KATA vagy bér?
A KATÁ-t azoknak a vállalkozóknak érdemes választani, akiknek a bevétele több helyről származik, és melynek együttes összege nem haladja meg évente a 12 millió Ft-ot. Illetve az egy adózótól származó éves árbevétele nem több mint évi 1 millió Ft.
Katás lehet:
- egyéni vállalkozó
- egyéni cég
- betéti társaság (csak magánszemélyek)
- közkereseti társaság (csak magánszemélyek)
Azoknak nem javasolt a KATA adózás, akik tulajdonképpen munkaviszonyban vannak, és a munkavállaláshoz kapcsolódó közterheket szeretnék ilyen módon csökkenteni. Ha a NAV színlelt munkavizonyt vélelmez, és az adózónak nem sikerül bizonyítania az ellenkezőjét, akkor a kifizetőt szankció sújtja.
A főállású kisvállalkozóként fizetett, havi 50 ezer forintos KATA egyesíti magában a személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap után fizetendő adót, a társasági adót, az egyéni járulékokat és az egészségügyi hozzájárulást valamint a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást.
A munkabér után a munkáltatót és a munkavállalót egyaránt terheli adó és járulékfizetés. A munkavállalót a következő fizetendő terhek érintik:
- 15 százalék személyi jövedelemadó (szja),
- 10 százalék nyugdíjjárulék,
- 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék
A munkáltatót:
- 2019 júliustó 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó (szocho), korábban 19,5 százalék,
- 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás terheli.
A KATA adózásáról további részleteket ITT talál.
Bérkalkulátorunkkal pedig ITT számolhat.
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Aki kérdez: Hegedűs László
II. világháborús menedékből vagy kolostorból közösségi iroda?