkor a nyugdíj későbbi igénybevétele esetén - ha a számára az lenne kedvezőbb - választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésére rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett, ha a rögzített nyugdíj megállapításának - a nyugdíjkorhatára betöltésének - a napját követően  legalább 365 nap további szolgálati időt szerzett.

Ilyen esetben szolgálati idő szerzésére azért van lehetőség, mert a rögzített nyugdíj alapján az érintett személy nem minősül öregségi nyugdíjasnak, vagyis a keresetét terheli a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó is.

Az utóbbi években a rögzített nyugdíj helyett jellemzően célszerűbbnek bizonyult a tényleges nyugdíjba vonulás napjára újraszámított nyugdíj igénybe vétele a rögzített nyugdíj helyett, miután az országos nettó átlagkereset nominális növekedési üteme (ez a nyugdíjmegállapítás során meghatározó jelentőségű körülmény a valorizáció miatt) meghaladta az infláció növekedési ütemét (ami a nyugdíjemelés mértékét határozza meg).

Emiatt ha valaki a versenyszférában dolgozni akar a nyugdíjkorhatára betöltését követően is, a rögzített nyugdíj helyett célszerűbb a nyugdíj tényleges megállapítását kérni, és mellette dolgozni, mert így kettős jövedelemforrása lehet: a nyugdíja mellett fölveheti a járulék- és szocho-mentessé váló keresetét is. (A helyzet a közszolgálati jellegű jogviszonyokban dolgozók számára eltérő lehet a közszférában érvényesülő korlátozások miatt. A közszférában a nyugdíj szüneteltetésével járó korlátozásokat csak hat ágazatban oldották fel: szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, köznevelési, szakképzési, egészségügyi ágazatok.)

3. Rokkantsági ellátás helyett nyugdíj igénylése

Mint Dr. Farkas András írja, ha valaki rokkantsági ellátásban részesül és betölti a nyugdíjkorhatárát, akkor dönthet úgy, hogy nem igényli az öregségi nyugdíját, ez esetben a rokkantsági ellátását folyósítják a részére tovább.

Célszerűbb azonban, ha a rokkantsági ellátásban részesülők is minden esetben igénylik a nyugdíjukat. Az igénylés mellé nyilatkozatot csatolhatnak, amelyben kijelenthetik, hogy ha a megállapított öregségi nyugdíj összege kisebb lenne, mint a rokkantsági ellátás összege, akkor a nyugdíj igénylését visszavonják. Ez esetben a rokkantsági ellátásukat folyósítják a részükre tovább a korhatáruk betöltése után is.

Ha nem tettek volna ilyen előzetes nyilatkozatot, és a megállapított nyugdíj alacsonyabb összegű lenne, mint a rokkantsági ellátás összege, akkor az alacsonyabb összegű nyugdíjat megállapító határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül lemondhatnak a megállapított nyugdíjról, ez esetben is a rokkantsági ellátásukat folyósítják tovább.

A legtöbb esetben azonban a megállapított nyugdíj összege magasabb lehet, mint a rokkantsági ellátás összege, vagyis a nyugdíj igénybevétele az előnyös megoldás.

Kedvező hír a 65 évesnél idősebb, de az öregségi nyugdíjuk megállapítását mégsem igénylő vagy arról a kisebb összeg miatt lemondó rokkantsági ellátottak számára, hogy 2026. január 1-jétől a rokkantsági ellátás összege az ő esetükben is minimum 120 ezer forintra nő, mint a teljes öregségi nyugdíjak esetében.

4. Speciális újraszámítási lehetőségek

A nyugdíj két speciális esetben is újraszámítható:
- ha a vállalkozó rendezi a korábbi járuléktartozását, illetve
- utóbb fölmerült tények vagy a hatóság jogszabálysértése miatt a nyugdíjat újra kell számítani.

4.1. Járuléktartozás rendezése alapján újraszámítás

Ha az érintett személynek a vállalkozói tevékenységéből származó, járulékalapot képező vállalkozói jövedelme tekintetében  járuléktartozás állna fenn, ezt utólag is rendezheti, de ez esetben a nyugdíja összege csak a tartozás rendezését követő hónaptól változhat, visszamenőleg nem.

A nyugdíjtörvény szerint szolgálati időként nem lehet figyelembe venni
a) az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak 2011. december 31-éig fennálló időszakra nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék tartozása van,
b) a társas vállalkozás tagja esetében az adott társas vállalkozás tagjaként fennállt biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után 2011. december 31-éig fennálló időszakra nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék tartozása van, 
c) az egyéni vállalkozó vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozás tagja, segítő családtagjának az e jogcímen fennállt biztosítási idejének azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozásnak e segítő családtag után 2011. december 31-éig fennálló időszakra nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék tartozása van.

A tartozás utólag történő - a nyugdíj megállapítása utáni - megfizetése esetén az így meghosszabbodott szolgálati időt legkorábban a befizetés napját magában foglaló naptári hónap első napjától lehet figyelembe venni.

4.2. Jogorvoslati újraszámítás

A nyugdíj újraszámítása jogorvoslati eljárás keretében akkor kérhető, ha
- a nyugdíjmegállapító hatóság jogszabálysértő módon járt el, vagy
- olyan új tények, adatok, bizonyítékok kerültek elő a nyugdíjmegállapítást követően, amelyek az ismételt megállapítást indokolttá teszik.

Mind az esetleges jogszabálysértés tényét, mint az utóbb ismertté vált tényeket, körülményeket az érintett nyugdíjasnak kell bizonyítania.

Erről a nyugdíjtörvény 80.§-a a következőképpen rendelkezik:
(1a) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátást - kérelemre vagy hivatalból - a nyugellátás eredeti kezdő időpontjától kezdődően, a nyugellátás eredeti kezdő időpontjában alkalmazandó jogszabályok alapján, magasabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőbb módon újra megállapítja, ha
a) a nyugellátást jogszabálysértően állapították meg az igénylőnek járónál alacsonyabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőtlenebb módon, vagy
b) a nyugellátás összegét jogszerűen állapították meg, de a magasabb összegben vagy az igénylő számára egyébként kedvezőbb módon történő újra megállapítás az azóta tudomására jutott tények, adatok vagy bizonyítékok alapján indokolt.
(1b) Az ... (1a) bekezdés a) pontja szerinti esetben, valamint ha a nyugellátást a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vagy a nyugdíjfolyósító szerv jogszabálysértése miatt nem folyósították, a jogszabálysértés megállapításától számított öt éven belül járó összeget és a késedelmi kamatot ki kell fizetni a jogosultnak.
(1c) Az (1a) bekezdés b) pontja szerinti esetben az újra megállapítás iránti eljárás megindulását megelőző hat hónapon belül járó összeget ki kell fizetni a jogosultnak.

Ha a nyugdíjmegállapító határozat véglegessé válását követően nem derült fény olyan tényekre (például a nyugdíjmegállapítás időpontjában nem ismert újabb szolgálati időtartam vagy nyugdíjjárulék alapját képező kereset kapcsán), amelyek alapján a nyugdíj összegét kedvezően meg lehetne változtatni, akkor a nyugdíj felülvizsgálata, újraszámítása megalapozottan nem kérhető – írja Farkas András.

5. Egyéb esetekben nem kérhető a nyugdíj újraszámítása

Nem kérhető

- a korábban megállapított nyugdíjak újraszámítása arra hivatkozva, hogy változtak a valorizációs szorzók,

- a nők kedvezményes nyugdíja újraszámítása arra hivatkozva, hogy az érintett hölgy időközben betöltötte a nyugdíjkorhatárát,

- a közszférában szünetelő nyugdíj újraszámítása akkor, amikor a nyugdíjas közalkalmazotti vagy hasonló közszolgálati jellegű jogviszonya megszűnt és a nyugdíj folyósítása újraindult.