Jó kis munkajogi feladvány a karantén

Akár eltérő válaszokat is adhatnak a cégek egy hasonló helyzetre, amikor beteg és egészséges kénytelen egy légtérben dolgozni. Kérdés, hogyha csak a fertőzés gyanúja áll fenn, jár-e betegszabadság vagy táppénz.

A cégek úgynevezett pandémiás cselekvési terve elemzi az egyes munkakörök kockázatait. Ebben szerepelnie kell az életbe lépő intézkedéseknek és a dolgozókra vonatkozó előírásoknak is.

"Ezeknek készen kell lenniük a vállalatoknál, de még nem kellett élesedniük" - nyilatkozta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az ATV-nek. Szerinte a koronavírus miatt kialakult helyzet egyelőre nem okozott komoly munkajogi konfliktust a cégek és a munkavállalók között.

"Viták vannak természetesen, a védőfelszerelésekről, a meglétéről, azoknak a használatáról, de jelentős munkaügyi konfliktussal még nem találkoztunk" - mondta Kordás László, aki azt feltételezi, hogy a vírus fenyegetettség elmúltával átalakulnak majd bizonyos munkakörök, például az ügyfélszolgálatok, ahol a dolgozók közvetlenül kapcsolatba kerülnek az ügyfelekkel.

Az érdekképviseleti vezető elmondta azt is, hogy a vállalatok a járványveszélyre tekintettel mentesíthetik alkalmazottaikat a munkavégzés alól. Ennek időtartamára azonban csak alapbér jár. 

"A Munka Törvénykönyve nem rendelkezik a karanténról" - tette hozzá Székely Tamás, a VDSZ elnöke.

Szerinte százszázalékos táppénz jár annak, aki munkával összefüggésben kerül karanténba. Más a helyzet azonban, ha például családi esemény közben intézkednek vele szemben.

Ha például rokonlátogatásra megy valaki Angliába, és ott szembesül valamilyen egészségügyi intézkedéssel, szintén táppénzre jogosult, de nem százszázalékos mértékben.

A karantén kifejezés az egészségügyi törvényekben sem szerepel, mégis hivatkoznak rá a hatóságok. Jelenleg akkor is használják, ha igazoltan fertőzöttek elkülönítéséről beszélnek, és akkor is, ha csak megfigyeltekről van szó.