Jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel: lehet diszkriminatív?

Az ügy tényállása szerint a munkavállaló próbaidejét töltötte a munkáltatónál, amikor a munkáltató kezdeményezte a munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetését. Ezt a munkavállaló utóbb arra hivatkozással vélte jogellenesnek, hogy az diszkriminációt valósított meg. Előadta, hogy a munkáltató csak azért kezdeményezte a munkaviszony megszüntetését, mert az édesanyja perben állt a munkáltató egyik üzleti partnerével, és vele szemben több eljárásban pert nyert.

Az elsőfokú bíróság szerint a perben a munkavállaló igazolta, hogy a munkaviszonyának megszüntetését a munkáltató kezdeményezte, illetve az közös megegyezéssel szűnt meg, amellyel őt hátrány érte. Valószínűsítette, hogy az édesanyja, illetve annak jelenlegi házastársa pereket nyertek a munkáltató üzleti partnerével szemben, e vállalkozás pedig mind üzleti, mind baráti kapcsolatban állt a munkáltatóval, így ez állt a jogviszony-megszüntetés hátterében. A munkáltató az üzleti kapcsolatot elismerte, csak annak terjedelmét vitatta.

A törvényszék nem osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját. Egyrészt megállapította, hogy a munkavállaló által előadottak nem nyertek bizonyítást.

A másodfokú bíróság az ügy érdemét érintő jogi kérdésben annak tulajdonított jelentőséget, hogy a jogviszony megszüntetésére közös megegyezéssel került sor. Ilyen esetben az esélyegyenlőség sérelme fel sem merülhet.

A Kúria végül az ügy eldöntése körében az alábbiakat hangsúlyozta. A tényállásból világos, hogy a felek közös megegyezéssel szüntették meg a munkaviszonyt. Az a tény, hogy a munkavállaló az aláírást megelőzően nem olvasta el az abban foglaltakat, nem róható a munkáltató terhére, aki ugyanis nem zárta el a munkavállalót a megállapodásban írtak megismerésétől. A munkáltató részéről részt vevők létszámára utalás szintén nem jelent jogellenességet, hiszen ez a munkáltató munkaszervezési kérdése, a munkavállaló pedig maga sem állított a munkatársak részéről megnyilvánuló erőszakos fellépést vagy egyéb jogsértő magatartást. A munkaviszony közös megegyezéses megszüntetése eleve kizárja e körben az egyenlő bánásmód követelményének megsértését. Önmagában az, hogy a munkáltató kezdeményezte a közös megegyezéses jogviszony-megszüntetést, jogellenesség megállapítására nem ad alapot (BH2015.259.).

Dr. Kártyás Gábor, munkajogász
Munkajog.hu