Karrierváltás fél év alatt? - Szakértői tippek, hogy ne fussunk zátonyra!

Sokunk életében eljöhet az a pont, amikor valamilyen okból a pályamódosítás mellett döntünk. Ez egy igen érzékeny és az egész életünket befolyásoló döntés, éppen ezért nem árt nagyon körültekintőnek lennünk. Hiszen, ha jól választjuk meg új szakmánkat, akár néhány hónap alatt belekezdhetünk a karrierépítésbe egy teljesen új területen, rossz döntés esetén viszont az egész tervünk kudarcba fulladhat és még jókora anyagi veszteséget is elszenvedhetünk. De mi a sikeres váltás titka? Hogy kerülhetjük el a leggyakoribb csapdákat, tévutakat? A téma kapcsán C. Szabó Helga karrier coach tanácsait gyűjtöttük egy csokorba.

Ki és miért vált karriert?

Míg pár generációval ezelőtt a munkaerőpiacra való belépés egyet jelentett azzal, hogy megvan az állás, ahonnan majd nyugdíjba megyünk, addig napjainkra ez már gyökeresen megváltozott. Kutatások szerint 4,6 évet töltenek átlagosan egy cég kötelékében a dolgozók, de egyre gyakoribbak a drasztikus váltások, az új célok, az új karrier keresése. A karrierváltókat három nagy csoportba lehet sorolni; a friss diplomások, akik sokszor már tanulmányaik során ráébrednek, hogy valami más a nekik való, a 35-40 évesek, akik az úgynevezett életközepi válságban (midlife-crisisben) szenvednek és a teljes kiégés ellen védekeznek az új célok felállításával, illetve az ötvenesek, akik belefáradtak az addig megszokott mindennapokba és tudják, hogy később már esélyük sem lesz a váltásra vagy a munkaerőpiacon elhelyezkedni.

A legcsábítóbb szakmák

A korhoz, életszakaszokhoz köthető váltási igény mellett megfigyelhető, hogy évről-évre magasabb azok száma, akik számára csábító a kreatív, alkotó, értékteremtő munkaközeg, a rugalmas munkaidő, a digitális nomád lét lehetősége, de persze a pénzügyi stabilitás elérése is sokakat ösztönöz. Nem véletlen, hogy a legkedveltebb karrierváltó lehetőségek a programozóiskolák, ahol akár hat hónapos intenzív, munka vagy iskola mellett is végezhető tanulással, ígéretes új karrierre tehetnek szert az igazán elhivatottak. De mi kell pontosan ahhoz, hogy egy ilyen képzést sikerrel el tudjunk végezni és utána megleljük számításunkat? „A lexikális tudás már adott és nehezebben fejleszthető, inkább tudatosítható személyiségjegyek mellett a könnyen elsajátítható soft skillek segíthetnek, például, hogy könnyebben menjen a váltás” - hívta fel a figyelmet C. Szabó Helga a Braining Hub képzési centrum diákjai kapcsán szerzett tapasztalatokra alapozva.

Logika, stratégia, problémamegoldás, matematikai affinitás

Sokan tartják csábítónak az IT-világát, de már az első hetekben kiderül, hogy az elsőre oly szimpatikus munka igencsak sok kihívást tartogat azok számára, akik nem rendelkeznek a programozáshoz szükséges gondolkodásmóddal. Nem meglepő, hogy a mérnökök számára könnyebben megy a váltás viszont kellő szorgalommal és érdeklődéssel egy bölcsész vagy gazdasági végzettségű hallgatónak is van lehetősége az átképzésre. Persze ezen készségek fejleszthetők, ezért a féléves tréning ideje alatt érdemes a neten is elérhető tananyagokat, online kurzusokat tanulmányozni, de a sakk, a rejtvények vagy akár a detektívregények olvasása is szórakoztató módja lehet az agy tréningezésének, a logikai gondolkodásmód és az algoritmizálási készségek fejlesztésének.

Kommunikáció, empátia, csapatmunka

Habár elsőre magányos munkának tűnik az informatikai fejlesztés világa, hatalmas szerephez jut a csapatmunka és a tudásmegosztás - gondoljunk csak az agilis szoftverfejlesztésre. Nem csak a visszajelzés adásnál, a jelentési folyamatban vagy a prezentációk során fontos, hogy érthetően és világosan fogalmazzunk. A prezentációs készségek fejlesztéséhez online kurzusokat hívhatunk segítségül, de a nyilvános beszéd vagy íráskészség is remekül fejleszthető ily módon. llletve arról sem szabad megfeledkezni, hogy sokszor nemzetközi csapattal kell együttműködni, így kulturális különbségek leküzdése miatt is fontos, hogy ezeket a soft skilleket finomítsuk.

Türelem, kitartás, időgazdálkodás

A türelem, fókusz, az elmélyülés készsége és a monotonitástűrés is meghatározó készségek lehetnek egy programozó, fejlesztő számára, de fontos, hogy hatékonyan kezelje a rendelkezésére álló időt is. Számos könyv, cikk nyújt segítséget időgazdálkodás témakörében, míg a többi részkészséget sportolás és meditáció segítségével is fejleszthetjük például.

Kreativitás avagy „thinking outside the box”
A monotonabb munkafolyamatok mellett persze sokszor lehetőség nyílik a kreatív gondolatok szárnyalására is. Az agy kikapcsolására, ,,átprogramozására” a rajzolás, a főzés, a kreatív írás gyakorlatok és a fikciós irodalom olvasása is remek opció, de érdemes a különböző művészeti ágak közül hobbi szinten foglalkoznunk azzal, ami megmozgatja fantáziánkat.

„Szerencsére a fent felsorolt készségek fejlesztése akár barátaink, családtagjaink bevonásával is történhet, így csökkenthetjük a munka mellett végzett esti, hétvégi kurzusok miatt sokszor érezhető feszültséget, mely az együtt töltött idő csökkenése miatt jelentkezik. A közösen eltöltött időnek hála nem érződik a környezet részéről fennálló lemondás, áldozat, s ennek köszönhetően támogatóbbak is a terveinket illetően. Az önismeret fejlesztése, a soft skillek felszedése, a lelkiismeretes és szorgalmas tanulás, a gyakorlás, mind-mind elengedhetetlen tehát ahhoz, hogy a hat hónap tanulásnyi idő végeztével sikeresebben és még nagyobb motivációval vághassunk bele új karrierünkbe” - teszi hozzá C. Szabó Helga, a Braining Hub fejlesztői pályára készülő diákjaival is dolgozó karrier coach.