Kerüljük a politizálást a munkahelyen!

A rendszerváltást megelőző időszakban a politizálás egyik legfontosabb színtere a munkahely volt. A különböző politikai pártok, majd az állampárt is területi és munkahelyi elv szerint szerveződött. A kommunista párt hívei elsősorban a munkahelyeken, különösen a bázisuknak tekintett nagyüzemekben folytattak harcot politikai ellenfeleikkel, majd "ellenségeikkel" szemben. Változást a 89-90-es évek hoztak, amikor az új típusú demokrácia kitolta a munkahelyekről a politikát.

A politika ma is jelen van

Ezt megelőzően a munkahelyeken érvényesülni, karriert építeni is csak azok tudtak, akik a párt tagjai, szimpatizánsai voltak. Jóllehet a pártpolitika kiszorult a vállalatok mindennapi életéből, főleg a versenyszférából, a közszféra egyes területein ez ma sincsen másképp. - Vannak olyan szakterületek, ahol a mai napig fontos, milyen elköteleződése van valakinek, vannak szakmák, amelyek a politika szempontjából érzékenyebben érintettek - mondta portálunknak Dr. Balogh László, az ELTE Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének igazgatóhelyettese.

Nem beszélünk róla, de a politika jelen van a munka világában. Elég a közszolgálati médiára, a nagy állami vagy önkormányzati fenntartású vállalatokra gondolnunk, ahol a botrányok mögött általában politikai érdekek csatája húzódik meg, de beszédes az állami kitüntetésekre jelöltek listája is, legyen szó a művészeti vagy a tudományos életről.

Vagy emlékezzünk arra a kritikára, amelyet éppen az elmúlt hetekben kapott a magyar orvos- és pedagógustársadalom, egyenesen az MSZP miniszeterelnök-jelöltjétől. Mint ismeretes, Mesterházy Attila egy rendezvényen azt mondta: beteg édesapját orvos kollégái figyelmeztették, hátránya származhat abból, ha jobboldali beállítottságú orvosok látják el és attól is fél, hogy iskolába készülő gyermekét diszkrimináció éri majd. Az orvosok természetesen felháborodtak a politikus kijelentésén, Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke politikailag elfogulatlannak nevezte a magyar orvostársadalmat. "Nincs jobboldali és baloldali sérvműtét és tüdőgyulladás" - védelmezte a szakmát, hozzátéve: egy kollégáról sem lehet tudni, hogy milyen politikai meggyőződése van és ez lényegtelen abból a szempontból, hogy a beteget miként gyógyítja. Az MSZP ugyanakkor úgy reagált a kérdésben, hogy a politikus csak arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a munkahelyeken nincs keresnivalója a pártpolitikának.

Pártokat vagy diákcsoportosulásokat a felsőoktatásba?

Nincs helye az egyetemeken, főiskolákon sem. Legalábbis most még törvény tiltja a politika megjelenését, bár a parlamenti pártok ifjúsági szervezetei reménykednek abban, hogy ez megváltozik. Dr. Balogh László szerint is egyesek pedzegetnek arra vonatkozó elképzeléseket, amelyek vissza hoznák az egyetemek és főiskolák falai közé a politizálást, annak ellenére, hogy a fiatalokat kevésbé érdekli ez a terület. Szakemberek is vitatják, szükséges-e az egyetemeken politizálni. Egyes nézetek szerint a pártalapú politikai tevékenységnek nincs helye az oktatási intézményekben, a diákönkormányzatok és önszerveződő diákcsoportosulások éppen azért jöttek létre, hogy szembe tudjanak helyezkedni a pártokkal, amelyek "nem segítették az elmúlt 20 évben a szociális jogokat, a szociális érdekeket megvédeni". Mások úgy vélik, érthető, hogy az egyetem vezetői nem akarják, hogy a diákönkormányzatok élete politikai csaták terévé változzon, de ha az intézmények vallási csoportokat beengednek a falaik közé, a politika kitiltása álszent dolog.

Nem érdekli a magyarokat a politika

De nemcsak a fiatalok maradnak távol a politikától, ez a magyar felnőtt lakosságra is igaz, mintegy 60 százalékuk egyáltalán nem vagy csak alig érdeklődik ilyen témák iránt. Tíz emberből négyet eléggé, illetve nagyon érdekli, mi zajlik Magyarországon - derül ki a Tárki 2005-ben végzett kutatásából. E szerint minden tizedik felnőtt gondolja úgy, hogy számára a politika annyira bonyolult, hogy már nem is érti, hogy miről van szó (11 százalék). A választók 29 százaléka számára alkalmanként, míg 26 százalékuk számára gyakran tűnik áttekinthetetlennek a politika, míg minden ötödik kérdezett csak ritkán, de nehézkesen boldogul ezen ügyek megértésével (20 százalék). Az emberek mintegy 14 százaléka állítja, sosem okoz neki problémát átlátni a politikai életet.

Az adatok szerint politikai kérdésekben már könnyebben ki tudjuk alakítani saját álláspontunkat, legalábbis a megkérdezettek 47 százaléka ezt állítja. A felnőtt magyar lakosság mindössze egynegyedének (24 százalék) okoz problémát, hogy csak nehezen vagy nagyon nehezen tudja kialakítani álláspontját.

Van, ahol szankcionálják a nyílt politizálást

Elkerülhetetlen, hogy az aktuális politikai eseményekről történő kommunikáció begyűrűzzön a munkahelyekre, különösen kiélezett politikai szituációkban, választási időszakban. Hazánkban ez nemcsak munkahelyi, hanem általános probléma - hangsúlyozta Kelemen Orsolya, a Karrier Hungária tanácsadója. Tapasztalatai szerint a legtöbb munkahelyen rossz szemmel nézik, ha valaki nyíltan politizál, elmondja véleményét. - A politikai irányultság és állásfoglalás nem a munkakörhöz és szakmai tevékenységhez tartozó kérdéskör, vagyis érthető, ha valakit zavar, ha kollegája, beosztottja vagy főnöke politizál. Arról nem is beszélve, hogy - a magyarországi kiélezett politikai szituáció ismeretében - előfordulhat, hogy valakit félelemmel vagy aggodalommal tölt el, hogy hátrányos megkülönböztetés érheti, ha nem azonos nézetekkel rendelkezik, mint például a felettese - jegyezte meg a HR tanácsadó.

Gregor Katalin, az Egyenlő Bánásmód Hatóság jogtanácsosa szerint sem tanácsos elmondani politikai véleményünket, kivéve ha a munka jellege, feladata eleve ilyen, például, amikor egy párt keres munkaerőt szóvivői feladatok ellátására. Mint mondta, politikai nézet miatti hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos panasz eddig nem érkezett a hatósághoz, emiatt még nem marasztaltak el senkit.

Ennek oka lehet, hogy a HR-esek számára világos szabály, hogy az állásinterjún semmiképpen sem szabad pedzegetni a jelöltek politikai irányultságát, hovatartozását - emelte ki Kelemen Orsolya, aki ugyanakkor találkozott már olyan esettel, amikor az ügyfél kifejezetten kérte, hogy a tanácsadó bizonyosodjon meg a jelölt politikai értékrendjéről az interjún. Az ügyfélnek ekkor jelezték, hogy direkt kérdések feltételére nincs mód, de indirekt kérdésekkel a jelölt gondolkodásmódjáról, értékrendjéről tudnak információt gyűjteni, viszont ez nem feltétlenül jelzi a politikai hovatartozást.

Bár a Karrier Hungária tanácsadója nem tud arról, hogy valakit azért nem vettek volna fel valahová, vagy azért rúgtak ki, mert politizált, a nemzetközi cégek szabályzata tartalmazhat olyan kritériumokat, amelyek szerint nem elfogadható a nyílt politizálás a cégnél. Ha valaki ennek ellenére mégis ezt teszi, akkor szerinte nem szabad meglepődni, ha szankciók lesznek a következmények. Kelemen Orsolya kihangsúlyozta: a politikai fórumozás és hírlevél kérése ugyancsak nem a munkakörhöz tartozó tevékenység, így ezzel a munkavállaló inkább munkaidőn kívül foglalkozzon, ugyanúgy, mint bármely más olyan tevékenységgel, amely nem kapcsolódik a munkájához.